A Flicks and Bits interjja a film kulisszatitkairl
Beleszerettem Belfort karakterbe
Flicks and Bits/Imran Hassan/TM    2014.01.11    13 hozzszls

Martin Scorsese filmjében Jordan Belfort az amerikai álomtól egészen a vállalati kapzsiságig jut el, miközben a becsületességtl egészen eltávolodva, a kés ’80­-as évek korrupt világába csöppen. A mértéktelenség, siker, és gazdagság ízét már a korai húszas éveiben megízleli, köszönheten a saját maga által felépített brókercégének. Pénz, hatalom, nk, drog, és kísértés, melyek végigkísérik Belfort életét, és persze a hatóság fenyegetése is, mely t hidegen hagyja. Jordan Belfort 1990­-es ugyanilyen nev sikerönéletrajzán alapul a film története is (a témában készült cikkünk itt olvasható), azonban a Wall Street Farkasa immáron ötödik alkalommal hozza össze Leonardo DiCaprio­t és Martin Scorsese­t egy újabb közös alkotáshoz. DiCaprio mellett a sztárgárda, mely a filmben szerepet kapott, olyan neveket vonultat fel, mint Jonah Hill, Jean Dujardin, Kyle Chandler, Jon Bernthal, Margot Robbie, Jon Favreau, Rob Reiner, Matthew McConaughey és Kenneth Choi. A Flicks and Bits magazin interjúja.


Flicks and Bits (Imran Hassan): Mi volt olyan különös ebben a történetben, amely arra késztetett, hogy részt vegyél a filmben?

Leonardo DiCaprio: Számomra nagyon szórakoztató volt, ahogy Jordan megírta ezt a történetet, az abszolút szinte módján minden egyes viharos, radikális cselekedetével együtt, amin keresztül ment. Semmit nem tartott titokban, és nem is bánt kesztys kézzel az olvasóval. Bármikor, amikor megajándékoznak egy lehetséggel, amibl filmet forgathatsz, akkor egyszerre szeretnéd eljátszani a fszerepet, és persze részt venni a forgatásban is. Jordan nem mentegetzött azok miatt, amiket csinált, és persze a hatalomvágya miatt sem, vagy épp mert elfogyasztott mindent maga körül­ és ez kiváló alap egy jó karakter, és egy fantasztikus sztori megalkotásához. És természetesen a tény, hogy végül is meg kellett fizetnie a tetteinek az árát, igazán az a dolog, ami egy jó film elkészítéséhez szükséges.

Körülbelül 6 évvel ezeltt olvastam el Jordan Belfort novelláját, és el kell hogy mondjam, igazán elragadó olvasmány volt, hiszen egyszeren úgy éreztem, hogy az élettörténetében minden benne van, ami napjaink társadalmában rossz. Ez a hedonista életstílus, a történelemnek épp ebben az idejében a Wall Street­en, ahol Jordan­nek alapveten minden lehetséges kényeztetése megadatott, és mégis a kapzsiság, és persze saját maga megszállottja lett lényegében. Annyira megingathatatlan volt ebben az idszakban, és annyira szinte, cseppet sem mentegetz az önéletrajzában sem, hogy szinte megigézett ez a karakter, és már nagyon régóta vártam, hogy eljátszhassam ezt a szerepet.

Martin Scorese lett kiválasztva a rendez személyére, akivel te már több alkalommal dolgoztál együtt. Ez hogyan történt?

Amikor megkaptuk a forgatókönyvet már rögtön beleszerettem a karakterbe, és tényleg szerettem volna eljátszani ezt a szerepet, valamint megcsinálni a mozifilmet­ és Scorsese­t is nagyon érdekelte ez a projekt. Épp akkor fejeztük be a „Viharsziget” cím filmet, és kezdtünk el nekilátni ennek a projektnek, de a finanszírozás akkor még nem jött össze. Így Scorsese elment, hogy megvalósítson egy másik projektet, és azután még egyet. Megpróbáltam volna egy másik rendezvel elrehaladni, azonban nem tudtam kiverni a fejembl azt, ahogy Scorsese meg akarta valósítani ezt a projektet, hiszen az munkájával képesek lehettünk arra, hogy a karaktereket életre keltsük, és valósan alkossuk meg az egészet. Persze nem hiányozhatott az a fajta sötét humor sem a filmbl, ami olyan nyilvánvalóan oda illik, és amit viszont csak nagyon kevés rendez tud ilyen jól megvalósítani, mint Scorsese, tehát nem engedhettem, hogy más csinálja meg ezt a filmet. Terence Winter forgatókönyvében nagyon sok humor található, és emlékszem, ahogy az els olvasat után Scorsese említette, hogy ez majdnem olyan sötét humor, mint az 1990-­es „Nagymenk” cím filmben volt, amiben hasonló hangulatot kellett megvalósítania.

