Trendmagazin

Hennel Ádám: Jön az esküvői rovat!

Hennel Ádám több mint 400 beérkezett kérdés közül a legjobbakra válaszolt

2010.10.10 | Molnár Gergely

Már több mint három hónapja lehet kérdéseket küldeni hozzánk, sok olvasói kérdés gyűlt össze és úgy gondoltuk, itt az ideje válaszolni rájuk. Hennel Ádám olyan kérdésekre fog választ adni, amelyekre még nem volt alkalma reagálni. Szóba kerül a Trendmagazin értékrendje, az újonnan induló esküvői rovat és természetesen nem maradhat ki a sznobizmus sem a repertoárból! Nézzük a kérdéseket!

Hennel Ádám (Fotók: Kiss Péter Attila)

Itt vagyunk a Párisi Nagyáruház Lotz-termében, miért épp itt tartjuk ezt az interjút?

Az igazság az hogy már harmadjára vagyunk itt, hiszen itt tartottuk az iPad nyereményjátékunk átadását, illetve a Handrással készült beszélgetés is itt készült. Hogy miért éppen itt? Szeretem ezt a helyet, itt van az Andrássy úton, gyönyörűen felújították és még a vezetőség is kedves.

Vegyük át sorra az olvasói kérdéseket, elsőként Nagy András kérdezi: Egyik helyen azt olvastam tőled, hogy a Trendmagazin nem fog politizálni de közéleti témák lesznek, hogy fér össze a kettő?

A hennel.hu-n megjelent egy cikk még körülbelül fél évvel ezelőtt, ahol én elmondtam hogy pártpolitizálás nem lesz a Trendmagazinon, viszont közéleti témákkal fogunk foglalkozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a fiatalok helyzetével, a hamisítások visszaszorításával vagy éppen a polgárosodással foglalkozunk, de konkrétan politikával nem, és ez azt hiszem így is van rendjén egy ilyen magazinnál.

Szintén Nagy András kérdezi: Hogy haladnak a kibővített új lapcsalád a tervei?

Érdekes hogy ilyen kérdéseket hallok, hiszen nincsen szó semmiféle új lapcsalád indításáról... Szerintem Nagy András arra a típusú lapcsaládra gondol, amelyet annak idején Pc Webnek hívtunk. Mivel azóta rengeteg új olvasónk lett, akik esetleg nem ismerik az előzményeket, nekik elmondom röviden mi volt a Pc Web. 2005-ben jöttem rá arra, hogy segíteni kellene a fiatal lapkészítőket, hiszen egyedül, komoly támogatás nélkül új produkciókat indítani nem könnyű – ezt én magam is megtapasztaltam. A Pc Web lapkiadó éppen az ilyen szerkesztőségeknek nyújtott támogatást, ugyanis azt mondtuk, hogy felkaroljuk a legígéretesebb portálokat, projekteket, ők csatlakoznak a kiadóhoz, és onnantól kezdve egy lapcsaládként működünk. Ez a kezdeményezésem hatalmas siker lett, a Pc Web fénykorában a kiadónak több mint egy tucat magazinja volt! Mindezt úgy tudtuk megtenni, hogy volt egy “zászlóshajó” magazinunk, a GamePress, amely egy informatikai, szabadidő magazin volt. És ezen lap köré építettük a lapcsaládot. A mai helyzetben, a Trendmagazin esetében ezt már nem tudjuk ilyen formában megvalósítani. Lesznek új rovataink, de ezeket a lapon belül fogjuk elindítani.

Ide kapcsolódik talán egy másik kérdés, felvetődött több blogon is hogy esetleg egy Apple magazint indítasz, mi ebből az igazság?

Már több mint egy éve volt, mikor készítettük az interjúkötetet Horváth Tamással, és valahogy a beszélgetés alatt szóba kerültek az Apple portálok. Én akkor ott elmondtam, hogy hazánkban egyre több ember kezdi használni ezen márka termékeit, és az internetes médiában valahogy nincs elég szó az Apple-ről, vagy legalábbis nem olyan minőségben ahogy én azt szeretném. Azóta sok mindenben változott a helyzet, szerintem a maga korlátai között egészen jó az Appleblog, elindult a Macportal.hu is, amelyben sok lehetőséget látok, amennyiben hosszú távon képesek lesznek ezt a minőséget hozni, szóval most már nem hiszem hogy lenne értelme egy Apple magazint indítani, nekem legalábbis nincsenek ilyen ambícióim.

