Az Amnesty International helyzetértékelése
A leggazdagabbak fogadják a legkevesebb menekültet
MTI/TM    2016.10.04    0 hozzászólás

A világ leggazdagabb országai mutatják - nĂ©hány kivĂ©tellel - a legkevesebb hajlandĂłságot a konfliktusövezetekből menekĂĽlők befogadására, aránytalanul hatalmas terhet rĂłva ezzel náluk sokkal szegĂ©nyebb Ă©s kisebb országokra - áll az Amnesty International (AI) kedden Londonban ismertetett helyzetĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©ben.

Az emberi jogi szervezet 41 oldalas jelentĂ©se kiemeli, hogy jĂłllehet a világon 193 ország van, a 21 milliĂł menekĂĽltnek több mint a fele, 12 milliĂł mindössze tĂ­z alacsony vagy közepes jövedelmű befogadĂł országban Ă©l. Az AI szerint ez fenntarthatatlan.

Az Amnesty International adatai szerint a tavalyi év végén Jordániában volt a legtöbb - csaknem 2,8 millió - menekült, utána Törökország következett 2,5 milliós menekült népességgel. A török hatóságok szerint az idei év közepére a Törökország által befogadott menekültek száma elérte a 3 milliót, közülük 2,7 millióan Szíriából érkeztek.

Mindeközben a világ legtehetősebb országai fogadják a legkevesebb menekĂĽltet, abszolĂşt számban Ă©s vagyonukhoz mĂ©rten egyaránt. Az EgyesĂĽlt Királyság pĂ©ldául 2011 Ăłta hozzávetőleg mindössze nyolcezer szĂ­riai menekĂĽltet fogadott be, Jordániába viszont ugyanezen idő alatt 656 ezer szĂ­riai Ă©rkezett, jĂłllehet a jordániai lakosság a tizede, a jordániai hazai össztermĂ©k (GDP) pedig alig az 1,2 százalĂ©ka az EgyesĂĽlt KirályságĂ©nak - áll az Amnesty International keddi jelentĂ©sĂ©ben.

Ausztráliában 2015 vĂ©gĂ©n 58 ezer menekĂĽlt Ă©s menedĂ©kjogĂ©rt folyamodĂł ember Ă©lt - EtiĂłpiában viszont 740 ezer. SzĂ­riábĂłl az elmĂşlt öt Ă©vben csaknem ötmilliĂłan menekĂĽltek el a háborĂş elől, többsĂ©gĂĽket öt ország - Törökország, Libanon, Jordánia, Irak Ă©s Egyiptom - fogadta be.


Az Amnesty International keddi jelentése felidézi azt a felmérést, amelyet a szervezet megbízásából a GlobeScan közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat világszerte 27 ezer ember megkérdezésével végzett el az idén. A vizsgálat szerint a válaszadók 10 százaléka lenne hajlandó befogadni menekülteket saját otthonába. Az átlagon belül Kínában az így nyilatkozók aránya 46 százalék, Nagy-Britanniában 29 százalék, Görögországban 20 százalék volt, Oroszországban azonban csak 1 százalék. Globálisan a felmérésbe bevontak 32 százaléka mondta azt, hogy elfogadná menekültek letelepedését lakókörzetében, 47 százalékuk nem kifogásolná, ha városa vagy faluja menekülteket fogadna, 80 százalék pedig hajlandó lenne országába menekülteket beengedni.

Az emberi jogi szervezet ismertetĂ©se szerint globális átlagban az embereknek csak a 17 százalĂ©ka nem fogadna be mĂ©g országába sem menekĂĽlteket. Oroszország az egyetlen, ahol a közvĂ©lemĂ©ny több mint egyharmada elutasĂ­tja a menekĂĽltek befogadását: a megkĂ©rdezett oroszok 61 százalĂ©ka mondta azt, hogy nem engedne be menekĂĽlteket hazájába - áll a GlobeScan 27 országra kiterjedő felmĂ©rĂ©sĂ©ben, amely Magyarországra sem terjedt ki.

Ezzel szemben az EurĂłpai UniĂł, a világ leggazdagabb politikai entitása aktĂ­van törekszik a menekĂĽltek Ă©s a menedĂ©kkĂ©rők távol tartására terĂĽletĂ©től - olvashatĂł a helyzetĂ©rtĂ©kelĂ©sben. Magyarország az elsők között utasĂ­totta vissza a bekapcsolĂłdást a menekĂĽltválság páneurĂłpai szintű megoldásába, "hátat fordĂ­tott a kollektĂ­v erőfeszĂ­tĂ©seknek", amikor tavaly meredeken megugrott az Ă©rkező menekĂĽltek Ă©s menedĂ©kkĂ©rők száma, Ă©s "Ăşgy döntött, hogy elszigeteli magát", 200 kilomĂ©teres kerĂ­tĂ©st emelt dĂ©li határain, Ă©s olyan törvĂ©nyeket fogadott el, amelyek szinte lehetetlennĂ© tettĂ©k a menekĂĽltek Ă©s a menedĂ©kkĂ©rők belĂ©pĂ©sĂ©t SzerbiábĂłl, Ă©s azt, hogy menedĂ©kjogĂ©rt folyamodjanak - áll az Amnesty International jelentĂ©sĂ©ben.

A szervezet szerint a menekĂĽltek távol tartása nem megoldás, kerĂ­tĂ©sek emelĂ©sĂ©vel, visszatoloncolásokkal Ă©s bĂĽntetőintĂ©zkedĂ©sekkel - amelyeket Ausztrália Ă©s egyes EU-tagállamok alkalmaznak - semmifĂ©lekĂ©ppen nem Ă©rhető el a menekĂĽltproblĂ©ma rendezĂ©se.

A 21 milliĂł menekĂĽlt a világ nĂ©pessĂ©gĂ©nek mindössze a 0,3 százalĂ©ka, Ă©s az Amnesty International szerint ha az egyes országok megosztoznak a felelőssĂ©gen, akkor el lehetne Ă©rni, hogy ezek az emberek, akik önhibájukon kĂ­vĂĽl voltak kĂ©nytelenek elhagyni hazájukat, máshol biztonságban ĂşjrateremthessĂ©k egzisztenciájukat.

Versace ingek félár alatt
A Dress for Less folyamatosan frissülő kínálatában megjelent néhány ing a Versace-tól.

IdĂ©n sem lesz hiány Ăşj karĂłrákbĂłl, erről a bázeli ĂłrakiállĂ­tás gondoskodik. Folyamatosan frissĂĽlő cikkĂĽnkben bemutatjuk a legfontosabb modelleket.
IdĂ©n Ă©rkezett el 40. Ă©vfordulĂłjához a Patek Philippe legnĂ©pszerűbb modellje, a Nautilus, ennek tiszteletĂ©re kĂ©t kĂĽlönleges verziĂłt jelentettek be.
RenĂ© Weber elemzĂ©sĂ©ből kiderĂĽl, hogy a Rolex toronymagasan vezeti a svájci luxusĂłrák toplistáját. A második helyen az Omega áll.
Az idei Baselworld kiállĂ­tás is számtalan Ăşjdonságot tartogat a luxusĂłrák rajongĂłinak. Folyamatosan frissĂĽlő cikkĂĽnkben a legĂ©rdekesebb modelleket mutatjuk be, tartsatok velĂĽnk!
A nyolcvanas Ă©vek derekán több terror támadás is törtĂ©nt, de elindult a világsztárokat tömörĂ­tő USA for Africa project is.