IdĂŠn februĂĄr 27-ĂŠn fogjĂĄk ĂĄtadni az AkadĂŠmia DĂ­jĂĄt, ezĂşttal nyolcvanharmadik alkalommal. A kis arany szobrocska nem csak Hollywood, hanem a kiemelkedő szĂ­nĂŠszi teljesĂ­tmĂŠny szimbĂłluma is mĂĄr kĂśzel szĂĄz ĂŠve. A FilmakadĂŠmia ĂĄltal adott elismerĂŠs jĂłval tĂśbb fĂŠnyűző ceremĂłniĂĄnĂĄl – ĂŠvekre is meghatĂĄrozhatja egy-egy filmes karrierjĂŠt.

MiĂłta 1929. mĂĄjus 16-ĂĄn Hollywood-ban előszĂśr ĂĄtadtĂĄk a dĂ­jat – aminek akkor mĂŠg senki se ismerte a nevĂŠt – bĂĄr a filmipar is rengeteg vĂĄltozott, a dĂ­j tovĂĄbbra is a legjobbnak Ă­tĂŠlt filmeket, a szakma krĂŠmjĂŠt, mindenkori elitjĂŠt vonultatja fel, 1947 Ăłta az (angolhoz kĂŠpest) idegen nyelvű filmek kĂśzĂźl is. A megannyi kategĂłria jelĂśltjei mindig a dĂ­jĂĄtadĂłt megelőző ĂŠv alkotĂĄsai kĂśzĂźl kerĂźlnek ki. Az első ĂĄtadĂł ĂźnnepsĂŠgre a kĂŠt ĂŠvvel korĂĄbban, 1927-ben ĂŠpĂźlt Hollywood-i Roosevelt Hotel-ben kerĂźlt sor. Ezek utĂĄn ĂŠvekig a nagy mĂşltĂş Biltmore szĂĄllodĂĄk adtak otthont a gĂĄlĂĄnak. Egyesek a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşval, nĂŠmelyek az egyre fokozĂłdĂł nĂŠpszerűsĂŠggel magyarĂĄzzĂĄk azt, hogy 1942-től kezdve szĂ­nhĂĄzakban rendezik meg a gĂĄlĂĄns rendezvĂŠnyt, bĂĄr ez idő alatt Los Angeles ĂŠs New York felvĂĄltva adott otthont az Oscarnak. IdĂŠn immĂĄron tizenegyedik ĂŠve, hogy a Hollywood-i Kodak SzĂ­nhĂĄzban rendezik meg a dĂ­jĂĄtadĂłt, ez nem csupĂĄn a helyszĂ­nnek, mint filmipar fellegvĂĄrĂĄnak kĂśszĂśnhető, hanem a szĂ­nhĂĄz 3400 fĂŠrőhelyĂŠnek is.

Az első dĂ­jĂĄtadĂł mĂŠg a mĂŠdiĂĄtĂłl ĂŠs a nyilvĂĄnossĂĄg tekintetĂŠtől vĂŠdve, zĂĄrtkĂśrűen zajlott, mindĂśssze hĂĄromszĂĄz meghĂ­vottal, illetve nĂŠhĂĄny belĂŠpőt vĂĄsĂĄrolt vendĂŠggel. Az első gĂĄla inkĂĄbb az elismerĂŠsről, mintsem a mĂŠdia nyilvĂĄnossĂĄgrĂłl szĂłlt, a dĂ­jak gyors kiosztĂĄsa utĂĄn hamar estĂŠlyi hangulatba fordult a kiosztĂł. Viszont a mĂĄsodik ĂŠvben – a rendezvĂŠny ĂłriĂĄsi nĂŠpszerűsĂŠgĂŠnek kĂśszĂśnhetően – mĂĄr egy egĂŠsz ĂłrĂĄs rĂĄdiĂładĂĄs kĂśzvetĂ­tette az ĂĄtadĂĄst. Idővel a televĂ­ziĂł vĂĄlt az ĂĄtadĂĄs kĂśzvetĂ­tőjĂŠvĂŠ: 1953-ban sugĂĄroztĂĄk az első TV-s kĂśzvetĂ­tĂŠst fekete-fehĂŠrben, ĂŠs mĂĄr ekkor is tĂśbb milliĂłan kĂ­sĂŠrtĂŠk figyelemmel a ceremĂłniĂĄt, bĂĄr ekkor mĂŠg csak az USA-ban ĂŠs KanadĂĄban. 1966-tĂłl kezdve szĂ­nes volt az Oscar kĂśzvetĂ­tĂŠst, pĂĄr ĂŠvvel rĂĄ mĂĄr vilĂĄgszerte kĂ­sĂŠrtĂŠk figyelemmel. AzĂłta jĂłcskĂĄn ĂĄtalakult nem csak Hollywood, hanem ebből fakadĂłan a ceremĂłnia is – hatalmas mĂŠdianyilvĂĄnossĂĄg kĂ­sĂŠri az ĂĄtadĂĄst, amin a legkivĂĄlĂłbb divattervezők ruhakĂśltemĂŠnyeit viselik a hĂślgyek, ezzel is reklĂĄmozva az adott tervezőt. Az ovĂĄciĂł szinte pĂĄratlan, villan a sok szĂĄz fĂŠnykĂŠpezőgĂŠp, ĂŠs tĂśbb szĂĄz televĂ­ziĂł csatorna kĂśzvetĂ­ti a megjelentek minden lĂŠpĂŠsĂŠt, majd mĂĄsnap a bulvĂĄr magazinok rengeteg kĂŠpet hoznak le, ĂŠs az Oscar gĂĄla mĂŠg hetekig tĂŠma a sajtĂłban.