Azt gondoltam, hogy ez a különleges filmkészítési stílus egyedi hangulatot kölcsönöz a filmnek, úgyhogy ismét felkerestem Scorsese­t, és azt mondtam neki: „Figyelj, ott vannak azok a rendes partnereink a Red Granite­nél, akik nemcsak finanszírozzák a mozit, de együtt is mködnek velünk, és alapveten szabad kezet adnak ahhoz, hogy egy kissé sötétebb filmet készítsünk, ne pedig egy rövid, korhatár nélküli filmet. És k finanszíroznák azt is, hogy bemutassuk a ’90­es évek Amerikáját, szóval ez az a ritka pillanat a karrierünk során, amikor tényleg bármit megtehetünk, amit csak szeretnénk, tehát arra kérlek, nézd át ezt a projektet még egyszer.” Így is tett, és szerencsére tényleg meg tudtuk csinálni ezt a mozifilmet, melyben az összes színésznek olyan ritka jó lehetsége volt, hogy tényleg szabadjára engedhette a kreativitását, és úgy játszhatta el a karakterét. Ez persze azért volt jó, mert így sokkal jobban átérzdik a film valódi hangulata, életszemlélete. Bárcsak több ilyen film lenne.

Emlékszem, egyszer apám elvitt a moziba, és egy olyan filmet néztünk meg, amit Marty rendezett, és ezt mondta: „Ha lesz rá lehetséged, és zöld utat kapsz a filmiparban, akkor egy emberrel mindenképp együtt kell dolgoznod: Martin Scorsese­szel.” Megkerestem, és tényleg megpróbáltam együtt dolgozni vele, majd az egész közös munka a „New York Bandái” cím filmben érte el a csúcspontját, és azóta jó kapcsolatot építettünk ki egymással, és egyre jobban meg is bíztunk egymásban. Észrevettük, hogy sok dologra ugyanúgy érzünk rá a különböz stílusú mozifilmeket illeten, hogy egy­-egy jelenetnek milyennek kellene lennie. Sokszor nem is kell egyeztetnünk, vagy megbeszélnünk a dolgokat. Azonban ami ennél is fontosabb, hogy számomra minden nap hálás, amikor egy ilyen nagyszer emberrel dolgozhatok együtt. képes arra, hogy megersítse az ember pozitív tulajdonságait, hogy ezáltal még többet hozzon ki belle­ pedig néha ezeket el is felejti az ember. Persze forgatás során az ember annyi tanácsot kap, hogyan legyen jobb, de amiatt a számos hasznos dolog miatt, amit mondott nekem a forgatás során, úgy érzem ismét rengeteg új dolgot tanultam.


Amikor ilyen, eléggé szégyenletes embert kell eljátszanod, mit gondolsz hogyan vélekedik majd errl a közönség?

Ez minden egyes ehhez hasonló filmnél egy jó kérdés, hogy vajon a közönség hogyan reagál majd arra, hogy a filmben ilyen rossz tetteket követ el az a személy, akit eljátsszunk. Ez azonban nemcsak a témától függ, hanem attól, hogy a színész milyen szinteséggel tudja eljátszani azt a karaktert. Ez volt az egyik dolog, amit Scorsese még az elején mondott nekem: „Abból, amit az eddigi filmkészítéseim során tapasztaltam, hogyha hitelesen játszod el a szerepet, és azt nem hazudtolod meg, az emberek elfogadnak bármit.” És ez megragadt bennem. Egyébként ez tényleg így van számos karakterrel, akiket a múltban láthattunk a mozivásznon: ameddig igaznak hangzanak, és amíg hitelesek, addig bárhová követjük ket. Néhány minden idk legjobb karakterei közül meglehetsen viharos, szörny ember.

Ami igazán meglepett engem a film készítése közben, szerintem Amerika, és a világ óriási undora, a Wall Streettel szemben. „Vajon vonzaná az embereket egy olyan kaland, melyben ilyen emberek vannak, az ország összes pénzével a kezükben?!” Ami meglep volt, a tény, hogy tudod, hogy nem tudsz segíteni, ezeken az embereken, de mégis végig akarod nézni, ahogy tönkremennek. Szívesen nézzük végig azt, ahogy ezek az emberek teljesen hidegen hagynak mindent magukon kívül, és csak a saját vágyukkal, és kapzsiságukkal tördnek. Ez persze ironikus, de hihetetlenül szórakoztató. Ez egy olyan ritka lehetség, amikor tényleg improvizálnunk kellett, és valami olyat tenni, amirl azt gondoljuk hogy a generációnkra jellemz. Ez nem klasszikus, és nem is az amerikai irodalom ikonikus nyelvét használtuk hozzá, sokkal inkább egy olyan emberét, aki egy nagyon rült idben élt.

