Idén 83 éves az arany szobrocska
Az Oscar-díj története
2011.02.25 | Kirschner Dávid
Idén február 27-én fogják átadni az Akadémia Díját, ezúttal nyolcvanharmadik alkalommal. A kis arany szobrocska nem csak Hollywood, hanem a kiemelkedő színészi teljesítmény szimbóluma is már közel száz éve. A Filmakadémia által adott elismerés jóval több fényűző ceremóniánál – évekre is meghatározhatja egy-egy filmes karrierjét.
Mióta 1929. május 16-án Hollywood-ban először átadták a díjat – aminek akkor még senki se ismerte a nevét – bár a filmipar is rengeteg változott, a díj továbbra is a legjobbnak ítélt filmeket, a szakma krémjét, mindenkori elitjét vonultatja fel, 1947 óta az (angolhoz képest) idegen nyelvű filmek közül is. A megannyi kategória jelöltjei mindig a díjátadót megelőző év alkotásai közül kerülnek ki. Az első átadó ünnepségre a két évvel korábban, 1927-ben épült Hollywood-i Roosevelt Hotel-ben került sor. Ezek után évekig a nagy múltú Biltmore szállodák adtak otthont a gálának. Egyesek a második világháborúval, némelyek az egyre fokozódó népszerűséggel magyarázzák azt, hogy 1942-től kezdve színházakban rendezik meg a gáláns rendezvényt, bár ez idő alatt Los Angeles és New York felváltva adott otthont az Oscarnak. Idén immáron tizenegyedik éve, hogy a Hollywood-i Kodak Színházban rendezik meg a díjátadót, ez nem csupán a helyszínnek, mint filmipar fellegvárának köszönhető, hanem a színház 3400 férőhelyének is.
Az első díjátadó még a médiától és a nyilvánosság tekintetétől védve, zártkörűen zajlott, mindössze háromszáz meghívottal, illetve néhány belépőt vásárolt vendéggel. Az első gála inkább az elismerésről, mintsem a média nyilvánosságról szólt, a díjak gyors kiosztása után hamar estélyi hangulatba fordult a kiosztó. Viszont a második évben – a rendezvény óriási népszerűségének köszönhetően – már egy egész órás rádióadás közvetítette az átadást. Idővel a televízió vált az átadás közvetítőjévé: 1953-ban sugározták az első TV-s közvetítést fekete-fehérben, és már ekkor is több millióan kísérték figyelemmel a ceremóniát, bár ekkor még csak az USA-ban és Kanadában. 1966-tól kezdve színes volt az Oscar közvetítést, pár évvel rá már világszerte kísérték figyelemmel. Azóta jócskán átalakult nem csak Hollywood, hanem ebből fakadóan a ceremónia is – hatalmas médianyilvánosság kíséri az átadást, amin a legkiválóbb divattervezők ruhakölteményeit viselik a hölgyek, ezzel is reklámozva az adott tervezőt. Az ováció szinte páratlan, villan a sok száz fényképezőgép, és több száz televízió csatorna közvetíti a megjelentek minden lépését, majd másnap a bulvár magazinok rengeteg képet hoznak le, és az Oscar gála még hetekig téma a sajtóban.
Az első akadémiai díjátadón az 1927-ben és 1928-ban készült alkotásokat díjazták, de a mainál jóval kevesebb szobrocskát, mindössze tizenötöt osztottak ki, ugyanis sok kategória még nem létezett (azóta az évek során összesen közel háromezer darab szobrot osztottak ki). Eleinte még a jelöltek nevei sem voltak titkosítva, míg nem az Akadémia döntése folytán, 1941-től kezdve csak a jelöléseket megszavazó tagok tudhatják előre a neveket. Innen ered a „borítékos rendszer”, vagyis hogy a díj átadásáig egy lezárt borítékban van a nyertes neve. Az évek során átalakultak egyes kategóriák, vagy éppen megszűntek. Érdekes, hogy rögtön az első éveben a legjobb rendező díját kettéosztották a vígjáték, és a dráma kategóriákra, később az is előfordult, hogy a legjobb filmzene kategóriáját is kettéosztották ilyen módon, de jelenleg ez már egyetlen kategóriát alkot. A filmzenék díjazásához tartozik, hogy napjainkban már csak az eredeti filmzenét, vagyis kifejezetten az alkotás számára komponált zenét jelölik, az adaptált, vagy feldolgozott zenéket nem. Az első átadás során a legjobb film díját (jelenleg: „Best Picture”) „Unique and Artistic Production” néven osztották ki, a technikai díjat pedig ezen a gálán „mérnöki teljesítményként” díjazták (nyilván a technika akkori fejlettsége folytán). Szintén még az 1929-es átadón osztották a „Title Working” díjat, mely a némafilmek feliratait díjazta, de csak egyszer adták át. Jelenleg összesen 24 kategória létezik, amibe nem tartoznak bele a speciális díjak. Ezeket nem rendszeresen ítélik oda, ide tartozik többek között a Műszaki-, a Diák-, a Különleges-, az Ifjúsági, és a Tiszteletbeli Oscar-Díj, valamint az egyéb különdíjak. A jelenleg is a huszonnégy létező kategóriába tartozó sminkes, látványtervezői és operatőri munkát díjazó Oscar-okat a harmincas és hatvanas évek közötti évtizedekben a fekete-fehér, és színes filmek között megosztva ítélték oda. Érdekesség, hogy jelenleg a legfiatalabb kategória a 2002-ben alapított „Legjobb animációs film” cím.