Az első akadĂŠmiai dĂ­jĂĄtadĂłn az 1927-ben ĂŠs 1928-ban kĂŠszĂźlt alkotĂĄsokat dĂ­jaztĂĄk, de a mainĂĄl jĂłval kevesebb szobrocskĂĄt, mindĂśssze tizenĂśtĂśt osztottak ki, ugyanis sok kategĂłria mĂŠg nem lĂŠtezett (azĂłta az ĂŠvek sorĂĄn Ăśsszesen kĂśzel hĂĄromezer darab szobrot osztottak ki). Eleinte mĂŠg a jelĂśltek nevei sem voltak titkosĂ­tva, mĂ­g nem az AkadĂŠmia dĂśntĂŠse folytĂĄn, 1941-től kezdve csak a jelĂślĂŠseket megszavazĂł tagok tudhatjĂĄk előre a neveket. Innen ered a „borĂ­tĂŠkos rendszer”, vagyis hogy a dĂ­j ĂĄtadĂĄsĂĄig egy lezĂĄrt borĂ­tĂŠkban van a nyertes neve. Az ĂŠvek sorĂĄn ĂĄtalakultak egyes kategĂłriĂĄk, vagy ĂŠppen megszűntek. Érdekes, hogy rĂśgtĂśn az első ĂŠveben a legjobb rendező dĂ­jĂĄt kettĂŠosztottĂĄk a vĂ­gjĂĄtĂŠk, ĂŠs a drĂĄma kategĂłriĂĄkra, kĂŠsőbb az is előfordult, hogy a legjobb filmzene kategĂłriĂĄjĂĄt is kettĂŠosztottĂĄk ilyen mĂłdon, de jelenleg ez mĂĄr egyetlen kategĂłriĂĄt alkot. A filmzenĂŠk dĂ­jazĂĄsĂĄhoz tartozik, hogy napjainkban mĂĄr csak az eredeti filmzenĂŠt, vagyis kifejezetten az alkotĂĄs szĂĄmĂĄra komponĂĄlt zenĂŠt jelĂślik, az adaptĂĄlt, vagy feldolgozott zenĂŠket nem. Az első ĂĄtadĂĄs sorĂĄn a legjobb film dĂ­jĂĄt (jelenleg: „Best Picture”) „Unique and Artistic Production” nĂŠven osztottĂĄk ki, a technikai dĂ­jat pedig ezen a gĂĄlĂĄn „mĂŠrnĂśki teljesĂ­tmĂŠnykĂŠnt” dĂ­jaztĂĄk (nyilvĂĄn a technika akkori fejlettsĂŠge folytĂĄn). SzintĂŠn mĂŠg az 1929-es ĂĄtadĂłn osztottĂĄk a „Title Working” dĂ­jat, mely a nĂŠmafilmek feliratait dĂ­jazta, de csak egyszer adtĂĄk ĂĄt. Jelenleg Ăśsszesen 24 kategĂłria lĂŠtezik, amibe nem tartoznak bele a speciĂĄlis dĂ­jak. Ezeket nem rendszeresen Ă­tĂŠlik oda, ide tartozik tĂśbbek kĂśzĂśtt a Műszaki-, a DiĂĄk-, a KĂźlĂśnleges-, az IfjĂşsĂĄgi, ĂŠs a Tiszteletbeli Oscar-DĂ­j, valamint az egyĂŠb kĂźlĂśndĂ­jak. A jelenleg is a huszonnĂŠgy lĂŠtező kategĂłriĂĄba tartozĂł sminkes, lĂĄtvĂĄnytervezői ĂŠs operatőri munkĂĄt dĂ­jazĂł Oscar-okat a harmincas ĂŠs hatvanas ĂŠvek kĂśzĂśtti ĂŠvtizedekben a fekete-fehĂŠr, ĂŠs szĂ­nes filmek kĂśzĂśtt megosztva Ă­tĂŠltĂŠk oda. ÉrdekessĂŠg, hogy jelenleg a legfiatalabb kategĂłria a 2002-ben alapĂ­tott „Legjobb animĂĄciĂłs film” cĂ­m.

