Mindenki számára egyértelmű, hogy bizonyos nyersanyagok világpiaci árának változása globális hatással van a gazdasági folyamatokra, illetve életünk egyéb területeire is. Ugyanakkor ez az állítás fordítva is igaz, a gazdasági világválság a nyersanyagpiacot is alaposan megbolygatta, a krízis okozta hatás eltérő és meglepő. Vizsgáljuk meg, hogyan alakult és hol tart jelenleg az arany, a földgáz és a kőolaj világpiaci ára, valamint járjuk körül azt a kérdés is, mit hozhat a jövő az említett területeken.

Arany

Ez a jellegzetesen sárga nemesfém már évezredek óta jelen van az emberi civilizáció történetében, egyediségének, értékállóságának és számtalan felhasználási módjának köszönhetően meghatározó szerepe tartósnak bizonyult. A válság kirobbanása után a dollár euróval szembeni gyengülése és a részvénypiacok nagymértékű bizonytalansága miatt sok befektető, biztonságos befektetést keresve, inkább az aranyat választotta. Érzékelhető volt némi visszaesés a 2008 szeptemberétől napjainkig tartó időszakban, ám az arany világpiaci ára újabb és újabb csúcsokat ért el és ér el mostanában is a folyamatos kereslet révén. 2008 elejétől a témánkul szolgáló nyersanyag ára a világpiacon unciánként mindig 900 dollár körül volt, míg 2006-ban mindössze 725 dollárig emelkedett a színarany egysége. Ezzel azonban nem ért véget az arany árának szárnyalása, hiszen nem sokkal később átlépte az 1000 dolláros határt is. Megállapíthatjuk, hogy az arany jól jött ki a piaci bizonytalanság okozta helyzetből, magas hozamot termelt azoknak, akik korábban aranyba fektették pénzüket, és úgy tűnik mindez tartós is marad.

Sokan fektettek aranyérmékbe a részvénypiacok lejtmenete miatt

Az idei év közepén 1200 dollár körül mozog az árfolyama, ami meglepően jó növekedésnek számít, nemrég pedig 1262 dollár fölé emelkedett, azaz újabb történelmi csúcsot állított fel. Több elemző is egyetért abban, hogy további erősödésre lehet számítani a legnemesebb nemesfém piacán.

Kőolaj

Ez az élő szervezetek lebomlása útján keletkezett ásványi termék - magas energiatartalma, viszonylag könnyű kitermelése és széleskörű alkalmazása miatt - az egyik legelterjedtebb nyersanyagunk. Háborúk törtek ki miatta és országokat tett gazdaggá, de nézzük hogyan alakult az árfolyama a globális krízis hatására. A válság kezdetekor eluralkodott a pánik az olajpiacon, a világgazdaság növekedésének leállásától tartva, eladási hullám söpört végig a részvény és árupiacon. Az olaj árfolyama hamar elérte éves mélypontját 2008-ban, a világ legtöbb befektetője elvesztette bizalmát a hordónkénti ár folyamatos csökkenését látva. Jelenleg is meglehetősen kockázatos a fekete arany piaca, az utóbbi időkben féktelen emelkedés és nagy árzuhanás is tapasztalható volt. Közép- és hosszútávon egyaránt kétesélyes az olajpiac jövője a hozzáértők szerint. A Mexikói-öbölben bekövetkezett olajszivárgás tovább súlyosbította a helyzetet, a katasztrófáért felelős BP papírjainak árfolyama jelentősen esett és mindez kihatott az egész olajszektorra. Mindenesetre a piac jövőjét nagyban meghatározza majd az újabb lelőhelyek felfedezése, egyes vélemények szerint nemsokára nem lesz kitermelhető olaj a föld mélyén, míg mások úgy vélekednek, hogy van kőolaj bőven bolygónkon.

Olajfúrótornyok a Kaszpi-tengeren

A készletek jelentős része Texasban, Venezuelában, a Közel-Keleten, a Kaszpi-tenger térségében, illetve Közép-Ázsiában található, a múlt hónapban azonban a Földközi-tenger mélyén, az izraeli partvidéktől Ciprusig, egy hatalmas földgáz és kőolaj lelőhelyre bukkantak. Jelentős felfedezés ez, hisz egyre nehezebb feladat manapság olajat találni.

