Az e-knyvek piacnak alakulsa
A virtulis s a fizikai harca
15 hozzszls
Kirschner Dvid    2011.05.28

Amióta a könyvnyomtatás az 1400-as években megjelent, szó szerint megváltoztatta a világot. A reformáció találmányaként milliók hitbéli meggyzdése alakult át, és idvel a könyv különleges luxustermékbl a mindennapok tárgykultúrájának részévé vált. De vajon hozhatnak-e a különféle mobileszközökön milliószámra megjelen elektronikus könyvek a nyomtatáshoz hasonló forradalmat?


Az alig pár éve megjelent e-könyvek (elektronikus formátumú könyvek) nem csak a kiadókat, hanem az olvasókat, st, magukat az írókat is új kihívások elé állították. Természetesen, mint sok modern újdonságot, ezt is az Internet hívta létre. Az egyre terjed mobileszközök, és azok kijelzinek fokozatosan javuló minsége adott nagyobb lendületet a már közel tíz éve kialakult digitális formátumú irodalom olvasásának – többnyire illegálisan. Ezek „házilag”, amolyan lelkesedésbl fakadó begépelt könyvek voltak, amik késbb miniségibb, st legális formában is megjelentek a világhálón. A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról például minden témakörben, több ezer elektronikus könyvet lehet letölteni ingyen, és teljesen legálisan. A legalitás kérdése igen fontos, hiszen egy digitális formátumú könyv elállítási költsége ugyan jóval alacsonyabb egy nyomtatott kötetnél, ugyanakkor a végtelen számú kinyomtatási lehetséget, valamint a digitális szöveg gond nélküli kimásolását teszik lehetvé. 1998-ban jelent meg elször a maiakhoz leginkább hasonló képesség e-könyv olvasó, a SoftBook .

A kétezres évek közepén a Sony olyan olvasókat adott ki melyek úgynevezett „e-tintát” használtak, ez azóta elterjedt technológia. 2007 hozta el napjaink e-könyv piacának hajnalát, amikor az Amazon.com kifejlesztette az elektronikus tartalmakat megjelentetni képes Amazon Kindle-t. Ettl kezdve készített több elektrotechnikai cég is saját e-könyv olvasót, amik kifejezetten e célra rendeltettek, legtöbbjük másra nem is volt képes. Az Android rendszert, valamint más, hasonló (iOS, Symbian, stb.) operációs rendszert futtató okostelefonok még a kifejezetten e-könyvek olvasására kifejlesztett eszközöknél is látványosabban képesek a virtuális irodalmat megjelentetni. Egyes programok esetében az oldalak közötti váltást a képerny sarkánál, a virtuális papír odébb lapozásával tudjuk elvégezni. Tehát mostanra rengeteg módszer és program létezik e-könyvek olvasására, st fokozatosan növekszik a „kiadott” elektronikus irodalom.


Ezek alapján mire számíthatunk a világ könyvpiacának további alakulása tekintetében? A helyzet odáig jutott, hogy a kiadók, st maguk a szerzk latolgatják a Gutenberg galaxis lehetséges halálát. E-könyvolvasóval rendelkezk 15%-a azt állítja, többet nem vásárol papír alapú könyvet – a legáltalánosabb indokok a „zsebben elfér több ezer kötetes könyvtár” valamint a „minimális helyigény”. Januárban José Manuel Barroso a Federation of European Publishers képviselivel folytatott beszélgetésében „egészen biztosan” könyvnek minsítette az e-könyvet. Ennek kiváltó oka a Nemzetgazdasági Minisztérium vitája az e-könyveket megillet áfa mértékérl. A vita azért is érdekes, mert Európa digitális könyvpiaca meg sem közelíti az amerikai mértéket, bár a jelenleg még elég szk a kínálat egyre szélesedik. Ezzel párhuzamosan a szerzk – annak ellenére, hogy világszerte is mindössze néhány ezer író él kizárólag az írásaiból – hevesen ellenzik a digitális kiadások növekedését, tartva attól, hogy az olvasók egymást közt terjesztve a mveket, megfosztják a szerzket a jogdíjaktól. Többek szerint ez a formátum váltás akár odáig is vezethet, mint ami a CD-vel történt pár éve, hiszen a CD ipart csekély tíz év alatt küldte padlóra az illegális, korlát nélküli zeneletöltés. Nos, ha a jogdíjól nem is esnének el, egy papír alapú könyv után 3,9 dollár a jogdíj példányonként, viszont egy e-könyves változat után csupán 2,1 dollár. Ráadásul míg egy 26 dollárért értékesített, keménykötés könyv nyomdaköltsége négy és fél dollár, addig egy tíz dollárért letölthet elektronikus könyv elállítási költsége mindössze 50 cent. A Newsweek magazin szerint (az észak-amerikai piacot vizsgálva) 29,3 millió dollár folyt be 2009-ben e-könyv értékesítésbl. Például Stieg Larsson Millenium-trilógiájának papír alapú kiadásából 30 millió példány fogyott 2010 széig, az Amazon Kindle-re ebbl 1 milliót vásároltak.

