Képregény adaptációs filmek
A legnagyobb képregények ma már a filmvásznon hódítanak
2011.08.17 | Kirschner Dávid
Modern korunk egyik fő kulturális terméke a képregény. A szuperhősök kalandjait bemutató újságok milliókat, és nem csak fiatalokat befolyásolnak. Batman, Superman, Hulk, Pókember és a többiek olyannyira népszerűek, hogy a papírlapokról rendszeresen a mozivászonra is átmasíroznak. Ezek közül említünk meg néhányat.
A képregények valódi korszaka a XX. század elején kezdődött, amikor két amerikai sajtómágnás, J. Pulitzer és W.R. Hearst újságaik színes vasárnapi mellékletében háborúztak. Az eleinte elbeszélések illusztrációjaként alkalmazott képregények idővel vicces kis történeteket tartalmazó sztorikká alakultak. A képregények jelentőségét az adta, hogy a húszas évek Amerikájában az aktuális társadalmi, és gazdasági problémákat hűen mutatták be, ilyen volt az 1929-ben megjelent Popeye, vagy a harmincas évek végén megszületett Batman és Superman is. A negyvenes években már horror képregények is megjelentek, de fő irányvonaluk továbbra is az ekkoriban megszületett szuperhősök történetének elbeszélése maradt.
A filmipar is leginkább az ő történetüket filmesíti meg, Batman kalandjaiból például már 1943-ban született filmsorozat, bár ez a mai Nolan-féle filmekhez képest elég bárgyúnak hathat. A 15 részes sorozat fő gonosza egy varázsló volt. Batman 1966-ban már színesben jelent meg a vásznon. A három évadot megélt, egyenként 25 perces sorozatból filmadaptáció is született. A frissességet a denevérember sztorijába a Tim Burton, valamint Joel Schumacher által rendezett filmek hozták. Ezek hűek maradtak a képregény eredeti szellemiségéhez, de bizonyos elemektől eltekintve már nem tették olyan meseszerűvé a történetet.
Az 1989-ben megjelent Batman-ben és a folytatásban Michael Keaton, majd Val Kilmer és George Clooney is megformálta a „bőregeret”. Christopher Nolan Batman történetét teljesen emberivé tette: nincsenek természetfeletti események, és a főhős is egy identitási válsággal küzdő, halandó, hús-vér ember. Az első film a kezdeteket mutatja be, a második filmben már a hírhedt Joker is megjelenik, akit az időközben tragikusan elhunyt Heath Ledger formált meg. Nolan legújabb Batman filmje jövőre kerül a mozikba.
A Krypton nevű bolygó szülötte, Superman is hamar megjelent filmben: az első, 1948-as sorozat sokban hasonlított a Batman stílusához. 1978-ban készült el a végül négy részesre duzzadt új feldolgozás. A két és fél órás szuperprodukció forgatókönyvét a Keresztapát író Mario Puzo írta, a főszerepben Christoher Reeve mellett feltűnt Gene Hackman és Marlon Brando is. A film hazánkban csak 1992-ben került bemutatásra, viszont érdekesség, hogy három -féle szinkronja létezik. A nyolcvanas években megjelent egy 188 perces óriás változata is a filmnek VHS-en. 2006-ban készítette el a földönkívüli szuperhős modernizált kalandját az X-Ment is jegyző Bryan Singer. A Superman visszatér a digitális trükköknek köszönhetően élvezhetőbb lett, de nem érte el azt a fogadtatást, amire számított.
A rejtőzködő mutánsokkal teli világban játszódó X-Men képregények kimagasló népszerűségnek örvendenek a rajongók körében is. Stan Lee ötlete 1963-ban jelent meg először. A 2000-ben megjelent X-Men: A kívülállók az év 8. legsikeresebb alkotása lett, összesen 296 millió dollárt hozott. A Hollywood-i képregényfilmek korszakának elindítójaként tartják számon, ugyanis a Box-Office adatai sarkalltak arra többeket is, hogy mindenféle történetet vászonra vigyenek. A film azóta két folytatást ért meg, valamint a ”Kezdetek” mozi sorozat elindulását, Farkas előtörténetének bemutatásával. Az idei év egyik nagyon várt filmje az X-men: Az elsők, ami az első mutánsokat (X professzor, Magneto, stb.) mutatja be.
Az elmúlt években továbbá Dick Tracy, Hellboy, Macsaknő, Daredevil, Spawn, a Vasember, a Szellemlovas, Pókember, a Megtorló, Dredd bíró, a Fantasztikus Négyes és megannyi társuk vált „mozi sztárrá”, legutóbb a most is moziban futó Thor. Léteznek olyan képregényfilmek is, amik nem a megszokott Marvel, vagy DC Comics vonal szuperhőseit mutatják be. Talán hihetetlen, de a Tom Hanks főszereplésével készült gengszter film, a Kárhozat útja is eredetileg képregény volt. Constantine a démonvadász szintén nem a vásznon született. A kissé fantasy szerű, Sean Connery főszereplésével készült „A szövetség” című film eredetileg egy kilencvenes évek végén megszületett, több irodalmi és történelmi karaktert felsorakoztató képregény.
A képregényből készült filmek egy új válfaja volt a Robert Rodriguez által rendezett, Frank Miller történetéből adaptált Sin City. A film noir szerű hangulatvilág, a kontrasztos színek és a mérhetetlen brutalitás jellemzi a filmet, és alapjául szolgáló történetet is. Szintén Frank Miller képregénye volt a 300, mely a Sin Cityvel megegyező tónusaival és vonalaival teljesen egyedi hangulatvilágú. A képregény sem nélkülözi a vért és érőszakot, de a Zack Snyder által készített filmben felfoghatatlan mennyiségű ellenséggel végeznek a görögök, és vágnak le megannyi végtagot. A film rengeteg erőszakot, szexualitást tartalmaz, és keveri a valóságot a képzelet világával. A Men in Black című sci- fi vígjáték is képregényként született meg, ugyanígy a vámpírként vámpírokra vadászó Penge (a film főszerepét Wesley Snipes játssza) története is. Képregény adaptáció az Angelina Jolie szereplésével készült 2008-ban a Wanted, 1994-ben pedig Jim Carrey alakított képregényhőst, a Maszk szerepében.
A sort folytathatnánk, viszont nem érdemes, ugyanis az elkövetkezendő hónapokban bőven kijut majd a képregényrajongóknak kedvelt hőseik filmadaptációjából: a Transformers 3, Cowboyok és űrlények, a Zöld lámpás, az Amerika kapitány, a Men in Black 3, a Constantine 2, Flash, Wonderwoman filmek mellett Pókember is megújulva tér vissza!