A filmek jelĂślĂŠsĂŠt a FilmművĂŠszeti ĂŠs FilmtudomĂĄnyi AkadĂŠmia, az AMPAS (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) vĂŠgzi. Az 1927. mĂĄjus 11-ĂŠn, KaliforniĂĄban alapĂ­tott akadĂŠmiĂĄt a filmművĂŠszethez kĂśtődő terĂźletek (bĂĄrmilyen művĂŠszeti vagy tudomĂĄnyos terĂźlet) fejlesztĂŠse ĂŠrdekĂŠben hoztĂĄk lĂŠtre. A harminchat alapĂ­tĂł tag kĂśzĂśtt szĂ­nĂŠszek, producerek, rendezők, technikusok, Ă­rĂłk, de mĂŠg ĂźgyvĂŠdek is szerepeltek. Az AkadĂŠmia hatezer tagja nem kap kĂźlĂśn fizetĂŠst a munkĂĄjĂĄĂŠrt, a gyakorlatban ez inkĂĄbb hasonlĂ­t egy tiszteletbeli megbĂ­zĂĄshoz, melyet a tagok a kiemelkedő szakmai teljesĂ­tmĂŠnyĂźk rĂŠvĂŠn kapnak meg. A tĂśbb ezer tag Ăśsszesen tizennĂŠgy szekciĂłba csoportosul. Az AMPAS ĂŠvente tĂśbb dĂ­jat is kioszt, nem csupĂĄn az Oscart, tĂśbbek kĂśzĂśtt egyetemista ĂŠs vĂŠgzős filmkĂŠszĂ­tők szĂĄmĂĄra, vagy ĂŠppen ĂśsztĂśndĂ­jat ad forgatĂłkĂśnyvĂ­rĂłknak. KĂŠtsĂŠgtelen, hogy az Oscar a legismertebb dĂ­juk, de mellette az AMPAS Ăźzemelteti a Hollywood-ban talĂĄlhatĂł Pickford MozifilmkutatĂł KĂśzpontot, vagy a Beverly Hills-i Margaret Herrick kĂśnyvtĂĄrat. Az AMPAS szervezeti felĂŠpĂ­tĂŠse egy ĂŠvente megvĂĄlasztott elnĂśkre, egy első alelnĂśkre oszlik, akit kĂŠt alelnĂśk kĂśvet (ezek egyike jelenleg Tom Hanks). Van mĂŠg egy Ăźgyvezető igazgatĂł, egy titkĂĄr, ĂŠs egy kincstĂĄrnok, valamint az igazgatĂłtanĂĄcs (az igazgatĂłtanĂĄcs tagjai kĂśzĂŠ tartozik az Oscar-dĂ­jas, magyar Zsigmond Vilmos is). A tagsĂĄgnak tĂśbb feltĂŠtele is van, de a legfontosabb, hogy minden tagnak legyen legalĂĄbb egy Oscar-jelĂślĂŠse. Az AkadĂŠmia tagjai a sajĂĄt terĂźletĂźkĂśn adhatnak le jelĂślĂŠseket, de a „Legjobb film” kategĂłriĂĄba mindenki jelĂślhet filmet. A szavazĂĄs mĂĄsodik fordulĂłjĂĄban alakulnak ki a győztesek, ekkor mĂĄr minden tag szavazhat minden kategĂłriĂĄban. Ahhoz, hogy egy film egyĂĄltalĂĄn jelĂślhető legyen, ami előfeltĂŠtele annak, hogy eljusson az Oscar ĂĄtadĂł gĂĄlĂĄig, az ĂĄtadĂĄst megelőző naptĂĄri ĂŠvben szĂźksĂŠges forgalomba kerĂźlnie Los Angelesben. A jelĂślĂŠs idejĂŠn mĂŠg moziban futĂł alkotĂĄsokat nĂŠvre szĂłlĂłan, DVD-n szĂĄllĂ­tjĂĄk el az AkadĂŠmia tagjainak, de a filmen negyedĂłrĂĄnkĂŠnt megjelenik egy felirat, amivel megkĂŠrik a tagokat, hogy ne mĂĄsoljĂĄk le a filmet – ĂŠrdekes, hogy