A filmek jelölését a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia, az AMPAS (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) végzi. Az 1927. május 11-én, Kaliforniában alapított akadémiát a filmművészethez kötődő területek (bármilyen művészeti vagy tudományos terület) fejlesztése érdekében hozták létre. A harminchat alapító tag között színészek, producerek, rendezők, technikusok, írók, de még ügyvédek is szerepeltek. Az Akadémia hatezer tagja nem kap külön fizetést a munkájáért, a gyakorlatban ez inkább hasonlít egy tiszteletbeli megbízáshoz, melyet a tagok a kiemelkedő szakmai teljesítményük révén kapnak meg. A több ezer tag összesen tizennégy szekcióba csoportosul. Az AMPAS évente több díjat is kioszt, nem csupán az Oscart, többek között egyetemista és végzős filmkészítők számára, vagy éppen ösztöndíjat ad forgatókönyvíróknak. Kétségtelen, hogy az Oscar a legismertebb díjuk, de mellette az AMPAS üzemelteti a Hollywood-ban található Pickford Mozifilmkutató Központot, vagy a Beverly Hills-i Margaret Herrick könyvtárat. Az AMPAS szervezeti felépítése egy évente megválasztott elnökre, egy első alelnökre oszlik, akit két alelnök követ (ezek egyike jelenleg Tom Hanks). Van még egy ügyvezető igazgató, egy titkár, és egy kincstárnok, valamint az igazgatótanács (az igazgatótanács tagjai közé tartozik az Oscar-díjas, magyar Zsigmond Vilmos is). A tagságnak több feltétele is van, de a legfontosabb, hogy minden tagnak legyen legalább egy Oscar-jelölése. Az Akadémia tagjai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, de a „Legjobb film” kategóriába mindenki jelölhet filmet. A szavazás második fordulójában alakulnak ki a győztesek, ekkor már minden tag szavazhat minden kategóriában. Ahhoz, hogy egy film egyáltalán jelölhető legyen, ami előfeltétele annak, hogy eljusson az Oscar átadó gáláig, az átadást megelőző naptári évben szükséges forgalomba kerülnie Los Angelesben. A jelölés idején még moziban futó alkotásokat névre szólóan, DVD-n szállítják el az Akadémia tagjainak, de a filmen negyedóránként megjelenik egy felirat, amivel megkérik a tagokat, hogy ne másolják le a filmet – érdekes, hogy mégis, sok kalózfilm így kerül nyilvánosságra. A filmnek el kell érnie a minimum 40 perces hosszúságot (ez az úgynevezett „feature-length”) hacsak nem rövidfilm. A kvalifikáció lehetőségéhez szükséges még, hogy az alkotás hozzáférhető legyen a szabványos, 35, illetve 70 milliméteres filmen, az utóbbi években viszont lehetőség van a digitális formátumban történő elérhetőségre is, progressive scan digitális filmen. Ez minimum a HD, tehát az 1280x720-as felbontást igényli, a képkockák másodpercenkénti száma (fps – „frame per second”) el kell hogy érje, a 24-et vagy 48-at.