Nagyon sok kicsapongó, és sötét humor van a filmben, és értem hogy a Wall Street Farkasa egy eléggé rögtönzött alkotás. De mit ad ez hozzá a filmhez?

Az egyik kapcsolatom az ilyen típusú filmekhez a „Caligula” cím film volt, melynek a központi témája a vagyon, és drogok tobzódása­ és persze néhány ember, akik bármi áron el akarták érni a céljaikat. És persze voltak olyan korábbi filmek is, mint a „Brókerarcok”, vagy a „Tzsdecápák”, azonban a mi alkotásunkban olyan humor van, mely eddig szerintem semmilyen filmben nem volt látható. És a filmhez való egész megközelítésünk nagyon rögtönzött volt. Mindannyian azt szerettük volna, hogy minél közelebb kerüljünk a karakterünkhöz, és a lehet legtöbbet megtudjunk róluk. Nekem volt arra lehetségem, hogy személyesen is találkozzam Jordan Belforttal, és els kézbl meghallgassam a történetet, mondanom sem kell, hogy ez mennyit segített.

Ezt követen következett egy komoly begyakorlási idszak, amikor rengeteget improvizáltunk, és végül annyit gyakoroltunk, hogy elkezdhettük az egész filmforgatást is. Szerencsére voltak referenciáink, és tudtuk hogy pontosan milyen jeleneteket szeretnénk készíteni, de az egész hihetetlenül laza volt. Az egész olyan volt, mint egy színházi társulat, ahová bejön néhány srác, és eljátszik valamilyen szerepet. Számos olyan jelenet sorozat volt, amiket órákon keresztül próbáltunk improvizálni, míg végül jó lett. Amikor persze olyan jó színészekkel dolgozik együtt az ember, amilyeneket én kaptam magam mellé, akkor bármit meg tud valósítani. Szerintem a sötét humor mindenkit meg fog lepni­ de persze nincs egyetlen olyan Scorsese mozifilm sem, aminek ne lenne egyfajta jellegzetesen sötét oldala, vagy ne lenne benne olyan mélység, amit aztán alig lehet kibogozni.

Az egész hozzáállásunk tényleg ilyen volt: „Ne bánj kesztys kézzel, ne mosd tisztára a szennyest, és ne tedd a karaktert rokonszenvessé, úgy játszd el, amilyen valójában.” És ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy fel kellett fedeznünk milyen volt az az id, amikor k teljesen szabályok nélkül élhettek. Végül persze meg kellett fizetniük az árát, hiszen minden összedlt, és felégett körülöttük. De épp azért kellett így játszanunk, mert akkor k is így tették, és mindennek ellenére hihetetlenül jól szórakoztak akkoriban.


Milyen volt együtt dolgozni Jonah Hill­el, különösen ami a humorát illeti?

Jonah egy nagyszer ember, és rendkívül izgatott volt hogy ott lehetett közöttünk, és eljátszhatta az egyik karaktert. Amikor elször beszélgettünk, még nem is volt a stábtagok között, de már akkor azt mondta: „Ez az a szerep, amit el kellene játszanom. Ez a karakter beszél hozzám, ismerem ezeket az embereket, láttam a világukat, én vagyok a megfelel ember erre a szerepre.” És amikor egy színész ilyen szenvedéllyel beszél egy szereprl, akkor azonnal értesíteni akarod a rendezt arról, hogy van egy ember odakint, aki óriási bedobással játszaná el ezt a szerepet. Scorsese találkozott vele, és azonnal fel is kérte a szerepre. Jonah úgy állt hozzá az egészhez, hogy: „Nézd, szívesen leszek a szárnysegéded ennél a szerepnél, szeretnék veletek menni, és támogatni téged, és Marty-­t. Szeretném megmutatni ezen karakterek lényegét, való életét, és sajátosságait.”

