A gylöletkelt
bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes
közösségi oldalak, így az érintettek többsége nem is
él panasszal, mondván, hogy úgysem lesz következménye -
állítja egy nemzetközi tanulmány, amelyet a barcelonai
egyetemen mutattak be készíti pénteken.
A kutatók öt ország, Spanyolország, Olaszország,
Franciaország, Románia és Egyesült Királyság
fiataljait, a közösségi oldalak felhasználóit, jogi,
oktatási és biztonsági szakembereket kérdeztek meg,
továbbá azt vizsgálták, hogy az idegengylöletet
közvetít személyek és csoportok miként használják
ezeket az oldalakat. A válaszokból kiderült: az
idegenellenes hozzászólások f célpontja a muzulmán
közösség. Azok, akik a sért bejegyzések áldozatai
60-90 százalékban nem tesznek jelentést arról a
szolgáltatóknak. A kutatók szerint ennek magyarázata,
hogy hozzá vannak szokva az ilyen típusú
megnyilvánulásokhoz, sokan nem gondolják, hogy a
gylöletbeszéd bncselekmény, vannak, akik nem tudják,
hova forduljanak, míg mások szerint a panasztétel nem
vezet eredményre.
A kutatót maguk is
tettek egy próbát: 100 gylölköd kommentet jelentettek
a Facebook adminisztrátorainak, ám ezek közül mindössze
9-et töröl a szolgáltató, a többirl nem gondolta, hogy
megsértette a közösségi normákat. Olga Jubany
antropológus, a tanulmány koordinátora úgy véli, a
kifogásolt tartalmak eltávolítása teljesen esetleges.
Példaként említette, hogy míg "A kutyák diszkrétebbek
mint a muzulmánok" bejegyzést törölték, az "Öljétek
meg (sic) mind, irgalom nélkül" mondat maradhatott. Mint
mondta, ráadásul úgy tnik, mintha ezeken a felületeken
elfogadhatóak lennének olyan szavak, amelyek az életben
nem. "Amint nem mondanál egy bárban, azt leírod az
interneten" - jegyezte meg.
Miguel Pajares antropológus szerint noha a törvény
nyilvánvalóan nem védi a gylöletbeszédet, mégis, a
követkeménynélküliség miatt úgy tnhet, mintha a
gylölköd bejegyzések írói jogaikat gyakorolnák.
Hozzátette: a probléma nem az internettel van, a jelenség
kiterjed a társadalom egészére és egyre növekszik. Az
európai események kiváltják ezeknek a csoportoknak a
terjeszkedését az interneten is.
A szabad véleménynyilvánítás nem sértheti mások
méltóságát - hangsúlyozta Miguel Ángel Aguilar
ügyészségi koordinátor. A tanulmány több javaslattal
él, a panaszkezelés hatékonnyá és átláthatóvá
tételétl kezdve egészen odáig, hogy minél fiatalabb
korban kellene oktatni a gyerekeket arra, mi a különbség
a szólásszabadság és a gylöletbeszéd között.