A világon az első szobrocskát a legjobb színésznek járó elismerésként Emil Jannings kapta, aki elismert német tragédiaíró volt. Ezt a szobrot még nem „Oscar” néven emlegették, ugyanis a díj mai elnevezése ekkor még nem létezett. A szobor legvégső, elfogadott alakját az MGM akkori művészeti vezetője, Cedric Gibbons álmodta meg, és George Stanley öntötte először agyagba. Ezután készült a szoborból bronz verzió, amit 24 karátos arannyal vont be, ebből a példányból viszont rögtön tizenkettőt készített. Megdöbbentő, hogy a modern filmipar talán legismertebb szimbólumának megalkotásáért Stanley mindössze ötszáz dollárt kapott. A szobor nevének kialakulásáról az (egyik) anekdota úgy számol be, hogy 1931-ben a Filmakadémia első könyvtárosa, Margaret Herrick rögtön az első munkanapján körbejárva az épületet rábukkant a szobrocskára. Miközben szemügyre vette, rájött, hogy a szobor arcvonásai nagyon hasonlítanak texasi nagybátyjáéra, Oscar Pierce-ére. A név úgy vált megszokottá, hogy 1934-ben Sidney Skolsky újságíró úgy fogalmazott, hogy „Katharine Hepburn alakításáért Oscar-díjat vett át”. 1939-ben az AMPAS hivatalosan is elfogadta a nevet. Bár összesen alig több, mint harminc kategória létezik jelenleg (beleértve a tiszteletbeli, és speciális díjakat is), mégis évente ötven darabot készítenek a szoborból, tizenkét ember munkája által. A szobor egy meztelen lovagot formál, aki kardot tart maga előtt, és egy 13 cm széles, fektetett filmtekercsen áll. A tekercs öt küllője a producereket, rendezőket, írókat, színészeket, és technikusokat szimbolizálja. A 34 centiméteres szobor pontos súlya 3,85 kg. Bár nem tömör arany, csupán arannyal van bevonva, az előállításának költségei korábban 400 amerikai dollár körül jártak – az utóbbi évek aranyár növekedése miatt, egy-egy szobor előállítási költsége 2008-ban már hozzávetőleg 500 dollár volt, a The Seattle Times cikke szerint. Mégis, egy-egy jelentősebb kategóriában nyert szobor eszmei értéke dollár-százezrekben mérhető. A szobrok belseje egyébként a britannium nevű különleges fémötvözet, ami 93% ón, 5% antimonérc és 2% réz. A második világháború idején, amikor a fontosabb fémeket a hadászat céljaira használták fel, a szobrot festett gipszből készítették, és ezt vonták be arannyal, majd a háború után „eredetit” kaptak a korábbi nyertesek. Már 28 éve a nagy presztízsű, Chicago-i székhelyű RS Owens cég gyártja a szobrocskákat, miután egy másik cég kilépett a korábbi szerződésből. Többek között ők készítik az Emmy-díjakat, a Clio Awards díjait, a Rock and Roll Hall of Fame díját, vagy éppen az MTV Awards szobrocskáit. A szobrokhoz nem készül több, előre legyártott táblácska, az összes jelölt nevével, hanem, miután valaki megnyerte a díjat, a szobrot visszaküldik az RS Owens-nek, akik elkészítik a plakettot a nyertes nevével. Volt már arra is példa, hogy valaki évekkel a díj átvétele után hozta vissza javíttatni a szobrocskát. Geena Davis, nem sokkal azután, hogy 1988-ban Oscart nyert, kénytelen volt javíttatni a szobrot, mert az megsérült egy földrengés során, és teljesen ferdére hajlott. Egyébként 1950 óta a Film Akadémia kénytelen szerződést aláíratni a nyertesekkel, hogy nem fogják eladni a szobrocskát, bár azóta egyes aukciókon lelkes gyűjtők többen is szert tettek már egy-egy értékes Oscar szoborra. Ilyen volt Clark Gable legjobb férfi főszereplőnek járó Oscarja, amit Steven Spielberg szerzett meg 500 ezer dollárért. 1955 óta a hamisítások, és fekete piaci üzletelések megakadályozása végett már sorozatszámmal is ellátják az Oscarokat. Az alábbi videóban röviden nyomon követhető, hogyan is készül el az Oscar szobor.