Tulajdonképp az egész forgatás egy fantasztikus élmény volt mindnyájunknak. És már számos olyan filmnél dolgoztam, ahol nagyon specifikus felépítése volt a cselekményeknek, és annyi különböz szál fut egymás mellett, amiknek mind meg kell történniük, hogy elérjünk a végkifejlethez­ de ez most teljesen más élmény volt. Tehát egy olyan ember, mint Jonah, mindannyiunknak olyan felvillanyozó ert nyújtott, ami minden egyes nap új löketet adott. Nagyon hálás vagyok, amiért ezt megtette értünk, és a filmért.

A pénz, a kapzsiság, és a kicsapongás ábrázolása a filmben egy pompás, mvészi, ugyanakkor nagyon vicces stílust kölcsönöztek a filmnek. Számomra nem tnik úgy, mintha ez befolyásolná a nézket...

Igen, szerintem sem kell minden egyes filmnek szükségszeren valamilyen morális mondanivalót tartalmaznia. Ezek a filmek pont arra valóak, hogy olyannak ábrázolják az embereket, amilyenek valójában. Ha nem is ugyanilyen a valóság, de legalábbis majdnem olyan hiteles. Számomra vannak olyan filmek, amiket csak egyszeren meg kell nézni, és vannak olyanok is, amiken el lehet gondolkodni, vagy amelyek épp éveken át tartó nyomot hagynak bennünk. Azok a filmek, amiken gondolkodni lehet, több száz éven keresztül lényegesek maradnak. Azonban ahhoz, hogy ilyen filmet készíts, úgy kell nekilátni az egésznek, hogy „most olyan filmet forgatok, ami valamit tanít az embereknek”. Szerintem az embereknek ez eléggé átlátható, és nyilvánvaló is.

Olyan érzetet szerettünk volna kelteni, mint egy modern kori Római Birodalomban. Úgy szerettük volna bemutatni az embereket, hogy mindent beleadnak abba, amit csinálnak, csak épp azt nem tettük bele, ahogy a régi rómaiaknál a hajadonok szlt adtak a férfiak szájába. A történet mindent tükröz, ami rossz a mai társadalmunkban. A Wall Street történetében ez a hedonista életstílus, amikor Jordan csak az érzékeinek kényeztetésével foglalkozik, pontosan így történt, és mi szándékosan nem mutattuk meg Belfort áldozatait. Azt szerettük volna, ha a film egyfajta hipnotikus utazás lenne a néz számára, mely világban kicsit elveszhetnek, miközben észre sem veszik milyen pusztítást hagy maga után ez a kapzsiság. Ahogy Marty mondta: „Súlyos ügyrl beszélünk, amire nincs gyógyszer.”

A filmben több olyan rész is lesz, ahol a nézt sokkhatás, vagy épp döbbenet éri majd, egyszeren magába szippantja ez a történet azt is, aki csak nézi­ és épp ezt szerettük volna elérni. Egy olyan idbe szerettük volna visszarepíteni az embereket, amely vad, és féktelen volt, szabályok, és törvények nélkül. Egy olyan világba szeretnénk elröpíteni, ahol te magad is majdnem érzéketlenné válsz az erkölcstelenségtl. Szerintem ezt kiválóan véghez is vittük.


Mennyire volt az fontos számodra hogy Jordan Belfort­tal személyesen tudtál beszélni a szereprl?

Nagyon hasznos volt számomra, legalábbis ami a színészetet illeti, de az évek alatt, amíg készültünk a filmre, többször is beszéltem vele. Muszáj megérteni, hogy maga úgy tekint vissza erre az idszakra, mint egy teljesen elszigetelt életszakaszra, melynek még ma is fizeti az árát. Mindent megtesz azért, hogy visszafizesse az adósságát mindenkinek, akit kihasznált. Azóta nagyon tisztességesen éli az életét, és az, hogy vele beszélhettem személyesen, hihetetlenül hasznos volt a filmre nézve. Azért mondott el minden egyes apró zavarba ejt részletet az életérl, mert úgy gondolja, hogy az már a múlt része. Minden egyes alkalommal, amikor elkezdem vele beszélgetni, úgy kezddött, hogy azt mondta: „Talán nem is kellene ezt filmre vinni.”Erre válaszoltam neki, hogy : „Nézd, te írtad ezt a könyvet. A könyv az életed egyik lezárt szakaszáról szól, és okkal írtad meg, azért hogy elmeséld mi történt a Wall Street zárt ajtói mögött, vagy épp hogy elmondd milyen is volt egy szabályok nélküli világ. A könyvben számos dolgot leírtál, most mondd el az igazat.” Persze amikor már elkezdtünk beszélgetni, már azt mondta: „Rendben, nyitott könyv vagyok, nemcsak azt fogom elmondani, hogy mi történt azon a napon, hanem azt is, ami tízszer rosszabb volt annál.”