Visszatérve kicsit a hazai állapotokhoz, itthon kevés kiadónak van megfelel digitális archívuma, valamint kevés húzónév van a digitális kiadású mvek szerzi között. Megoszlanak a vélemények, hogy melyik az a mindent felülmúló olvasó, ami meghozhatja a piac áttörését, hiszen az erre talán leginkább alkalmas iPad eléggé drága, viszont a már hagyományosnak számító e-könyv olvasók tömeges elterjedése drasztikus áresést eredményezhet ezen a területen, az így olcsóbbá vált olvasóeszközök pedig még inkább kelendvé válhatnak.

Cimkk: ebook, knyv, olvass,
3,120,900 Huf / 10,100 Eur
Hennel Ádám a Fix HD magazin msorában beszélt a Trendmagazinról, valamint a jövbeli tervekrl.
Oldalunkon hamarosan egy nagyobb összefoglaló írás jelenik meg az idén április 9-én 21. életévét betölt Kristen Stewartról. Ennek kapcsán a Trendmagazin a hazai rajongói közösségekkel együttmködve születésnapi ajándékcsomagot küld Kristennek!
Hennel Ádám is részt vett azon a rendezvényen, ahol az ország legtehetségesebb fodrászai mutatták be munkáikat.
avatar
PaulShark
-
2011.08.23. 21:09
15
lbzs90: ez bezony szomor igazsg, ugyanakkor a virtulis knyv a tabletek j felhasznli lmnye miatt taln elrhet sikereket a fiatalabbak krben is. Zene, video s knyv - az iPadben.
avatar
lbzs90
-
2011.06.15. 22:47
14
Mirt is olvasnnak, ha van nekik Mnika-show meg Fekete Pk, Alekosz?
avatar
gabesz21
-
2011.06.15. 14:45
13
jsgit, hreket meg ilyeneket sokkal jobb elektronikusan olvasni, de knyvet nem igazn.. akkor lesz j ha mr megjelennek a web2 knyvek, azaz olvasod s lesz mell kptr, meg minden extra ;)
avatar
Barbie
-
2011.06.04. 23:44
12
n is gy vagyok ezzel Orange :)
avatar
Orange
-
2011.06.04. 23:21
11
n maradok a knyveknl, de jsgokat csak neten olvasok.
avatar
pongo
-
2011.06.04. 21:13
10
Szerintem ez j dolog, mert gy taln sok fiatal elkezd olvasni a tableten :)
avatar
Athos
-
2011.05.30. 23:57
9
mandark: jmagam is gy gondolom, azokrt a szp ktsekrt meg bortkrt kr lenne!
avatar
mandark
-
2011.05.30. 23:53
8
szerintem a (szp)irodalmat illene meghagyni a nyomtatsban, az jsgok, knnyedebb tmegnyomott dolgok meg mehetnek az e-bookra
avatar
Szeki
-
2011.05.29. 14:13
7
iPaden nagyon klassz olvasni, prbltam ;)
avatar
Molly
-
2011.05.28. 23:45
6
Kitti: Teljes mrtkben egyet rtek Veled!
avatar
DaNi
-
2011.05.28. 23:09
5
vegyl ebookot s mentsd a fkat :P
avatar
Sapphire2000
-
2011.05.28. 21:19
4
Amita megvettem az iPadet szinte csak ezen olvasok (leginkbb netes jsgokat, meg nhny knyvet). De az biztos hogy elg kevs hazai knyv elrhet digitlis formban.
avatar
Kitti
-
2011.05.28. 18:51
3
szerintem mind1 hogy hogyan csak olvassanak az emberek :)) de n is a rendes knyvet preferlom..
avatar
Marci20
-
2011.05.28. 17:49
2
n nem szeretek knyvet olvasni se pc-n se ms tech cuccon, csak normlisan :)
avatar
donvito
-
2011.05.28. 17:18
1
Elbb utbb biztos hogy az ebook lesz a vezet, de mg egyelre a papr alap knyvek mennek.. Pedig sztem sokkal rtelmesebb venni egy ebookot s azon rajta van minden, minthogy csom knyvet cipeljek magammal pl nyaralskor..
Lila Versace pulver
Egy elegáns úriember gardróbjából sem hiányozhat a lila szín, ami ugyan legtöbbször kiegészítkön jelenik meg (leggyakrabban nyakkendkön), ám a bátrabbak akár ruhadarabokat is vásárolhatnak ilyen színben.

Idén sem lesz hiány új karórákból, errl a bázeli órakiállítás gondoskodik. Folyamatosan frissül cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb modelleket.
Idén érkezett el 40. évfordulójához a Patek Philippe legnépszerbb modellje, a Nautilus, ennek tiszteletére két különleges verziót jelentettek be.
René Weber elemzésébl kiderül, hogy a Rolex toronymagasan vezeti a svájci luxusórák toplistáját. A második helyen az Omega áll.
Az idei Baselworld kiállítás is számtalan újdonságot tartogat a luxusórák rajongóinak. Folyamatosan frissül cikkünkben a legérdekesebb modelleket mutatjuk be, tartsatok velünk!
1987-ben Jasszer Arafat vezetésével megindult az els palesztin intifáda, a Föld elérte az ötmilliárdos népességet, a mozikat pedig meghódította Gordon Gekko.