Bebe kérdezi a következőt: A Trendmagazinon sok cikk foglalkozik a karórákkal és olvastam, hogy a hamisítások ellen is lesznek programok, ezek hogy állnak?

Ez egy hosszú folyamat, amit elkezdtünk. Elkezdtük azzal, hogy megismertetjük az olvasókat a karórákkal, a nagy svájci óramárkákkal, ezekről készülnek leírások, termékajánlók stb. Majd ezután fogunk rátérni részletesebben a hamisítványokra, elmagyarázzuk az embereknek hogy miért nem jó ha valaki például egy értéktelen, gagyi hamisítványt vásárol, és igenis megpróbálunk tenni azért is, hogy a hazai internetes oldalakról lekerüljenek a replikákat árusítók. Szerintem az nem járja, hogy különféle aukciós portálokon nyugodtan hirdethetik egyes emberek a hamis portékájukat. Ez ellen tenni kell, és mi tenni is fogunk. Hogyan? Felvesszük a kapcsolatot a hatóságokkal, és az ebben a témában kompetens szervezetekkel, és mindent meg fogunk tenni azért hogy ez a helyzet változzon!


Következő olvasónk Robi24, azt kérdezi, sőt egy kijelentéssel kezdi: Rettentő jók a karórás cikkek! Te mikor kedvelted meg ennyire az órákat?

Elfelejtettem mondani, hogy nekem abszolút szépérzékem van, tehát nem meglepő hogy tetszenek a szép és minőségi karórák! Na de komolyra fordítva a szót... Nálam ez egy hosszú folyamat eredménye, iskolás koromban egyáltalán nem érdekeltek az órák, majd olyan 14 éves koromban bennem valami átfordult és nagyon megtetszett egy Police óra... Akkoriban nem volt sok pénzem, így csak 2-3 hónapos gyűjtögetés után tudtam megvenni ezt a kb. 50 000 Ft-os órát (amit kevesen tudnak, hogy én már 12-13 éves korom óta dolgozom, árultam újságot, korrepetáltam gyerekeket informatikából, összeszedtem minden forintot). Szóval meglett a Police óra, aztán telt az idő, és szép sorban jöttek a komolyabb karórák, mint Tissot, Omega, Rolex stb. Most már kétségtelen hogy nagyon értékes és minőségi órákat hordok, mert egyszerűen szerelmes lettem ebbe a témába. Mindig is szoktam mondani, hogy ha nem a médiában és a tőzsdei világban mozognék, akkor biztos hogy karórákkal vagy pedig ruhákkal foglalkoznék, ez a kettő ami nagyon megérintett.

Azonban az órákkal kapcsolatban még el kell mondjak valamit. Többször hallom, hogy egyes emberek szó szerint ledöbbennek, amikor meghallják hogy a környezetükben valaki 2-3 milliós órát vásárolt magának. Sokan indokolatlan pénzszórásként tekintenek erre, miközben ez butaság. Ha megveszel egy Rolexet, vagy egy Hublot-t, akkor azt a pénzt nem veszíted el, ellenben például egy BMW vásárlásakor. Egy minőségi luxusóra nemcsak hogy időtálló, de az értékét is megőrzi! Ezért is történt meg, hogy a válság hatására nagyon sokan vettek több milliót érő órákat, mert pontosan tudják, ezek az időmérők pénzhelyettesítő eszközként is funkcionálnak.

Kriszti kérdezi: Már több helyen is olvastam, hogy a Trendmagazin értékrendje más mint a többi lapoké ez miben nyilvánul meg?

Erről elsőként talán a Macportalos interjúban beszéltem, nevezetesen hogy keresztény értékrend lesz az elsődleges a lapnál stb., és az volt az érdekes, hogy nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam ennek kapcsán. Úgy látom az emberekben megvan az igény erre a másfajta gondolkozásmódra, és én ennek nagyon örülök. Ez az értékrend nagyon sok mindenben megnyilvánul, például nálunk elképzelhetetlen hogy ezotériával foglalkozzunk, helyette mit indítunk? Esküvői rovatot!

Ha már említetted ezt az esküvői rovatot, akkor nézzük Kriszti következő kérdését ami szintén erről szól: Nekem az lenne a kérdésem, hogy a már régebben említett esküvői rovat mikor indul el az oldalon?

Hamarosan el fogjuk indítani, már készülnek ezzel kapcsolatosan a cikkek. Szerintem nagyon fontos, hogy visszaállítsuk a házasság intézményének a tekintélyét, és ebben véleményem szerint a médiának hatalmas szerepe kell hogy legyen.