mĂŠgis, sok kalĂłzfilm Ă­gy kerĂźl nyilvĂĄnossĂĄgra. A filmnek el kell ĂŠrnie a minimum 40 perces hosszĂşsĂĄgot (ez az Ăşgynevezett „feature-length”) hacsak nem rĂśvidfilm. A kvalifikĂĄciĂł lehetősĂŠgĂŠhez szĂźksĂŠges mĂŠg, hogy az alkotĂĄs hozzĂĄfĂŠrhető legyen a szabvĂĄnyos, 35, illetve 70 millimĂŠteres filmen, az utĂłbbi ĂŠvekben viszont lehetősĂŠg van a digitĂĄlis formĂĄtumban tĂśrtĂŠnő elĂŠrhetősĂŠgre is, progressive scan digitĂĄlis filmen. Ez minimum a HD, tehĂĄt az 1280x720-as felbontĂĄst igĂŠnyli, a kĂŠpkockĂĄk mĂĄsodpercenkĂŠnti szĂĄma (fps – „frame per second”) el kell hogy ĂŠrje, a 24-et vagy 48-at.

A vilĂĄgon az első szobrocskĂĄt a legjobb szĂ­nĂŠsznek jĂĄrĂł elismerĂŠskĂŠnt Emil Jannings kapta, aki elismert nĂŠmet tragĂŠdiaĂ­rĂł volt. Ezt a szobrot mĂŠg nem „Oscar” nĂŠven emlegettĂŠk, ugyanis a dĂ­j mai elnevezĂŠse ekkor mĂŠg nem lĂŠtezett. A szobor legvĂŠgső, elfogadott alakjĂĄt az MGM akkori művĂŠszeti vezetője, Cedric Gibbons ĂĄlmodta meg, ĂŠs George Stanley ĂśntĂśtte előszĂśr agyagba. EzutĂĄn kĂŠszĂźlt a szoborbĂłl bronz verziĂł, amit 24 karĂĄtos arannyal vont be, ebből a pĂŠldĂĄnybĂłl viszont rĂśgtĂśn tizenkettőt kĂŠszĂ­tett. MegdĂśbbentő, hogy a modern filmipar talĂĄn legismertebb szimbĂłlumĂĄnak megalkotĂĄsĂĄĂŠrt Stanley mindĂśssze ĂśtszĂĄz dollĂĄrt kapott. A szobor nevĂŠnek kialakulĂĄsĂĄrĂłl az (egyik) anekdota Ăşgy szĂĄmol be, hogy 1931-ben a FilmakadĂŠmia első kĂśnyvtĂĄrosa, Margaret Herrick rĂśgtĂśn az első munkanapjĂĄn kĂśrbejĂĄrva az ĂŠpĂźletet rĂĄbukkant a szobrocskĂĄra. MikĂśzben szemĂźgyre vette, rĂĄjĂśtt, hogy a szobor arcvonĂĄsai nagyon hasonlĂ­tanak texasi nagybĂĄtyjĂĄĂŠra, Oscar Pierce-ĂŠre. A nĂŠv Ăşgy vĂĄlt megszokottĂĄ, hogy 1934-ben Sidney Skolsky ĂşjsĂĄgĂ­rĂł Ăşgy fogalmazott, hogy „Katharine Hepburn alakĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt Oscar-dĂ­jat vett ĂĄt”. 1939-ben az AMPAS hivatalosan is elfogadta a nevet. BĂĄr Ăśsszesen alig tĂśbb, mint harminc kategĂłria lĂŠtezik jelenleg (beleĂŠrtve a tiszteletbeli, ĂŠs speciĂĄlis dĂ­jakat is), mĂŠgis ĂŠvente Ăśtven darabot kĂŠszĂ­tenek a szoborbĂłl, tizenkĂŠt ember munkĂĄja ĂĄltal. A szobor egy meztelen lovagot formĂĄl, aki kardot tart maga előtt, ĂŠs egy 13 cm szĂŠles, fektetett filmtekercsen ĂĄll. A tekercs Ăśt kĂźllője a producereket, rendezőket, Ă­rĂłkat, szĂ­nĂŠszeket, ĂŠs