A ceremóniát több mint ötven éven át késő márciusban, vagy április elején tartották meg, ez 2004-ben változott meg, azóta február vége, vagy éppen március eleje az átadás időpontja. Bár így közelebb került a januári Golden Globe, mégsem ütközik az egyéb jelentős médiaeseményekkel, mint például az NCAA amerikai kosárlabda bajnoksággal. Tavaly például a vancouveri téli olimpia miatt csúszott vissza márciusra az esemény. A gála pontosan hat héttel a jelöltek bejelentése után zajlik le. Egészen 1976-ig az NBC közvetített minden Oscar gálát, azóta az ABC (a közvetítési jogokra vonatkozó szerződés jelenleg 2014-ig szól). Érdekes, hogy az USA-ban az Oscar díjátadója az egyetlen műsor, amit teljes egészében élőben közvetítenek mind a keleti, mind a nyugati parton, bár ez alól kivétel Alaszka és Hawaii. Ha már a TV-közvetítéseknél tartunk érdekesség, hogy az eddigi leghosszabban sugárzott Oscar gála a 2002-es volt, melynek műsorideje 4 óra, és 23 perc volt. A legmagasabb néző számot produkáló gála az 1997-es volt, amikor 57.250.000-an kapcsoltak a műsorra az USA-ban. Az AMPAS saját becslései szerint egymilliárdan kísérik figyelemmel minden évben a ceremóniát, ezzel szemben van, aki csupán negyven milliós nézőszámról beszél.
Az Oscar története nem nélkülözte a furcsa, érdekes sztorikat, ide tartozik például, amikor Marlon Brando az 1972-es Keresztapa című filmben nyújtott alakítása miatt kapott díjért Sacheen Littlefeathert, egy fiatal indián lányt küldte el maga helyett. Ő maga meg sem jelent a díjátadón, az amerikai őslakosokkal szembeni bánásmód elleni tiltakozásul, hanem a lány olvasta fel Brando tizenöt oldalas kritikáját. George C. Scott, a Patton című film legjobb férfi főszereplője, 1970-ben pedig egyáltalán nem vette át a díjat, az Oscar történelmében egyetlenként. Egyébként Hollywoodban többen is elmarasztalták a díjátadó gálát, ilyen Dustin Hoffmann is, aki szerint a gála „obszcén és mocskos dolog, semmivel sem jobb egy szépségversenynél.” A színészlegenda, Humphrey Bogart szerint pedig „a színészi teljesítményeket csak abban az esetben lehetne összehasonlítani egymással, ha minden jelölt ugyanazt a szerepet alakítaná”. 1973-ban meglehetősen zavarba ejtő, és magyarázat nélküli jelenség történt a gálán: egy pucér férfi, név szerint Robert Opal, galéria tulajdonos rohant be a színpadra a ceremónia kellős közepén. 2000-ben például még a díjak átadása előtt eltűnt az összes szobor. Egy szegényebb férfi találta meg őket egy kukában, három szobrocska kivételével. A férfi páratlan becsületességét mindössze kettő tiszteletjeggyel honorálta az Akadémia. Furcsa anekdoták szólnak arról, hogy milyen szélsőséges helyeken tartják egyes sztárok a szobrot: Russel Crowe például ausztrál farmján tárolja egy tyúkólban, mert szerinte a szobor nagyobb tojás tojására ösztönzi a szárnyasokat. Elizabeth Taylorról, Jodie Fosterről és az elhunyt Marlon Barandoról is azt állítják, hogy a mellék helységben találták meg a megfelelő helyet a díjnak. Velük szemben Whoopi Goldberg annyira nem törődött a szoborral, hogy költözés közben egyszerűen elhagyta.
A szobor érdekes történetéből szerencsére hazánk sem maradt ki. William S. Darling háromszor nyerte el a „legjobb látványtervező” díját, Geza Herczeg a legjobb forgatókönyvíró lett 1937-ben. Két évvel később Michael Curtiz – Kertész Mihály – a legjobb rendező díját vehette át a Csablancáért. Rózsa Miklós háromszor nyert díjat a legjobb zeneszerzőként, ezek egyike a Ben Hur zenéje. 1978-ban Steven Spielberg „A harmadik típusú találkozások” című filmjének operatőreként Zsigmond Vilmos nyerte a díjat. 1981-ben díjaztak először magyar filmet. Ez a három perces rövid film Rofusz Ferenc „A légy” című alkotása volt.
Keserédes esemény volt ez, ugyanis Rofusz politikai okokból nem tudott jelen lenni a gálán, viszont helyette Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója Rofusz Ferencként vette át a díjat. Később a rendőrség visszavette tőle a szobrot, de szerencsére pár hónappal később Rofusz el tudott utazni az USA-ba. A rákövetkező évben Szabó István Mephisto című filmje lett a „legjobb külföldi film”. Azóta, vagyis éppen harminc éve nem született magyar Oscar.
