A magyarok szabadid-tltsi szoksai
Haznkban tbb milli ember nem olvas
22 hozzszls
Kirschner Dvid    2011.03.24

Egy felmérés szerint a brit fiatalok a mindennapi kommunikációjuk során csupán nyolcszáz szót használnak – ezzel szemben az angol alapfokú nyelvvizsgához négyezer-ötszáz szó szükséges. Itthon a legtöbb magyar egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt, ez a szám a gyakorlatban megközelíti az öt milliót, viszont a legtöbben naponta akár négy órát is tévéznek.


Megoszlanak a vélemények arról, hogy az írás pontosan milyen ids, illetve a különféle rajzokkal kódolt írási formulák tekinthetek-e a mai kódrendszerek és a média eldjeinek. Az azonban bizonyos, hogy az ember amint csak lehetsége nyílt rá, lejegyezte mindazt, amit fontosnak tartott, akár saját, akár utókora számára. A fejld világban rengeteg ember nem tud olvasni és írni, ebbl fakadóan esélyük sincs kikerülni abból a közegbl, amelyben élnek.

Hazánkban a helyzet más – itt, mint tisztességes európaihoz illik, megtanítanak minket olvasni, jó esetben legfeljebb hét éves korunkra. A dolog valójában ott dl el, hogy az ember azon túl, hogy felismeri a betket, tudja-e értelmezni azokat. Azt mondják, az olvas jól, aki érti is, amit olvas. Ez valóban igaz, ugyanis hazánk olvasni tudó részének közel 25-30 százaléka gyakorlati analfabéta, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a betket felismerik, és írni is tudnak, az olvasott szöveget nem tudják feldolgozni, és értelmezni. Ennek hátrányait nem kell hosszan sorolni, ha csak mondjuk egy adás-vételi, vagy munkaszerzdésre gondolunk, máris értjük, milyen súlyos gondot jelent ez. A felmérések, és statisztikák megdöbbent képet nyújtanak arról is, hogy mikor is lódult meg a magyar emberek olvasási kedve, amibl következtethetünk arra, hogy a nyolcvanas években, és az azt megelz néhány évtizedben, a magyar nemzetet sajnos már nem lehetett az európai kultúrnemzetek közé sorolni, miközben a századfordulón, de még a két világháború között is, hazánkat szebbnek tartották Bécsnél, és igen intenzív volt a kulturális élet, ez pedig jelentsen függött össze az irodalommal, újságírással, és az emberek magas olvasási kedvével. A kétezres évek elején megtörtént hazánkban a könyv termékként való újraértelmezése, így a szerzépítés és marketing kampányok nagyban hozzájárultak egy-egy olvasmány népszersítéséhez. Bár ha jobban megnézzük, az utcán, a metrókon javarészt könnyed olvasmányokat reklámoznak, amelyek legtöbbjének sajnos nincs mondanivalója. A különféle könyveket ajánló prospektusok kínálatában a krimik, és ponyvák bsége mellett, évrl évre elkelbb helyet foglalnak el a természetfelettivel foglalkozó könyvek, kiadványok. Megvizsgálva az aktuális top10-es listát, az utolsó helyen kapnak szerepet szépirodalmi mvek, az els, nagyjából nyolc helyet mindig valamiféle ezoterikus könyv foglalja el. Hazánkban egyébként négy és fél millióan sosem vesznek könyvet, így a könyvszakma abból a nagyjából hét-nyolcszázezer vásárlóból él meg, akik évente 20 ezer fontinál többet költenek könyvekre. A rendszerváltás óta eltelt években fokozatosan újul meg az a szemlélet, miszerint az olvasás nem csupán szórakozási lehetség, hanem a képzettség, és így a munka világában való boldogulás fontos eszköze.