Ehhez kapcsolódik még Ács Szilvia kérdése is: Az esküvői rovat miért ennyire fontos? A mai világban a házasságok nagy része tönkremegy és csak nyűg az a papír...

Nem értek egyet Ács Szilvia véleményével. A házasság soha nem mehet ki a divatból, mert ez a legszorosabb kötelék egy nő és egy férfi között. Az tény hogy manapság mindenhol azt látni, hogy nagyon sok házasság tönkremegy, de ennek is megvannak az okai. Nagyon sokszor előfordul, hogy a fiatalok különösebb ismerkedés nélkül, túl hamar eljegyzik egymást, majd össze is házasodnak. Természetesen minden ember életében ez másként alakul, de az alapos ismerkedésre oda kellene figyelni és időt kellene erre szánni. A másik probléma pedig ott kezdődik, ha a fiú és a lány nem saját elhatározásból választják egymást, hanem például a társadalmi elvárások szerint döntenek, vagy ami még rosszabb, szülői nyomásra kerülnek össze. Mondjuk ki, ez nem helyes. A szülőnek rendkívül nagy szerepe van egy ilyen esetben, és természetesen a szülői tekintély itt is megmarad, ám egy felelősségteljes szülő megvárja a gyermeke választását, és azt véleményezi, de semmiképpen nem erőlteti rá a gyermekre az elképzelését.

Azok akik figyelembe veszik ezeket a dolgokat, és megfontoltan döntenek, szerintem át tudnak vészelni komolyabb problémákat is. De erről kell beszélni, ezért készülnek nálunk is elméleti és gyakorlati cikkek egyaránt. A jegyességtől kezdve az esküvő megszervezésén át nagyon sok érdekes témánk lesz, amivel remélem sok fiatalt rá fogunk venni arra, hogy vegye komolyan a házasság intézményét és ne higyje azt, hogy ez egy elavult ceremónia, mert nem az. Annál sokkal több.

Molnár Gergely

Nem teljesen eltávolodva a témától, Katica kérdezi: A tinikultúrás cikk kapcsán sok gondolatom merüt fel. Te hogy látod ezt a kérdést? Gondolok itt a párkapcsolatokra pl. Keresztényként mi erről a véleményed? Illetve az oldalon több helyen is bizonyos lányok rólad kérdezgetnek másokat, ezt te el szoktad olvasni?

Érdekes megfogalmazású a kérdés, na de nézzük meg ezt a témát is. Mint már több helyen mondtam, nem olvasok ilyen témájú fórumokat, a Trendmagazinon a hozzászólásokat természetesen meg szoktam nézni. Nincs azzal baj, ha az embert érdekesnek találják, és adott esetben többet meg szeretnének tudni az életéről, munkájáról... Ezzel én is így vagyok, nekem is volt az életemben több olyan személy, aki nagy hatást gyakorolt rám, többnyire televíziósok, vagy akik a médiában dolgoznak. Kíváncsi lettem hogy mitől lett ilyen sikeres, hogyan éli az életét, mert láttam mögötte teljesítményt és meg akartam érteni a titkát. Ezért vagyok én más, mint sok ember, bennem semmifajta irigység nincs, és ezért tudtam egyről a kettőre jutni.

Hogy a konkrét esetet nézzük, sejtem mire gondol Katica, voltak és vannak is hölgyek akik írnak nekem levelet, vagy felőlem érdeklődnek, engem ez nem zavar, valamilyen szinten jól esik, persze az ilyen esetekből semmi komoly dolog nem születik, egyébként is vannak elveim, meg ezek mind ilyen kis kedves, aranyos történetek, amiket helyén kell tudni kezelni.

Most más vizekre evezünk, jöjjön Styler kérdése: Miért esett pont Handrásra a választás az első interjúhoz? Nem gondolod, hogy a sznobizmus kifejezés gyakori használata neked is köszönhető, amiért ennyire sokat foglalkoztál vele az interjúkötetedben is?

Nem foglalkozom vele sokat, egész egyszerűen idegesített már, hogy rendszeresen hallottam a sznob kifejezést, meglehetősen téves használatban. Az interjúkötetben én elmondtam ennek a szónak a valódi jelentését, eredetét, szóval megpróbáltam helyretenni ezt a kérdést. Az igaz, hogy ennek nyomán sok helyen újra felkapták ezt a témát, mai napig sok oldalon ha bármilyen kontextusban előkerül a sznobizmus kifejezés akkor én kerülök szóba, de ezzel nem lehet mit tenni.

