A Trendmagazin ezentúl az órák rovatán belül szakmai cikkekkel is jelentkezik, melyekben egy- egy óraiparban gyakori, de kimagasló technikai megoldást részletezünk olvasóink számára. Most a tourbillont mutatjuk be.

A tourbillon franciául forgószelet jelent, neve a hajszálrugó oszcillációs mozgásából ered. 1795 körül alkotta meg a francia-svájci órakészítő mester, Abraham-Louis Breguet, amikor továbbfejlesztette az angol kronométer készítő John Arnold ideáját. Az 1801. június 26-án szabdalmaztatott tourbillon megalkotásának egyszerű célja volt. A tizennyolcadik században csak asztali -és zsebórák léteztek, ezek mechanikája viszont – a Föld tömegvonzásának következtében – nem tudott annyira pontos lenni, mint amennyire a technológiai kialakításuk révén egyébként képesek lettek volna. Ezek jellemzően vertikális pozícióban működtek, viszont a gravitáció a billegőre és gátrendszerre hatott leginkább. Különösen a zsebóráknál, azt elfordítva vagy mozgatva már jelentősebb járáseltérés mutatkozott.

Hublot King Power Tourbillon

Hogyan? A mechanikus elvű órák működését a hajszálrugó (egy valóban nagyon vékony, „kakaós csiga” alakú alkatrész) valamint a billegő (közepén a hajszálrugóra illesztett, jobbra-balra billegő alkatrész) befolyásolja leginkább. A billegőben lehet kiegyensúlyozatlanság, a hajszálrugó viszont, ami akkoriban még nem volt szimmetrikus (nem volt középpontja) a folyamatos eltérések miatt nagy pontatlanságot eredményezett. A lengésekkor a hajszálrugó tömegközéppontja emiatt mindig egy kicsit kileng. Ezt nevezik „lélegzésnek”, ami nem teljesen kiküszöbölhető. Egy tömegvonzásban működő lengőrendszer mozgását nem befolyásolja a gravitáció, amennyiben annak teljesen kiegyensúlyozott a forgástengelye. Egy Harrison nevű órásmester rájött, hogy a hajszálrugó megfelelő végének visszahajtásával a pontosság növelhető (ezt a visszahajtott véget nevezzük „véggörbének”) bár az ő módszere nem volt tökéletes. Azonban Breguet oldotta meg a problémát, méghozzá úgy, hogy a véggörbét visszahajtotta a hajszálrugó síkja felett. Viszont Breguet mestert nem hagyta nyugodni a módszere által még megmaradt apró pozicionális hiba, kiötlötte, hogy ha az egész gátlóművet megforgatja a tengelye körül, akkor ezek a hibák „körbejárva” kiegyenlítik egymást, mert hol sietést, hol késést eredményeznek. A tourbillon általában egy perc alatt fordul körbe, ezért nem ritka, hogy beleültetik a másodperc mutatót. Viszont nagyon sérülékeny, mert egy vékony tengely visel el egy billegőnél jóval nehezebb hidat. A karórák idején már a tourbillon nem elengedhetetlen megoldás a precízióért, napjainkban csupán technikai bravúrként funkcionál. A tourbillonnak gyakorlati jelentősége a zsebórákban volt, ugyanis a zsebórát leginkább egy állandó pozícióban hordta tulajdonosa, viszont a tourbillon feladatát most már a karóra viselője végzi el, a csuklója állandó mozgásával.

Ulysse Nardin Alexander the Great Westminster Carillon Tourbillon Jaquemarts Minute Repeater

A „klasszikus” tourbillon mellett létezik többféle megvalósítási lehetőség, például beszélhetünk még az úgynevezett „flying”, vagy „repülő” tourbillonról is. Ekkor a forgó egységet nem két oldalról, hanem csak az egyik oldalán csapágyazzák, és a másik oldalról, leginkább a számlap felől teljesen nyitott, hogy jól látható legyen. 2004-ben Robert Greubel és Stephen Forsey elindította saját márkáját, a Greubel Forsey-t, és azonnal egy úgynevezett „dupla tourbillonnal” jöttek ki. Működésének lényege, hogy az eredeti tourbillon 30 fokkal el van ferdítve, ez egy perc alatt fordul körbe, emellett viszont van egy másik, ami csak négy perc alatt. Szintén ők voltak, akik néhány éve megalkották a 24 másodperc alatt körbeforgó tourbillont. Az alapító órásmesterről elnevezett Thomas Prescher Haute Horlogerie cég nevéhez fűződik a három tengelyű tourbillon megépítése – ennek sincsen konkrét funkciója, de ismerve az eredeti problémát, ami a tourbillon kialakulását eredményezte, mindenképpen lenyűgöző. A legmesszebb mégis a Jaeger Lecoultre ment, amikor megalkotta a „gyrotourbillont”, ami egy saját tengelye körül össze-vissza forgó tourbillon.

Greubel Forsey Quadruple Tourbillon

A tourbillonnak inkább esztétikai, mint műszaki jelentősége van, mégis – mivel annak idején a pontosság növelése érdekében született – kizárólag a legkiválóbb időmérőkbe helyezik be őket. Mindazonáltal tény, hogy manapság már nem kíván akkora műszaki teljesítményt egy tourbillon megépítése, mint a hőskorban, mostanra presztízs-komplikáció lett belőle, amit a svájci gyártók csak a drágább modelljeikbe tesznek bele.