Tavaly december 1-jén, az Országos Széchényi Könyvtárban ismertetett kutatásból az derül ki, hogy Magyarország lakosságának egy igen jelents hányada gyakorlatilag sosem vesz a kezébe könyvet. A pár hónappal ezeltt végzett kutatás a szabadids tevékenységek fell közelített a kérdéshez, hogy pontosabb és hitelesebb képet kapjanak. Az egyes elfoglaltságokra való igény, és azok vonzó hatása volt kardinális kérdés, ez alapján pedig jól elhatárolódó csoportokra oszlik a népesség. A felmérés legérdekesebb eredményei közé tartozik, hogy a megkérdezettek megközelítleg 45 százalékát a televízión kívül szinte nem érdekli semmi, bár k fleg alacsony végzettségek, túlnyomóan idsebbek. Az inkább szórakozni vágyó fiatalok csoportjába tartózók három havonta legfeljebb egy köteten rágják át magukat. Utóbbiak ugyan kevesebbet néznek tévét, viszont ennek helyét az olvasás helyett az Internet vette át – a fiatalok 36 százaléka átlag napi három órát internetezik, több, mint negyedük pedig sosem tölt olvasással idt. Eszerint a közvélemény-kutatás szerint az összes válaszadó 46% százaléka tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét, az olvasás csupán a negyedik a kedvelt tevékenységek ranglistáján. Súlyos adat, hogy a megkérdezettek csaknem egyharmada nem hogy nem olvas, hanem már a vágya sincs meg erre – és nem ids emberek, hanem legnagyobb részt aktív személyek.

Napjainkban világszerte a legkeresettebb mfajok közé a szórakoztató lektr, vagyis a „gyorsan felszívódó” írásmvek tartoznak. A vámpírok, vérfarkasok, a szörnyek és a fantázia szülte lények, a szinglik, a jólét, stresszmentesség, az egészség és siker, vagy éppen a keleti kultúrák és ezotéria mind-mind jellegzetes témái napjaink sikerkönyveinek. Gondoljunk csak Harry Potterre, vagy a Twilight könyvekre. Hazánkban a leggyakrabban olvasott írok közé tartozik a félig természetfeletti témát feldolgozó Leslie L. Lawrence (Lrinc L. László), a borzongató krimiket megíró Stephen King, a romantikus Danielle Steel, vagy Robin Cook, de az elmúlt években eltörtek azok az új nevek, akik korábban nem írtak. A lakosság jelents részének ott van a polcán a Biblia, amit mintegy tíz-tizenöt százalék olvas is. Megdöbbent adat, miszerint az évek óta rendszeresen megjelen Romana, Julia és Tiffany cím szirupos, szentimentális kiadványokból havonta 800 ezer példányt adnak ki, és általában nem marad bellük remittenda, vagyis visszamaradt példány, hanem mind elfogy.

Ne feledjük, az olvasás nem csupán a szépirodalmi, és verses kötetekre korlátozódik, a tájékozottsághoz szervesen kötdik a minségi napi-, és hetilapok olvasása. Jelenleg az eladott példányok alapján a legnépszerbb napilap a bulvárhírekkel, és „szaftos” pletykákkal szolgáló Blikk (a tavalyi negyedik negyedévben átlagosan 200 ezer értékesített példánnyal), második helyen szerepel kis testvére, a Bors, átlagosan 90 ezer eladott példánnyal. Általános megfigyelés, hogy a volt kommunista országokban a média lényegében elbulvárosodik, bár nem ez a f változó vonása. A tartalmasabb kiadványok közé tartozik például a hetilapok egy része, de hetilap a Story magazin is, amibl az elbb említett idszakban 244 ezer darab fogyott el, pár száz darab híján majdnem minden kinyomott példány. A gazdasági-, közéleti lapok közül a HVG magasan az els, egymaga külön kategóriát is képez a hetilap piacon, 2010 utolsó három hónapjában 70 ezer példányt értékesítettek. Ezt követi a Figyel, a Hetek, és a 168 óra. A fenti adatok is alátámasztják azt, amit Gulyás Ágnes írt a Médiakutató 2000. évi szi számában: „Általánosan elfogadott nézet, hogy azoknak az embereknek a médiafogyasztási szokásait, akik nehezen élik meg a rendszerváltással járó kimerít gazdasági és politikai nehézségeket, a menekülés jellemzi. Az újságok esetében azt mondhatjuk, hogy – más tényezk mellett – e menekülési vágy is szerepet játszott a politikai/minségi lapok olvasótáborának csökkenésében és a bulvárlapok sikerében. Azt, hogy a médiafogyasztás mind jobban szolgálja a menekülést, tetten érhetjük abban is, hogy az emberek mind többet néznek tévét, miközben érdekldésük elfordul a többi médiumtól.”


