Cikkünk célja nem a kávézás népszerűsítése, vagy éppen tiltása, csupán igyekszik felhívni a figyelmet a kávéfogyasztási szokásaink megvizsgálására, hogy az később esetlegesen ne váljon „fekete levessé”.

A kávé fő hatóanyaga a koffein, mely valójában egy természetes rovarölő, amit a növény fejleszt ki. A koffein bizonyos értelemben egyben a világ legnépszerűbb drogja is, az úgynevezett pszichostimulánsok, más néven serkentő szerek közé tartozik. Nincs benne semmi tápláló, az emberre élénkítő hatással van: megemeli a vérnyomást, pulzusszámot, és emiatt több vér kerül az agyba.

Az agyműködést megfelelően szabályozza a dopamin (ami az ingerület átvitelért felelős), és jeleket küld az agyba. Ha egy fáradt neuron kapja ezt a jelet, visszajelez, hogy ne küldjön több jelet a dopamin, a koffein viszont ezt a jelzést blokkolja, és így megszűnik a fáradtságérzet. Pozitív hatásai között szerepel, hogy a kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat, tehát egyik pozitív hatása, hogy csökkenti az érszűkület esélyét. A kávé valójában nem tart ébren, a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetben, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni, amivel megterheli a szervezetet.

Egy új-zélandi kísérlet azt vizsgálta, hogyan hat a koffein a teljesítményre. A kutatás alapján fokozza a teljesítményt, növeli az intenzitást, az örömöt. A koffein hatását a fociban is tesztelték: a szer növelte az ügyességi gyakorlatokat (pl. szlalom) végzők teljesítményét. Egy munkahelyen végzett kísérlet pedig bebizonyította, hogy a kávét ritkán fogyasztók reakció idejét, memóriáját és teljesítményét növeli, ha isznak egy csészével; viszont a rendszeresen, és sok kávét fogyasztók számára már ellentétes hatással jár, lelassulnak tőle. Az ő teljesítményük csak akkor növekszik, ha tényleg szükségük van koffeinre – vagyis a túl gyakori fogyasztás immunissá tesz.

A túl sok koffein hatását az először a nyolcvanas évek elején leírt szindróma, a „koffeinizmus” mutatja. A gyakori fogyasztók idegesek, szorongóak voltak, rosszul aludtak, féltek bizonyos esetekben, stb. Terhességi komplikációkhoz is vezethet, ha az áldott állapotban sok koffeint fogyaszt az anyuka. Emellett nehezebben alszik el az ember, romlik az alvás minősége, növelheti a szívinfarktus veszélyét. Egy másik felmérés szerint a kávé a kialvatlan emberekben megduplázta a dühöt, és ellenségességet. Nagyobb adag már szívtáji nyomást, valamint kézreszketést idéz elő. Rendszeres (napi három vagy több pohár) tea- és kávéfogyasztók érzékelhetik, hogy egy reggeli tea vagy kávé elmaradására a szervezet koffein-elvonási tünetekkel reagál, ami fejfájás, ingerlékenység, hányinger formájában jelentkezik. A túlzott fogyasztás álmatlanságot is okoz, nem is beszélve, hogy rendkívül rontja, és elszínezi a fogakat. A rendszeres kávéfogyasztás a benne levő koffein miatt függőséget okozhat, megvonása elvonási tünetekkel járhat, általában 12 órával az utolsó csésze után. Ezek egy-két nap után elérik a csúcsot, de akár egy hétig is eltarthatnak.

Mennyi koffeint fogyaszthatunk biztonságosan? Ez a szám maximum napi 3-400 mg, vagyis ez 3 csésze főzött kávét, 5 csésze instant kávét vagy erős teát jelent. A tudatosan visszafogott koffein fogyasztás lehet a koffeinmentes kávéra történő átállás is: ez a fajta kávé a világ kávéfogyasztásának 10%-át teszi ki. Mondjuk ez sem teljesen koffeinmentes, de legalább a koffein tartalma a huszada a koffeinesének.

Bár sorra jelennek meg az egymást megcáfoló tanulmányok, és kutatások a kávé pozitív és negatív hatásairól, mindenképpen a gyakorlati, „hétköznapi” oldaláról kell a kérdést megközelíteni. A kávé nem a fáradtság megszüntetésére való, az a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza és csak pihenéssel múlik el, amit nem spórolhatunk meg. A kávé feladata az, hogy az ébrenlét, a munka és a szabadidő pillanatait tegye még intenzívebbé. Ne igyunk kávét lefekvés előtt! Ne igyunk éhgyomorra, és ne igyunk napi 2-3 csészénél többet. Fontos tudatosítani a kávézási szokásainkat, hiszen ez egy hatóanyag tartalmú szer, ami már rövid távon befolyásolja a szervezetünket.