A ceremónia egyébként sosem maradt el, bár sokan számítottak rá 2003-ban, az iraki háború miatt, holott sem a második világháború, sem a vietnami háború alatt nem maradt el. Mindössze néhány esetben napolták el a gálát, ez történt az 1938-as Los Angeles-i árvíz idején, '68-ban Martin Luther King halálkor, vagy amikor Reagan ellen kíséreltek meg merényletet.
A szobrocska történetében szerepelnek a „legek” is. Az eddigi legtöbb, összesen 11 Oscart kiérdemelt film a Ben Hur volt 1960-ban, a Titanic 1997-ben, és 2003-ban a Gyűrűk ura harmadik része. Ezzel szemben 1977 -ben a The Turning Point, és Bíborszín 1985-ben, nem tudta szoborra váltani az egyenként 11 jelölést. A legtöbb Oscar díjat Walt Disney nyerte, élete során összesen huszonhatot, a színészek közül Katharine Hepburn kapta a legtöbbet, összesen négy darabot. A legtöbb jelölést a Metro–Goldwyn–Mayer filmstúdió kapta, emellett Walt Disney-t jelölték még ötvenkilencszer, John Williams zeneszerzőt pedig negyvenötször. Disney-vel kapcsolatban a legviccesebb érdekesség, hogy a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmért egy nagy, és hét kisebb méretű Oscart kapott. A legtöbb jelölést kapott színésznő Meryl Streep, őt tizenötször jelölték, Jack Nicholsont pedig tizenkétszer. Mindössze három film van eddig az Akadémia-díj történetében, melyek mind az öt fő kategóriában (legjobb rendező, legjobb film, legjobb eredeti/adaptált forgatókönyv, legjobb férfi és női főszereplő) nyertek: 1934-ben az Ez történt egy éjszaka, Száll a kakukk fészkére 1975-ben és A bárányok hallgatnak 1991-ben.
Az idei év összes jelöltjét a különféle kategóriákban az Akadémia a weblapján tette közzé. A gála legnépszerűbb műsorvezetői közé tartozott Bob Hope, aki összesen tizenhétszer vezette a díjátadót, bár többször nem csak egyedül. Szintén remek műsorvezetőnek bizonyult Billy Christal, nyilván nem véletlenül vezette nyolcszor a gálát, 1990 és 1993 között például négyszer egymás után. Whoopi Goldberg négyszer, Steve Martin háromszor vezette a ceremóniát – legutóbb tavaly, Alec Baldwin-al. Az idei, 83. Oscar gála műsorvezetői fiatalabb színészek, Anne Hathaway és James Franco lesznek.
[cim]Az Oscar jelenlegi kategóriái[/cim]
[tartalom]
legjobb film (Best Motion Picture of the Year)
legjobb rendező (Best Achievement in Directing)
legjobb férfi főszereplő (Best Performance by an Actor in a Leading Role)
legjobb női főszereplő (Best Performance by an Actress in a Leading Role)
legjobb férfi mellékszereplő Best Performance by an Actor in a Supporting Role )
legjobb női mellékszereplő (Best Performance by an Actress in a Supporting Role)
legjobb eredeti forgatókönyv (Best Writing, Screenplay Written Directly for the Screen)
legjobb adaptált forgatókönyv (Best Writing, Screenplay Based on Material Previously Produced or Published)
legjobb operatőr (Best Achievement in Cinematography)
legjobb látványtervezés/díszlet (Best Achievement in Art Direction)
legjobb jelmeztervezés (Best Achievement in Costume Design)
legjobb hangvágás (Best Achievement in Sound)
legjobb vágás (Best Achievement in Editing)
legjobb hangeffekt (Best Achievement in Sound Editing)
legjobb vizuális effektusok (Best Achievement in Visual Effects)
legjobb smink (Best Achievement in Makeup)
legjobb eredeti filmzene (Best Achievement in Music Written for Motion Pictures, Original Score)
legjobb eredeti dal (Best Achievement in Music Written for Motion Pictures, Original Song)
legjobb animációs film (Best Animated Feature Film of the Year)
legjobb animációs rövidfilm (Best Short Film, Animated)
legjobb rövidfilm (Best Short Film, Live Action)
legjobb dokumentumfilm (Best Documentary, Features)
legjobb rövid dokumentumfilm (Best Documentary, Short Subjects)
legjobb idegen nyelvű film (Best Foreign Language Film of the Year)[/tartalom]
[/kiemelt]