Érdekes megfigyelés az, hogy manapság már az Internet szolgál az információszerzésre, és a papír alapú olvasás a szórakoztatás funkcióját tölti be. Ennek egyik bizonyítéka, hogy egy kutatás alapján a magyarok 56 százaléka egyáltalán nem olvas napilapot, ami arra utal, hogy vagy nincsenek tisztában a napi eseményekkel, vagy ami valószínbb, hogy a TV híradásából, vagy az Internetrl értesülnek. Az olvasás célja nagyrészt már nem a tudás növelése, hanem a szórakoztatás, ez a f oka annak, hogy a legkelendbb könyvek ma már nem a szépirodalmi kötetek, albumok, hanem a szórakoztató irodalom. A képerny – legyen az akár az Internet, akár a televízió – nem igényel különösebb erfeszítést a befogadótól, ezzel szemben az olvasás a képzelern felül az elmét is igénybe veszi, dolgoztatja.

A fent taglalt kutatási eredmények els ránézésre nem tnhetnek érdekesnek, vagy akár fontosnak, viszont az egy nemzetben él írástudók száma gyakran arányosságban van az adott nemzet életszínvonalával. A mvel és nevel célzatú olvasás helyét átvette az unalomz olvasgatás, vagyis nem csak a mennyiség, de a minség is csökkent az elmúlt években az olvasási-fronton. A nagy világirodalmi klasszikusok – melyek egy része kötelez olvasmány is az iskolákban – nem véletlen kerültek a „nagyok” közé. Korukat túlnöv mondanivalóval, sokszor évszázadokat túlél tanulságokkal szolgálnak. A modern világ nagy része össztársadalmi problémákkal küzd, ugyanakkor az emberek a szabadidejüket nagyon gyakran nem értékesen, tartalmasan töltik el. Érdemes mindannyiunknak megvizsgálni a szabadid töltési szokásainkat, hogy miközben kikapcsolódunk, azt tényleg az értékek gyarapítására fordíthassuk.

Cimkk: fiatalsg, Internet, Kultra, TV,
10,536,900 Huf / 34,100 Eur
13,070,700 Huf / 42,300 Eur
Rajongsz Kristenért? Szeretnél üzenni neki? Rajtunk keresztül írhatsz kedvencednek!
Hennel Ádám is részt vett azon a rendezvényen, ahol az ország legtehetségesebb fodrászai mutatták be munkáikat.
A Trendmagazin tavaly már bemutatta az Andrássy úton található Zegna szalont. A cikk nagyon nagy visszhangot váltott ki, éppen ezért úgy láttuk, van értelme egy újabb interjúnak is ebben a témakörben. Kolozsvári Zsuzsával, az Ermenegildo Zegna üzletvezetjével Hennel Ádám beszélgetett.
avatar
Marci20
-
2011.04.01. 13:04
22
Mgiscsak van kze az oktatshoz, mert ha igaz hogy ennyi analfabta ember kerl ki a sulikbl, akkor nem kell csodlkozni, hogy ezek nem olvasnak. Egy Stephen Kinget pl muszj rtelmezni s megrteni hogy lvezd a knyvet..
avatar
Zelda
-
2011.04.01. 12:40
21
Ht igen Shadow mostanban ezek a menk :S
avatar
Shadow88
-
2011.03.27. 23:15
20
FIgyeljetek egy Maunika show utn kinek lenne kedve olvasni? :S amg ilyeneket nznek tmegek ne is csodlkozzunk!
avatar
PaulShark
-
2011.03.27. 23:13
19
XD... ez j volt gabesz21, de a k.-keleten azrt nem olyan vszes a helyzet. Ott mr vezredek ta olvasnak (lsd sumerok, babiloni birodalom, md-perzsa birodalom, a zsid kultra, stb.)
avatar
gabesz21
-
2011.03.27. 21:32
18
Paul ez igaz, de azokban az orszgokban meg rengeteg az rstudatlan, ott azrt nem olvasnak :D
avatar
PaulShark
-
2011.03.27. 17:40
17
Szerintem nem lehet mindent a felgyorsult vilgra fogni. A vilg csak nyugaton gyors, Afrikban, a Kzel-Keleten, s zsinak bizonyos rszein van idejk egymsra az embereknek...
avatar
Tompi
-
2011.03.27. 15:00
16
Mondass vmit Gbor. Elvgre neten is olvasunk, ha magazinokat nznk, stb. :D
avatar
Badboy
-
2011.03.27. 14:10
15
Gbor, abban egyetrtnk hogy ez a tendencia nem j?
avatar
SzalaiGabor
-
2011.03.26. 19:51
14
A mai felgyorsult vilgban nincs id annyit olvasni, ezt meg kne rteni. Ahogy nincs elg id beszlgetni, eszmecserket folytatni, pihenni stb. Ez egy rohan vilg, plusz a televzi s internet segtsgvel annyi informcit kap az ember, hogy betelik s nincs kedve knyvet olvasni.
avatar
Tompi
-
2011.03.26. 13:47
13
Ki veszi azt a sok Romanat meg Tiffanyt stb? :D
avatar
Szeki
-
2011.03.26. 11:36
12
Annacska: likeee! ;)
avatar
annacska
-
2011.03.26. 04:11
11
Nem a tanrokat kne szidni, k egy meghatrozott terv szerint tantanak! A szlket kne megkrdezni hogy mirt nem adnak a gyerekek kezbe az letkorhoz megfelel regnyeket? Sokan azrt nem olvasnak, mert elkerli a figyelmket minden j knyv. :-(
avatar
Karessz
-
2011.03.25. 13:14
10
\"Az elmlt nyolc vben tovbb cskkent azok szma, akik rendszeresen vesznek kezkbe knyvet, a tvnzs mellett mr az internetezs is megelzte az olvasst. A Duna International Kiad s a Mentor Knyvkiad ezrt is indtott kampnyt az olvass npszerstsre. Magyarorszg egyik legnpszerbb rjval, Wass Albert mveinek dszkiadsval, s orszgos akcival hvja fel a figyelmet az olvass fontossgra. A mveket rendhagy mdon, a piaci rakhoz kpest jval olcsbban, az jsgrusoknl vsrolhatjk meg az rdekldk.
Harmonet.hu\"
avatar
volverin
-
2011.03.24. 23:25
9
Aki nem olvas rendszeresenaz nem fogja megismerni a vilgot sem, erg mveletlen s tudatlan lesz. Mint sokember mostansg.
avatar
Kologne
-
2011.03.24. 22:14
8
Ebben nagy szerepk van a depresszis irodalomtanroknak is, akik mr kis korban elveszik a kedvet az olvasstl.
avatar
Matthaus
-
2011.03.24. 20:25
7
\"Ez valban igaz, ugyanis haznk olvasni tud rsznek kzel 25-30 szzalka gyakorlati analfabta, ami azt jelenti, hogy annak ellenre, hogy a betket felismerik, s rni is tudnak, az olvasott szveget nem tudjk feldolgozni, s rtelmezni.\"

