Trendmagazin

LEGO – A gyermekkor színes világa

Mai napig töretlen a kereslet a brand iránt

2011.12.28 | Kirschner Dávid

Sok tonna műanyag, ezerkétszáz, éjjel-nappal működő fröccsöntőgép, egy sereg robot, precíz festő és csomagoló sor, sok automata szortírozó gép, és egy hatalmas elosztórendszer. Ez ma a LEGO gyár. De honnan indult az elmúlt generációk gyermekkorát megszépítő színes építőjáték?


A vállalat jóval az automata gépek megszületése előtt indult, kézzel készült fadarabokkal. Az alapító, Ole Kirk Christiansen 1891-ben született, tizenhárom gyermek közül a tizedikként. Hétévesen asztalos segédnek állt, hogy támogassa családját. Ole asztalosmester lett, és huszonegy évesen már saját asztalos műhelye volt. 1932-ben, nem csak az amúgy is súlyos világválság, hanem feleségének elvesztése is mélyen lesújtotta Christiansen-t. A négy fiát egyedül nevelő Ole-t a szegénység fenyegette, ezért negyvenegy éves korában más irányba terelte pályafutását. Játékos kedvű ember volt, szerette a gyerekeket, így asztalosmesterségét latba vetve játékokat kezdett készíteni a hulladékfából. Két éven át, mintegy mellékesen készített játékokat, a kereslet pedig akkora volt, hogy már önálló játékgyárat alapíthatott. A tragédiája után kettő évvel, 1934-ben megszületett a LEGO, két dán szó összeillesztéséből: „leg” és „godt” – azaz, „játsszatok jól”. Később Ole fiai is nagy szerepet játszottak a vállalat fenntartásában. Bár 1942-ben leégett az eredeti üzem, hamarosan újjáépítették azt.


A világháború után nehéz helyzetbe kerültek, mert nehéz volt faanyaghoz jutni. A problémán a műanyag, mint nyersanyag felhasználásával lettek úrrá. 1947-ben Christiansen megvásárolta ez első fröccsöntő gépet, és az ötvenes évek végére a fiatal és apró dán vállalat nemzetközi sikert aratott. 1955-ben az egyik fiú, Godtfred ismert fel egy új lehetőséget, azon játékrendszer ötletét, melyek elemei mind egymáshoz illeszthetők. Ez egyben az újabb és újabb készletek megvásárlására is ösztönözte a gyermekek szüleit. Ekkor adták ki az első LEGO Cityt, amiben már rendőrautó is volt. Ezek az első téglák még üregesek voltak, és nem tartották össze olyan jól az épületeket, emiatt születtek meg egy fejlesztésként 1958-ban a ma ismert, belső merevítőkkel ellátott elemek. 1966-ban kiadták a vonat LEGO készletet. 1974-ben született meg az első minifigura, és 1978-ban nyerte el a mai formáját.

Az első emberkék jóval nagyobbak voltak, és többféleképpen mozgatható végtagokkal rendelkeztek. A mostani figurák első darabjai a sárga, mosolygós kis fickók voltak, akiknek nincs bőrszínük, sem vallásuk, vagyis abszolút pártatlanok. Ezzel együtt vezették be az autók kerekére a gumiból gyártott abroncsokat, a hátulról megközelíthető épületeket is. 1971-ben a babaházak megjelenésével kifejezetten a lányoknak kínáltak készletet, a következő évben pedig a vízen úszó hajótestek is megjelentek. Szintén a hetvenes évek végén jelent meg az azóta jócskán átalakult „Space” készlet. 1986-tól világító, és hangokat keltő elemeket is bele csempésztek egyes készletekbe, valamint a nyolcvanas évekhez köthető a LEGO Castle készlet kiadása, aminek célja a gyermekekkel megismertetni a jó és rossz fogalmát. 1989-ben jelent meg először LEGO figura nem mosolygó arckifejezéssel, a Kalóz sorozat elemeként. A kilencvenes évek legvégén kiadott Bionicle sorozat vált az elmúlt időszak talán legsikeresebb LEGO készletévé, ebből már több egész estés digitális rajzfilm is készült. Az elmúlt években a LEGO gyakorlatilag minden sikeres készletéből készítettek videojátékot.


