John Carter alakját
1912-ben hívta életre a sci-fi nagyatyja, Edgar Rice
Burroughs. A Tarzant is jegyző Burroughs 35 éves korában
kezdett írni, abban az időben a testvérének dolgozott egy
papír-írószereket gyártó cégnél. Mielőtt befejezte volna
első művét, rájött, nem tudja, hogyan kell publikálni egy
regényt, így egy 43 000 szavas anyagot, Dejah Thoris,
Martian Princess címmel eljuttatott az All-Story magazin
szerkesztőjéhez. A magazin vezetője 400 dollárt ajánlott a
sorozat kiadásáért, és azon nyomban megváltoztatta a címet,
így a világ első galaktikus hőseként számon tartott Carter
az Under the Moons of Mars című történetben mutatkozott be a
nagyközönségnek.

Az először részletekben
megjelent történet később 1917-ben könyvként is napvilágot
látott A Mars hercegnője (A Princess of Mars) címmel. A
könyv egy tízrészes sorozat kezdete volt, melyet azóta
Barsoom-sorozatként emlegetnek. (A név egyébként onnan
származik, hogy az író a Marsot Barsoomnak nevezte
műveiben.) A mű megjelenése után a 20. század legnagyobb
képzőművészeti, irodalmi alakjait és tudósait inspirálta és
motiválta.
A science fiction legnagyobb alakjainak - Robert A.
Heinlein (Csillagközi invázió), Arthur C. Clarke (2001:
Űrodüsszeia) és Ray Bradbury (Marsbéli krónikák) - műveit
mind-mind inspirálta John Carter. James Cameron legnagyobb
művét, az Avatart is megihlették az űrharcos történetei,
valamint a Star Wars atyja, George Lucas is azt vallja, hogy
Burroughs Cartere inpirálta a Star Wars-filmeket. A
sokoldalú tudós Carl Sagan (csillagász, író - Kapcsolat) még
gyerekként olvasta a könyveket, és a Burroughs által
elképzelt Barsoom bolygó térképe két évtizeden keresztül
lógott a Cornell Egyetem folyosójának falán, Sagan irodája
mellett.
A 100. évforduló méltó ünnepléseként március elején kerül
mozikba a Barsoom sorozat első kötete alapján készült John
Carter című film. Az Oscar-díjas rendező Andrew Stanton
kelti életre John Carter történetét, ezt az elsöprő erejű,
akcióban bővelkedő kalandot. A film március nyolcadikán
debütál a hazai mozikban.