No comment!!!!!
avatar
Tompi
-
2011.03.24. 18:52
6
J lett a cikk!
avatar
andy
-
2011.03.24. 18:41
5
Ez szomor! Remlem vltozik majd a helyzet :(
avatar
Marci20
-
2011.03.24. 15:51
4
n se jrok knyvtrba, de rendszeresen olvasok. A mai tinik mr inkbb facebookoznak meg tvznek.
avatar
Bernie
-
2011.03.24. 14:24
3
szrakoztat lektr - most mr ennek is tudom a jelentst. :D de viccet flretve ez elg szomor, de szerintem ez vilgjelensg nem csak nlunk van.
avatar
Szeki
-
2011.03.24. 13:13
2
Ciki nem ciki, vek ta nem jrtam knyvtrban :S de azrt olvasgatok! :)
avatar
Huszti
-
2011.03.24. 04:35
1
n kiskorom ta olvasom a knyveket egyms utn, knyvtr brletem is van. De azt ltom hogy ez egyre ritkbb..
Stlusos Fabi sneaker
Rendkívül stílusos és egyedi fekete sneaker a Fabi tervezitl. A dizájnerek egy átlagos - ámde minségi - fekete brcip helyett alkottak valami mást. Egy kicsit extrábbat.

Idén sem lesz hiány új karórákból, errl a bázeli órakiállítás gondoskodik. Folyamatosan frissül cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb modelleket.
Idén érkezett el 40. évfordulójához a Patek Philippe legnépszerbb modellje, a Nautilus, ennek tiszteletére két különleges verziót jelentettek be.
René Weber elemzésébl kiderül, hogy a Rolex toronymagasan vezeti a svájci luxusórák toplistáját. A második helyen az Omega áll.
Az idei Baselworld kiállítás is számtalan újdonságot tartogat a luxusórák rajongóinak. Folyamatosan frissül cikkünkben a legérdekesebb modelleket mutatjuk be, tartsatok velünk!
Március 21-én került megrendezésre a Trafóban az Áthallások címet visel konferencia és beszélgetés, melynek legfbb célja az volt, hogy bemutassa a Kádár-rendszer utolsó évtizedének kultúráját vagy ellenkultúráját.