A LEGO tervezői egy-egy újabb készlet összeállítására évek kutató-, és fejlesztő munkáját szánják, valamint rendszeresen tanulmányi látogatásokat tesznek a tervezett készlet esetleges valós megfelelőinél, például egy rendőrségen. A tervező élcsapat a LEGO készletek minden részét felújítja pár évente. Egy új készlet összeállítása öt lépésből áll: a tervezés és fejlesztés, öntés, festés és díszítés, csomagolás, valamint a kiszállítás. Egy új készlet megszületésekor igyekeznek a már meglévő elemeket újra értelmezve, azokat másféleképpen felhasználva és összeállítva kiötleni valami újat, hiszen egy-egy új öntőforma negyedmillió eurót is érhet.

Egyébként az egymásba illeszthető kockák jelentik a vállalat sok oldalúságának, és folyamatos megújulási képességének alapkövét. Például egy számítás szerint, hat darab, nyolctüskés, egyforma színű téglácskát is 915,103,065 különböző módon lehet összeilleszteni. Amennyiben viszont egy új elememmel szeretnék a tervezők bővíteni az adott készletet, akkor a tárgyat vagy élőlényt hosszasan megfigyeli a szobrász. Először lágy agyagból készül el, az alakjának pedig egyeznie kell a vázlattal. Ha sikerült a formát kifaragni, utána új öntő formát kell készíteni. Ezek a gyártól nem messze készülnek: egy erre szakosodott brigád az agyagszobrocskát egy három dimenziós letapogató kamera segítségével digitalizálja. Ettől fogva ezzel a digitális modellel dolgoznak, még a hibáit is digitálisan javítják. Ezzel párhuzamosan készül el, először szintén csak digitálisan az öntőforma, aminek a szivárgását, és minden egyéb hibáját előre igyekszenek kiküszöbölni, majd egy egy gép elkészíti ennek prototípusát. A sikeres próbaöntés után már készülhet is a sorozatgyártás.


Az alapvető építőelemek, a klasszikus téglák nem sokat változtak 1958 óta, a dán játék utáni kereslet viszont egyre emelkedik: a világ játékboltjai másodpercenként hét doboz LEGO-t adnak el. Bár az egész világ számára alkotnak játékot, ezek nagy része még mindig ott készül, ahol a LEGO megszületett, a dániai Billund-ban. A fröccsöntő üzem három fő terültre oszlik, tizennégy magas siló fogadja a beszállított műanyag granulátum nyersanyagot, majd a 23 méter magas raktárban válogatják szét a téglákat a festés és díszítés előtt. Másodpercenként 500, percenként 30.000 elemet készítenek. A Billund-i LEGO gyár egyben a világ legnagyobb fröccsöntő üzeme is, évente 21 milliárd elemet állítanak elő (2 évi termeléséből a Holdig érő tornyot lehetne építeni). Az üzem naponta 60 tonna műanyag granulátumot fogyaszt el, és mindig egy hétre elegendő tartalékkal rendelkeznek. A gépek hétezer különböző formában és színben gyártanak elemeket. Fröccsöntés után egy hatalmas raktárban válogatják szét őket, és tárolják, egy részük tovább megy más országokban levő üzemekbe.

2009 januárjától egyébként már hazánkban, Nyíregyházán is létezik LEGO gyár. A Billund-i gyárban gépek végzik a befecskendezést, a precíz festést és csomagolást. A fröccsöntő gépek 250 celsius-fokra hevítik a granulátumot, és ezt a fogkrém szerű anyagot belepréselik az öntőformákba. Ekkor a forma 120 tonnányi nyomást visel, míg a műanyag az ismert formára nem dermed. Mivel az elemeknek pontosan kell illeszkedniük egymáshoz, egyik gép sem olyan fontos, mint az öntőformák, hiszen minden egyes elemnek illeszkednie kell egymáshoz, beleértve az összes, 1958 óta legyártott elemet is. Éppen ezért rendszeres karbantartást igényelnek, a karbantartók egy külön csapatot képeznek a vállalaton belül. Az elkészült elemeknek a századmilliméter alatti hibakorláton belül kell lennie – százezer elemből csupán tizenkettő bukik meg a minőség ellenőrzésen. Az elkészült elemeket nagy ládákban önműködő robotok seregei viszik el a felső szint szállító szalagjaihoz, ahonnan egy hetven kilométernyi polcrendszert magába foglaló hatalmas raktár csarnokba juttatják azokat. A nagy üzemen belül létezik egy koncepciógyár nevű részleg, akik kizárólag új ötletek kidolgozásán fáradoznak. Az ő érdemük például a nemrégiben megjelent táblás LEGO társasjáték, aminek egy különleges eleme a dobókocka.