technikusokat szimbolizĂĄlja. A 34 centimĂŠteres szobor pontos sĂşlya 3,85 kg. BĂĄr nem tĂśmĂśr arany, csupĂĄn arannyal van bevonva, az előĂĄllĂ­tĂĄsĂĄnak kĂśltsĂŠgei korĂĄbban 400 amerikai dollĂĄr kĂśrĂźl jĂĄrtak – az utĂłbbi ĂŠvek aranyĂĄr nĂśvekedĂŠse miatt, egy-egy szobor előĂĄllĂ­tĂĄsi kĂśltsĂŠge 2008-ban mĂĄr hozzĂĄvetőleg 500 dollĂĄr volt, a The Seattle Times cikke szerint. MĂŠgis, egy-egy jelentősebb kategĂłriĂĄban nyert szobor eszmei ĂŠrtĂŠke dollĂĄr-szĂĄzezrekben mĂŠrhető. A szobrok belseje egyĂŠbkĂŠnt a britannium nevű kĂźlĂśnleges fĂŠmĂśtvĂśzet, ami 93% Ăłn, 5% antimonĂŠrc ĂŠs 2% rĂŠz. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn, amikor a fontosabb fĂŠmeket a hadĂĄszat cĂŠljaira hasznĂĄltĂĄk fel, a szobrot festett gipszből kĂŠszĂ­tettĂŠk, ĂŠs ezt vontĂĄk be arannyal, majd a hĂĄborĂş utĂĄn „eredetit” kaptak a korĂĄbbi nyertesek. MĂĄr 28 ĂŠve a nagy presztĂ­zsű, Chicago-i szĂŠkhelyű RS Owens cĂŠg gyĂĄrtja a szobrocskĂĄkat, miutĂĄn egy mĂĄsik cĂŠg kilĂŠpett a korĂĄbbi szerződĂŠsből. TĂśbbek kĂśzĂśtt ők kĂŠszĂ­tik az Emmy-dĂ­jakat, a Clio Awards dĂ­jait, a Rock and Roll Hall of Fame dĂ­jĂĄt, vagy ĂŠppen az MTV Awards szobrocskĂĄit. A szobrokhoz nem kĂŠszĂźl tĂśbb, előre legyĂĄrtott tĂĄblĂĄcska, az Ăśsszes jelĂślt nevĂŠvel, hanem, miutĂĄn valaki megnyerte a dĂ­jat, a szobrot visszakĂźldik az RS Owens-nek, akik elkĂŠszĂ­tik a plakettot a nyertes nevĂŠvel. Volt mĂĄr arra is pĂŠlda, hogy valaki ĂŠvekkel a dĂ­j ĂĄtvĂŠtele utĂĄn hozta vissza javĂ­ttatni a szobrocskĂĄt. Geena Davis, nem sokkal azutĂĄn, hogy 1988-ban Oscart nyert, kĂŠnytelen volt javĂ­ttatni a szobrot, mert az megsĂŠrĂźlt egy fĂśldrengĂŠs sorĂĄn, ĂŠs teljesen ferdĂŠre hajlott. EgyĂŠbkĂŠnt 1950 Ăłta a Film AkadĂŠmia kĂŠnytelen szerződĂŠst alĂĄĂ­ratni a nyertesekkel, hogy nem fogjĂĄk eladni a szobrocskĂĄt, bĂĄr azĂłta egyes aukciĂłkon lelkes gyűjtők tĂśbben is szert tettek mĂĄr egy-egy ĂŠrtĂŠkes Oscar szoborra. Ilyen volt Clark Gable legjobb fĂŠrfi főszereplőnek jĂĄrĂł Oscarja, amit Steven Spielberg szerzett meg 500 ezer dollĂĄrĂŠrt. 1955 Ăłta a hamisĂ­tĂĄsok, ĂŠs fekete piaci ĂźzletelĂŠsek megakadĂĄlyozĂĄsa vĂŠgett mĂĄr sorozatszĂĄmmal is ellĂĄtjĂĄk az Oscarokat. Az alĂĄbbi videĂłban rĂśviden nyomon kĂśvethető, hogyan is kĂŠszĂźl el az Oscar szobor.