Marty persze szeretett volna távol maradni Jordan­tól, de csak azért, hogy képes legyen rendezi szemszögbl látni a dolgokat. Így viszont több szemszögbl én voltam a központi ember, aki rengeteg információt hozott Jordan­tól, és elmondta Marty­-nak. Általában ilyenkor Marty válasza az volt: „Fel tudjuk ezt venni holnap? Forgathatunk állatokkal is? Jordan azt mondta hogy így volt…” És a mi fantasztikus csapatunk mindent biztosított számunkra. Ebben a tekintetben rendkívül szabadon használhattunk bármit a forgatás során, a film érdekében.

avatar
szabolcs
-
2014.02.13. 22:50
13
Szinkron ide vagy oda.. szuper film lett, ktszer nztem meg :)
avatar
Huszti
-
2014.01.20. 21:20
12
Jmagam szinkronosan lttam, semmi gond nincs vele, 1-2 karakternek valban fura a hangja, de kb 10 perc s megszokod, mert llati j a film :D
avatar
mandark
-
2014.01.19. 17:24
11
Dortmund: mirt kne befejezni? Pl. itt is Jonah Hill-nek ennl rosszabb hangszn embert nem nagyon lehetett volna vlasztani. Meg klnben is, akrmilyen j egy szinkron, az eredeti sznsz eredeti hangjt s jtkt sosem fogja ugyangy visszaadni.
avatar
Dortmund
-
2014.01.19. 06:24
10
Nyugodtan nzd meg szinkronosan n gy lttam s semmi gz nem volt vele. Be kne mr fejezni ezt a szapulst, folyton ez megy minden filmnl hogy gagyizzk a magyar hangokat.
avatar
notimpressed
-
2014.01.18. 20:20
9
n szinkronosan szeretnm megnzni, de most elbizonytalantottl Marci!
avatar
mandark
-
2014.01.18. 01:27
8
n sem szeretem a szinkronizlt filmeket, de szerencsre Dicaprit nagyon jl jtssza Hevr Gbor :)
avatar
greenclub
-
2014.01.17. 01:59
7
Mi bajod volt a szinkronnal? Szerintem rendben volt, st.
avatar
Marci20
-
2014.01.16. 21:36
6
Ha tehetitek angolul nzztek felirattal, a magyar szinkron megint pocsk lett. :(
avatar
duracell
-
2014.01.15. 22:03
5
Szerencsre ebben a filmben megfer a humor s a drma,ez teszi klnlegess. Ms mint amilyenre a bevezet video alapjn szmtanl.
avatar
Iphone92
-
2014.01.14. 06:52
4
Minden rossz vlemny ellenre ez egy j film! Sok prgs jelenet van benne, de nem egy humor az egsz. De tlleg hossz lett.
avatar
mandark
-
2014.01.13. 23:03
3
Nan, hogy megri! Egyltaln nem vgjtk, a vicces jelenetek is gyakran a nevetsgessgk, msvilgi hozzllsuk miatt megmosolyogtatak, de tbbnyire kemny film. Egy kicsit viszont hossz lett szerintem.
avatar
vivtomas
-
2014.01.13. 18:42
2
Megri megnzni? A trailer alapjn tltlttt vgjtk szag az egsz film, nem pedig letrajzi drma.
avatar
brandy
-
2014.01.12. 19:05
1
Szuper interj. Szvsz az v filmje, pedig eleinte ktelkedtem hogy milyen irnyba viszik el, de ltszik hogy a karakterek mennyire belestk magukat ebbe a vilgba.
Prmium Dolce&Gabbana blzer
A YOOX új kollekcióinak a legütsebb és legegyedibb zakóját ezúttal is a Dolce & Gabbana hozza.

Idén sem lesz hiány új karórákból, errl a bázeli órakiállítás gondoskodik. Folyamatosan frissül cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb modelleket.
Idén érkezett el 40. évfordulójához a Patek Philippe legnépszerbb modellje, a Nautilus, ennek tiszteletére két különleges verziót jelentettek be.
René Weber elemzésébl kiderül, hogy a Rolex toronymagasan vezeti a svájci luxusórák toplistáját. A második helyen az Omega áll.
Az idei Baselworld kiállítás is számtalan újdonságot tartogat a luxusórák rajongóinak. Folyamatosan frissül cikkünkben a legérdekesebb modelleket mutatjuk be, tartsatok velünk!
A nyolcvanas évek derekán több terror támadás is történt, de elindult a világsztárokat tömörít USA for Africa project is.