Az első interjút azért Handrással készítettem, mert én már egy ideje figyelemmel kísértem a munkáját, rendkívüli teljesítmény van mögötte, gyakorlatilag a semmiből felépített egy jó működő üzletet, remek érzéke van a marketinghez is, és emellett el lehet vele beszélgetni divatról, sznobizmusról, kultúráról, vagyis olyan kérdésekről, amelyek egyébként is felmerülnek a Trendmagazinon.


Megint kicsit személyesebb kérdés következik Bartók Zsófitól: Az interjúkötetedet olvasgatva találtam meg azt a részt, ahol arról esik szó, hogy nem szeretsz mindenkivel folyamatos kapcsolatba lenni, sok emberrel találkozni stb. Ez miért alakult így?

Én inkább úgy fogalmaznám meg hogy csak azokkal szeretek találkozni, akivel tényleg van értelme. Az biztos, hogy ennek megvan az előzménye, hiszen aki ismert engem a GamePress idején, az tudja, hogy eszméletlen hajtás ment nap mint nap. Vezetnem kellett a lapkiadót, ahová egy év alatt közel 100 komoly, kidolgozott pályázat érkezett, nagyon sokat szerettek volna hozzánk bekerülni, ez rengeteg időmet elvette, ott volt emellett a GamePress amit szintén vezetni kellett, rádióadást csináltunk heti egy órában a hazai játéklapok közt elsőként, Call Of Duty 2 portálunkkal közösen megrendeztük a legnagyobb internetes versenyt, amit addig játékportál indított, amin több mint 600 játékos vett részt, szóval rengeteg dolgom volt.

Az ismerőseim tudják, hogy akkoriban még használtam az MSN-t (ma már nem igazán), ahol volt kb. 1200 partnerem, és mikor bejelentkeztem, egyből 200 ember köszönt rám, és már kezdte írni a saját mondandóját, tehát őrület volt! Az interjúköteben ezt én “Micsoda játékos idők” néven illettem, pedig nyugodtan mondhatnám azt is, hogy egy nagy cirkusz volt akkoriban az életem. Évekig így éltem, aztán rájöttem hogy ebből kezd elegem lenni, elfáradtam, többek között ezért is fejeztük be a Pc Webet. Elképesztő jó érzés volt, hogy nem volt semmiféle kötelezettségem, felkeltem 11 órakor, végre több időm jutott a családomra, ismerőseimre, moziba jártam, pihentem, szóval tényleg nyugodtabban éltem. Most már ismét teljes erővel dolgozom, de ugyanabba a hibába már nem fogok esni, mint akkoriban. Manapság például ha észrevetted sehol nincs kint az email címem... Ettől függetlenül is rengeteg levelet kapok, olyanoktól akiket nem is ismerek, elképzelésem sincs honnan tudják a címem. Ha most is belépek a postafiókomba, kb. 3500 olvasatlan levelem van!

Viszont a közeli ismerőseim, munkatársaim bármikor megkereshetnek, akár munkaügyben akár személyes problémáikkal, és ha tudok, akkor segítek. Az biztos, hogy mostanra már lenyugodtam, és sok tekintetben változtam is. Elmondok egy konkrét példát ami a napokban történt velem, hogy megértsd. Valamelyik nap dolgom volt a Körúton, aznap egyébként is sok helyre kellett menjek, és 3 órára az Andrássy út egyik üzletébe kellett érjek egy találkozóra. Megérkeztem a Körútra, ilyenkor engem kitesz az autó és a sofőr elmegy parkolóhelyet keresni – ami valljuk be a belvárosban nem könnyű. Szóval eltelt 20 perc, én végeztem, és hív a sofőr hogy baj van, nem tud értem visszajönni, mert miközben állt a dugóban valahol a Roosevelt térnél, mögötte állt egy Ford, amibe beleszaladt egy 6-os BMW, a Ford pedig összekoccant a mi autónkkal is. Nem kell mondjam ilyenkor mi történik, adatokat fel kell venni, jegyzőkönyv stb. Végül szerencsére nem lett semmi baja az autónak, de én 35 perc késéssel értem oda az Andrássy-ra. Utólag kezdtem gondolkodni, és akkor jöttem rá hogy mennyit változtam az évek alatt, mert egyáltalán nem lettem ideges! Az embernek bele kell törődnie hogy vannak előre nem kiszámítható események, és amióta ezeket nyugodtabban kezelem, sokkal kellemesebbek és gondtalanabbak a napjaim.

Köszönjük hogy válaszoltál az olvasóink kérdéseire!