A ceremĂłniĂĄt tĂśbb mint Ăśtven ĂŠven ĂĄt kĂŠső mĂĄrciusban, vagy ĂĄprilis elejĂŠn tartottĂĄk meg, ez 2004-ben vĂĄltozott meg, azĂłta februĂĄr vĂŠge, vagy ĂŠppen mĂĄrcius eleje az ĂĄtadĂĄs időpontja. BĂĄr Ă­gy kĂśzelebb kerĂźlt a januĂĄri Golden Globe, mĂŠgsem ĂźtkĂśzik az egyĂŠb jelentős mĂŠdiaesemĂŠnyekkel, mint pĂŠldĂĄul az NCAA amerikai kosĂĄrlabda bajnoksĂĄggal. Tavaly pĂŠldĂĄul a vancouveri tĂŠli olimpia miatt csĂşszott vissza mĂĄrciusra az esemĂŠny. A gĂĄla pontosan hat hĂŠttel a jelĂśltek bejelentĂŠse utĂĄn zajlik le. EgĂŠszen 1976-ig az NBC kĂśzvetĂ­tett minden Oscar gĂĄlĂĄt, azĂłta az ABC (a kĂśzvetĂ­tĂŠsi jogokra vonatkozĂł szerződĂŠs jelenleg 2014-ig szĂłl). Érdekes, hogy az USA-ban az Oscar dĂ­jĂĄtadĂłja az egyetlen műsor, amit teljes egĂŠszĂŠben ĂŠlőben kĂśzvetĂ­tenek mind a keleti, mind a nyugati parton, bĂĄr ez alĂłl kivĂŠtel Alaszka ĂŠs Hawaii. Ha mĂĄr a TV-kĂśzvetĂ­tĂŠseknĂŠl tartunk ĂŠrdekessĂŠg, hogy az eddigi leghosszabban sugĂĄrzott Oscar gĂĄla a 2002-es volt, melynek műsorideje 4 Ăłra, ĂŠs 23 perc volt. A legmagasabb nĂŠző szĂĄmot produkĂĄlĂł gĂĄla az 1997-es volt, amikor 57.250.000-an kapcsoltak a műsorra az USA-ban. Az AMPAS sajĂĄt becslĂŠsei szerint egymilliĂĄrdan kĂ­sĂŠrik figyelemmel minden ĂŠvben a ceremĂłniĂĄt, ezzel szemben van, aki csupĂĄn negyven milliĂłs nĂŠzőszĂĄmrĂłl beszĂŠl.

Az Oscar tĂśrtĂŠnete nem nĂŠlkĂźlĂśzte a furcsa, ĂŠrdekes sztorikat, ide tartozik pĂŠldĂĄul, amikor Marlon Brando az 1972-es Keresztapa cĂ­mű filmben nyĂşjtott alakĂ­tĂĄsa miatt kapott dĂ­jĂŠrt Sacheen Littlefeathert, egy fiatal indiĂĄn lĂĄnyt kĂźldte el maga helyett. Ő maga meg sem jelent a dĂ­jĂĄtadĂłn, az amerikai őslakosokkal szembeni bĂĄnĂĄsmĂłd elleni tiltakozĂĄsul, hanem a lĂĄny olvasta fel Brando tizenĂśt oldalas kritikĂĄjĂĄt. George C. Scott, a Patton cĂ­mű film legjobb fĂŠrfi főszereplője, 1970-ben pedig egyĂĄltalĂĄn nem vette ĂĄt a dĂ­jat, az Oscar tĂśrtĂŠnelmĂŠben egyetlenkĂŠnt. EgyĂŠbkĂŠnt Hollywoodban tĂśbben is elmarasztaltĂĄk a dĂ­jĂĄtadĂł gĂĄlĂĄt, ilyen Dustin Hoffmann is, aki szerint a gĂĄla „obszcĂŠn ĂŠs mocskos dolog, semmivel sem jobb egy szĂŠpsĂŠgversenynĂŠl.” A szĂ­nĂŠszlegenda, Humphrey Bogart szerint pedig „a szĂ­nĂŠszi teljesĂ­tmĂŠnyeket csak abban az esetben lehetne ĂśsszehasonlĂ­tani egymĂĄssal, ha minden jelĂślt ugyanazt a szerepet alakĂ­taná”. 