Földgáz

A földgáz világpiaci árát mindig a kőolaj vagy valamilyen kőolajtermék árához kötik, tehát az árfolyama ennek megfelelően változik. Magyarország Hollandia után a második helyen áll az egy főre jutó gázfogyasztás tekintetében, ám a hollandok jelentős földgáz lelőhelyekkel rendelkeznek, még exportálni is tudnak belőle. Hazánk azonban behozatalra szorul, kizárólag Oroszországból származó gázt importálunk függetlenül attól, hogy keletről vagy nyugatról vásároljuk, a magyarországi földgáz kitermelés a hazai fogyasztásnak csak körülbelül a 10 százalékát teszi ki. Tehát hazánk és több európai ország is az orosz gáztól, vagyis a Gazpromtól, a világ legnagyobb földgázkitermelőjétől függ. Igaz ez Németországra is, kormányuk néhány évvel ezelőtt be is jelentette, hogy lépéseket tesz az orosz gáztól való függőség csökkentésére. Nem meglepő, gondoljunk csak arra, hogy a Gazprom milyen kemény eszközökkel érvényesítette akaratát Ukrajnával vagy Fehéroroszországgal szemben. A fent említett Földközi-tengeri lelőhely minden bizonnyal hatni fog a gázpiacra, a hírek szerint Izrael 2011-ben már exportál.

Izrael és a gázmezők - Bibliai próféciák teljesednek be napjainkban?

Hatalmas földgázkészlet Haifa partjainál

 

Az egész világot megdöbbenésként érte a hír, miszerint Izraelben több mint 200 milliárd köbméternyi földgázmezőt találtak, ezáltal a zsidó állam jövőre már exportképes lesz. Több keresztény bibliamagyarázó már megemlítette, hogy a Szentírásban számos helyen nyilvánvaló utalás van arra vonatkozóan, hogy Isten természeti kincsekkel áldja meg Izraelt. Tim LaHaye, az Eljövendő béke a Közel-Keleten című könyvében a Bibliára hivatkozva azt állítja, hogy Izrael állama óriási kőolaj és földgáz lelőhelyekkel rendelkezhet, csak még nem tudnak róla. Joel Rosenberg bestseller listás könyvében, az Epicentrumban is erre hívja fel a figyelmet. A 2006-ban megjelent könyv az elkövetkezendő évek világpolitikai eseményeit kívánja előrejelezni, legfőképpen a Közel-Kelet és Izrael vonatkozásában. Rosenberg felhívja az olvasók figyelmét, hogy Izraelben több üzletember olaj után kutat, miközben eddig nem találtak ott jelentősebb mennyiségű földgázt vagy kőolajat. Nézzünk meg néhány szalagcímet az elmúlt évekből, melyeket Rosenberg is megemlít:

„Az Izrael és Gáza partjai közelében talált gázkészletek közös vállalkozások lehetőségét teremthetik meg” (The New York Times, 2000.09.15.)

„Az olajbáró Istentől várja az olajkitörést Izraelben” (Reuters hírügynökség, 2005.04.04.)

„Az olajkutatás Izraelben a hit kérdése” (Wall Street Journal, 2005.05.01.)

„Mózes sűrűn folyó áldása: olajat találnak Izraelben?” (The Economist, 2005.06.18.)

Most pedig nézzünk meg néhány szalagcímet az elmúlt hetek terméséből:

„Izrael gáz-exportőrré válik” (The Jerusalem Post, 2010.06.03.)

„Izrael csatlakozik a földgáz-exportőr országok közé” (Bloomberg Businessweek, 2010.06.04.)

„A Hezbollah figyelmezteti Izraelt a gázmezőkkel kapcsolatban” (Tehran Times, 2010.06.14.)

A mostani felfedezés prófétikus jelentőségű – állítják a karizmatikus keresztények. Ám a megtalált földgáz Izraelnek nem csak bevételeket jelent, de veszélyforrást és újabb konfliktusokat is eredményezhet. Libanon kormánya mellett a Hamász is - mely Gáza vezető politikai ereje - követeli magának a rá eső részt. Tekintettel arra hogy Izrael blokád alatt tartja Gázát a 2008-as támadás óta, ez kiélezheti a konfliktust. Az Israel National News újságírója szerint a következő háború Izraelben a gáz-, és olajmezők kapcsán robbanhat ki. (Hennel Ádám)