Az olajpiac igazi átalakulása még csak most kezdődik, rövid távon ingadozó, hosszabb távon pedig stabil olajárakra lehet számítani a forbes.com hírportál szerint.

Rövid távon nehezen becsülhető meg az olajár alakulása. A piaci volatilitás a globális pénzügyi válság óta mostanában szökött fel a legmagasabb szintre két fő tényező, az amerikai palaolaj-kitermelés gyors növekedése miatt, illetve mert Szaúd-Arábia piaci részesedésének védelme érdekében feladta hagyományos kínálat- és árszabályozó szerepét. Hosszabb távon azonban az olajárak alakulását két alapvető trend határozza meg, ezért a kilátások jobban behatárolhatóak. Az egyik fő tényező a legnagyobb olajfelhasználó, a közlekedés részarányának a csökkenése a keresletben, a másik pedig az olajtermelésben a nagy tőkeigényű technológiák részarányának a zsugorodása lesz. Mindkét tényező az olajárak hosszú távú emelkedése ellen hat. A közlekedés olajtermékek iránti keresletét elsősorban az elektromos járművek robbanásszerű terjedése szorítja vissza.

Egy nemrégiben publikált kimutatás szerint az elektromos járművek értékesítése tavaly közel hatvan százalékkal növekedett, 2011 óta az eladott elektromos autók száma már elérte az 1,1 milliót. Annak ellenére is, hogy az elektromos autók lényegesen többe kerülnek a robbanómotoros járműveknél, hatótávjuk sokkal kisebb, feltöltésük pedig több időt vesz igénybe. Ráadásul ez a zuhanó olajárak környezetében következett be. Az elektromos járművek terjedése Kínában a leglendületesebb, ott tavaly megnégyszereződött az értékesítés az előző évihez képest. Az elektromos járművek terjedése a kínai piacon különös jelentőséggel bír a világ olajipara számára, amely éppen Kínától reméli a kereslet növekedésének a felét. Bár Kínában a tavaly eladott 20 millió személygépkocsi alig egy százaléka volt elektromos jármű, ez bármikor hirtelen és nagyot változhat. Az UBS elemzése szerint a csökkenő akkumulátorárak és adózási szabályok Európában 2021-re, Kínában 2025-re versenyképessé tehetik az elektromos autókat a hagyományos járművekkel szemben.

A világnak azonban ezzel együtt is még nagyon hosszú ideig és nagyon sok olajra lesz szüksége. Változni fog viszont a kitermelés költséghatékonysága, és az összes termelésen belül csökkenni fog a nagy tőkeigényű kitermelési eljárások részaránya. Az alacsonyabb átlagos tőkeigény egyúttal a beruházási ciklusok időtartamát is csökkenti, azaz enyhíti a piaci volatilitás egyik legjelentősebb kiváltó tényezőjét. Mindez együttesen hosszabb távon árstabilitást és nem túl magas olajárakat hoz.