1973-ban meglehetősen zavarba ejtő, ĂŠs magyarĂĄzat nĂŠlkĂźli jelensĂŠg tĂśrtĂŠnt a gĂĄlĂĄn: egy pucĂŠr fĂŠrfi, nĂŠv szerint Robert Opal, galĂŠria tulajdonos rohant be a szĂ­npadra a ceremĂłnia kellős kĂśzepĂŠn. 2000-ben pĂŠldĂĄul mĂŠg a dĂ­jak ĂĄtadĂĄsa előtt eltűnt az Ăśsszes szobor. Egy szegĂŠnyebb fĂŠrfi talĂĄlta meg őket egy kukĂĄban, hĂĄrom szobrocska kivĂŠtelĂŠvel. A fĂŠrfi pĂĄratlan becsĂźletessĂŠgĂŠt mindĂśssze kettő tiszteletjeggyel honorĂĄlta az AkadĂŠmia. Furcsa anekdotĂĄk szĂłlnak arrĂłl, hogy milyen szĂŠlsősĂŠges helyeken tartjĂĄk egyes sztĂĄrok a szobrot: Russel Crowe pĂŠldĂĄul ausztrĂĄl farmjĂĄn tĂĄrolja egy tyĂşkĂłlban, mert szerinte a szobor nagyobb tojĂĄs tojĂĄsĂĄra ĂśsztĂśnzi a szĂĄrnyasokat. Elizabeth TaylorrĂłl, Jodie Fosterről ĂŠs az elhunyt Marlon BarandorĂłl is azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a mellĂŠk helysĂŠgben talĂĄltĂĄk meg a megfelelő helyet a dĂ­jnak. VelĂźk szemben Whoopi Goldberg annyira nem tĂśrődĂśtt a szoborral, hogy kĂśltĂśzĂŠs kĂśzben egyszerűen elhagyta.

A szobor ĂŠrdekes tĂśrtĂŠnetĂŠből szerencsĂŠre hazĂĄnk sem maradt ki. William S. Darling hĂĄromszor nyerte el a „legjobb lĂĄtvĂĄnytervező” dĂ­jĂĄt, Geza Herczeg a legjobb forgatĂłkĂśnyvĂ­rĂł lett 1937-ben. KĂŠt ĂŠvvel kĂŠsőbb Michael Curtiz – KertĂŠsz MihĂĄly – a legjobb rendező dĂ­jĂĄt vehette ĂĄt a CsablancĂĄĂŠrt. RĂłzsa MiklĂłs hĂĄromszor nyert dĂ­jat a legjobb zeneszerzőkĂŠnt, ezek egyike a Ben Hur zenĂŠje. 1978-ban Steven Spielberg „A harmadik tĂ­pusĂş talĂĄlkozĂĄsok” cĂ­mű filmjĂŠnek operatőrekĂŠnt Zsigmond Vilmos nyerte a dĂ­jat. 1981-ben dĂ­jaztak előszĂśr magyar filmet. Ez a hĂĄrom perces rĂśvid film Rofusz Ferenc „A lĂŠgy” cĂ­mű alkotĂĄsa volt.

KeserĂŠdes esemĂŠny volt ez, ugyanis Rofusz politikai okokbĂłl nem tudott jelen lenni a gĂĄlĂĄn, viszont helyette DĂłsai IstvĂĄn, a Hungarofilm vezĂŠrigazgatĂłja Rofusz FerenckĂŠnt vette ĂĄt a dĂ­jat. KĂŠsőbb a rendőrsĂŠg visszavette tőle a szobrot, de szerencsĂŠre pĂĄr hĂłnappal kĂŠsőbb Rofusz el tudott utazni az USA-ba. A rĂĄkĂśvetkező ĂŠvben SzabĂł IstvĂĄn Mephisto cĂ­mű filmje lett a „legjobb kĂźlfĂśldi film”. AzĂłta, vagyis ĂŠppen harminc ĂŠve nem szĂźletett magyar Oscar.

