Mi a helyzet a napi sajtóban gyakran felbukkanó újabb bevásárlóközpontokkal? Megépülnek-e, és ha igen, sikerül a tervezett átadás? Van-e igény hazánkban még több plázára? Jelen pillanatban ugyanis négy pláza megnyitása van tervben.

Amióta 1996-ban itthon megépült a Duna Plaza a Váci úton – ami az első nyugati stílusú bevásároló központ volt – a korábbi áruházak, mint a Skála és a Sugár a megújulás vagy megszűnés válaszútja elé jutottak. Utóbbi sikeresen vette az akadályt, a Skála azonban elvérzett a vásárlókért folytatott harcban. A Duna Plaza sokat veszített kezdeti fényéből, azonban manapság is sok hűséges látogatója van. Az ezredvégén a kelet-közép-európai szinten kimagasló minőségű és méretű WestEnd City Center született meg a Nyugati téren, a Duna Plaza közönségének nagy részét elszívva. A 194 000 négyzetméteres komplexum 200 millió euróból épült fel, több, mint 400 üzletnek ad helyet. Elhelyezkedése révén jelenleg az egyik legsikeresebb bevásárlóközpont Budapesten. 2002-ben megépült az Árkád is, ami a város dél-keleti felének plázája, a Keletinél pedig a jelenleg egyik legszínvonalasabb üzletközpont, az Aréna. És akkor még nem beszéltünk a Lurdy Házról, a Camponáról, a Mamut I-II-ről, Pólus Centerről vagy a MOM Parkról sem. Bevásárlóközpontból tehát nincs hiány a fővárosban...

Idén mégis egy új hullám érkezik, hiszen míg eddig évente maximum egy (tavaly a Corvin, 2009-ben pedig az Allee nyitott meg) pláza nyílt, addig 2011-re legalább négyet terveznek megnyitni. Az elmúlt hetekben a Blaha Lujza térnél sikeresen megnyílt az Europeum megasztárokkal, és ünnepléssel, az épület felső három szintje szálloda. Kérdés, hogy a villamos vonalán igen közel levő WestEnd, valamint a metró vonalon ugyancsak közeli Aréna népszerűsége, és az, hogy jóval nagyobbak, miként engedi majd lélegezni az új kistestvért.

Tervek már vannak a Westend 2-ről

Demján Sándor jó ideje szeretné megnyitni a WestEnd 2-t, amire gyakorlatilag senki sem lát semmi esélyt, pedig a látványtervek alapján növelné Budapest változatosságát. Az egykori tőzsdeépületben megnyíló Váci1 tervezői semmit sem bíznak a véletlenre, az egyedi arculatot minden négyzetcentiméterre megtervezték. A várhatóan szeptemberben, 11 ezer négyzetméteren nyíló üzletközpont által a szorosan vett belvárost is elérik a plázák, ami a minőség és egyediség függvényében akár némiképpen vissza is vetheti a többiek forgalmát. A Közraktár utcánál már felépült a 12 ezer négyzetméteres CET, ami gyakorlatilag szintén bevásárlóközpont lesz, de a tervezett tavaly augusztusi időpont helyett kitűzött idén májusi átadás feltehetőleg tovább csúszik szeptemberre. Ha sikerül átadni, nagy előnye lesz a közeli Corvinus Egyetem, ahová a plázák fő célközönsége, az egyetemista korúak járnak. Kőbányán két éve indult el a vadkeletet megtestesítő visszataszító acél tákolmány lebontása, helyére épül fel a KÖKI Terminál. A metróállomással fogják egybekötni az 50 ezer négyzetméteres monstrumot, amit remélhetőleg októberre sikerül is átadni. Egy svájci hátterű cég a fejlesztő, állítólag a kiadható terület kétharmadát már jó előre lekötötték a borsos bérleti díjak ellenére. A lecsúszott környék számára újfajta életteret is igyekeznek kialakítani, ezt a célt szolgálná a 8 négyzetméteres tetőtér teljes parkosítása.

Ősszel nyit a Váci1

A probléma nem a kínálattal – tehát a meglévő, vagy nyitás előtt álló plázákkal – van, hanem a kereslettel. A szint a két évvel ezelőtti, 2009-es válságstart szintje (ez számít most bázis értéknek) alatt van, ugyanis a tavalyi évben 2,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesést nem csak a hitelek folyósításának csökkenése, a növekvő egzisztenciális problémák, hanem a növekvő bérleti díjak nyomán megnövekvő árak is okozzák. Sok idő, és más is szükséges ahhoz, hogy visszatérjen a vásárlói kedv, és a forrásaik. Ez egyébként több plázát is nehéz helyzetbe taszított, több külföldi márka a magas bérleti díjak, és a kereslet hiánya miatt vonult ki az országból. A Váci1 fejlesztője, az Orco Poperty Group például alacsonyabb fix díjat kényszerült kérni a bérlőktől, de remélik, az öt éves szerződések lejáratáig sikerül felépíteniük a márkát. A tendenciát mutatja továbbá a kisebb, és közepes méretű boltok bérlőinek nagy fluktuációja is. A már meglévő bevásárlóközpontok egy része már megtalálta, vagy éppen most alakítja ki sikeresen a vásárló közönségét, de ehhez hosszú évek, és milliós marketing kampányok kellettek. A háttérbe szorult központok megújulásra vannak kényszerítve. A kérdés, hogy a márkák tekintetében lényegében lefedett, vásárlókért küzdő plázák piacát érdemes-e éppen most bővíteni, az amúgy is bevásárlóközpontokkal zsúfolt Budapesten?