Édes, keserű, sós,
savanyú - mindenki ismeri a négy alapízt. Vegyük még hozzá a
csípőst, majd válasszunk ki ezek közül kettőt: ez a titka a
harmonikus ételköltemény elkészítésének. Legalábbis a híres
francia mesterszakács, Alain Ducasse szerint:
„Kontraszt, vagy harmónia, a lényeg, hogy csak kettő
vagy három fő ízzel készítsük ételeinket”.

Vegyünk egy példát:
hal, lime, és spárga. A halhoz nagyon jól illik a vajas-lime
szósz, mellé a keserű spárgával, és pirítóssal. Ennél több
viszont már sok lenne: „Minek még bele sok fűszer,
zöldség, ha úgy sem érezzük ki az ízét? Inkább csak leveszi
a hangsúlyt arról, ami a lényeg lenne.”

Az ízlés, tudatos
ételkészítés fejlesztése nagyon hosszú folyamat –
akárcsak a borkóstolás kitanulása. Franciaországban
általában 15 év után mondhatja el valaki magáról, hogy
„képben van”; ehhez viszont minden nap
piacokról, magántermelőktől, és a boltokban beszerzett
főzőalapanyagokat kell kóstolgatni, akár nyersen is –
és persze emlékezni az ízükre.
Jelenlegi ételtrendek
- Helyi kistermelők támogatása: „a földből a
tányérra”,
- műkaják kerülése,
- legyen olcsó,
- kevesebb só használata; a kősó egyre népszerűbb,
étcsokoládéval nagyszerű!,
- étel és dizájn; kreatívabb tálalás. Főleg Kanadában és
Dániában népszerű – utóbbi országban lett az év
étterme a Noma,
- egy nagyon pici csípős folt, mindenhova: például gyömbér,
wasabi, vagy tabasco paprika – akár a desszerthez
is!,
- más népek specialitásainak kipróbálása,
- csipegetnivalók és fél adagok, több újdonságért
olcsóbban,
- lassú főzés.

A jó séf a saját világában van, mikor főz. Szerintetek nem baj, ha a fogyasztó nem tudja ezt átérezni? Ti kíváncsiak lennétek, ha a szakács elmagyarázná, mi késztette?