A ceremĂłnia egyĂŠbkĂŠnt sosem maradt el, bĂĄr sokan szĂĄmĂ­tottak rĂĄ 2003-ban, az iraki hĂĄborĂş miatt, holott sem a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş, sem a vietnami hĂĄborĂş alatt nem maradt el. MindĂśssze nĂŠhĂĄny esetben napoltĂĄk el a gĂĄlĂĄt, ez tĂśrtĂŠnt az 1938-as Los Angeles-i ĂĄrvĂ­z idejĂŠn, '68-ban Martin Luther King halĂĄlkor, vagy amikor Reagan ellen kĂ­sĂŠreltek meg merĂŠnyletet.

A szobrocska tĂśrtĂŠnetĂŠben szerepelnek a „legek” is. Az eddigi legtĂśbb, Ăśsszesen 11 Oscart kiĂŠrdemelt film a Ben Hur volt 1960-ban, a Titanic 1997-ben, ĂŠs 2003-ban a Gyűrűk ura harmadik rĂŠsze. Ezzel szemben 1977 -ben a The Turning Point, ĂŠs BĂ­borszĂ­n 1985-ben, nem tudta szoborra vĂĄltani az egyenkĂŠnt 11 jelĂślĂŠst. A legtĂśbb Oscar dĂ­jat Walt Disney nyerte, ĂŠlete sorĂĄn Ăśsszesen huszonhatot, a szĂ­nĂŠszek kĂśzĂźl Katharine Hepburn kapta a legtĂśbbet, Ăśsszesen nĂŠgy darabot. A legtĂśbb jelĂślĂŠst a Metro–Goldwyn–Mayer filmstĂşdiĂł kapta, emellett Walt Disney-t jelĂśltĂŠk mĂŠg Ăśtvenkilencszer, John Williams zeneszerzőt pedig negyvenĂśtszĂśr. Disney-vel kapcsolatban a legviccesebb ĂŠrdekessĂŠg, hogy a HĂłfehĂŠrke ĂŠs a hĂŠt tĂśrpe cĂ­mű rajzfilmĂŠrt egy nagy, ĂŠs hĂŠt kisebb mĂŠretű Oscart kapott. A legtĂśbb jelĂślĂŠst kapott szĂ­nĂŠsznő Meryl Streep, őt tizenĂśtszĂśr jelĂśltĂŠk, Jack Nicholsont pedig tizenkĂŠtszer. MindĂśssze hĂĄrom film van eddig az AkadĂŠmia-dĂ­j tĂśrtĂŠnetĂŠben, melyek mind az Ăśt fő kategĂłriĂĄban (legjobb rendező, legjobb film, legjobb eredeti/adaptĂĄlt forgatĂłkĂśnyv, legjobb fĂŠrfi ĂŠs női főszereplő) nyertek: 1934-ben az Ez tĂśrtĂŠnt egy ĂŠjszaka, SzĂĄll a kakukk fĂŠszkĂŠre 1975-ben ĂŠs A bĂĄrĂĄnyok hallgatnak 1991-ben.

Az idei ĂŠv Ăśsszes jelĂśltjĂŠt a kĂźlĂśnfĂŠle kategĂłriĂĄkban az AkadĂŠmia a weblapjĂĄn tette kĂśzzĂŠ. A gĂĄla legnĂŠpszerűbb műsorvezetői kĂśzĂŠ tartozott Bob Hope, aki Ăśsszesen tizenhĂŠtszer vezette a dĂ­jĂĄtadĂłt, bĂĄr tĂśbbszĂśr nem csak egyedĂźl. SzintĂŠn remek műsorvezetőnek bizonyult Billy Christal, nyilvĂĄn nem vĂŠletlenĂźl vezette nyolcszor a gĂĄlĂĄt, 1990 ĂŠs 1993 kĂśzĂśtt pĂŠldĂĄul nĂŠgyszer egymĂĄs utĂĄn. Whoopi Goldberg nĂŠgyszer, Steve Martin hĂĄromszor vezette a ceremĂłniĂĄt – legutĂłbb tavaly, Alec Baldwin-al. Az idei, 83. Oscar gĂĄla műsorvezetői fiatalabb szĂ­nĂŠszek, Anne Hathaway ĂŠs James Franco lesznek.