A festés és csomagolás Csehországban történik, egy Kladno nevű kisvárosban. A LEGO éves termelésének közel negyven százalékát dolgozzák fel itt. A fennakadás mentes működést biztosítandó, kilenc órányi készlettel rendelkeznek. Az óriási festőgépek sokoldalúak, így akár óránként képesek más, és más elemet festeni. A festett elemeket alá vetik az úgynevezett „nyál- próbának”. Ennek során az elemeket olyan folyadékba merítik, melynek összetétele nagyon hasonló emberi szájban levőhöz, hogy kiderüljön, lejön-e a festék. A kész, festett elemeket a munkások saját kezűleg töltik a szortírozó gépbe. A folyamatosan mozgó szalagon valósággal ömlő elemeket a pontosan beállított gépek precízen porciózzák ki, megfelelő darabszámú csomagokra. Az egyes csomagokba került elemek számát a tömeg miligrammos pontosságú mérése adja meg, és ha egy csomag még a hatodik mérőállomásnál sem megfelelő, akkor azt kézileg ellenőrzik.

A nagyobb dobozokat egyébként is kézileg csomagolják, némelyiket akár tizenhat ember is egyszerre, nyolc másodperces eltolással. Nemrégiben megegyeztek a DHL-el, hogy minden szállításukat egyetlen, százezer négyzetméretes elosztóközpontból végzik el. A LEGO egyébként a forgalmának felét a karácsony előtti hat hétben bonyolítja le.


Az iparágnak van egy olyan velejárója, ami akadályt jelent a márkahűség kialakítására, ez pedig az, hogy idővel megnőnek a gyerekek. A LEGO viszont úgy tartja meg vásárlóit, hogy minden korosztály igényeit igyekszik kiszolgálni, ezért van például a nagyobb méretű Duplo, ami a legkisebbnek való, az öt és kilenc év közöttiek számára az alap készleteket szánják, aztán ott vannak a komplexebb, nagyobb építmények, és a LEGO Technic vagy a Mindstorms, a tiniknek és felnőtteknek. Európában a felnőttek körében is igen népszerű a dán innováció. Minden évben a hollandiai Zwolle-ben rendezik meg a világ legnagyobb LEGO börzéjét, hetvenötezer látogatóval.

A LEGO World fele szól csak a gyerekeknek, a másik felét felnőttek számára rendezik. Létezik például egy AFOL (A LEGO Felnőtt Rajongói) nevű szervezet, akik minden évben valami gigantikus építménnyel kápráztatják el a látogatókat. Emellett világszerte létezne LEGO Land-ek, amik a dán játék híres készleteire alapozott óriási vidámparkok. Becslések szerint a gyerekek világszerte évi öt milliárd órát játszanak a mással össze nem téveszthető játékkal. A LEGO a gyerekek alapvető késztetései közül aknáznak ki kettőt, az építést és a szerepjátszást. Az elsőt a műanyag építőkockák, az utóbbi a számítógépes játékok szolgálják leginkább ki. A gyár nemrégiben fejlesztette ki online szerepjátékát, a LEGO Universe-t. Ez – hasonlóan például a World Of Warcrafthoz – egy sok játékos által alakított internetes játék. Ez volt egyébként a legnagyobb befektetés, amit a csoport egyetlen termékre áldozott. Ebben igyekeznek megvédeni a gyerekeket az internet előtt is: például nem lehet nyilvánosságra hozni egy létre hozott karaktert, míg a moderátorok az jóvá nem hagyták; vagy ott van a „jó barátok rendszere”, ami a szülők ellenőrzése alatt folyik, hiszen ebben az opcióban a gyermek csak azzal játszhat együtt, akit a való életben is jól ismer.


A kilencvenes évek során a játékok piaca, és a gyerekek játékokkal kapcsolatos szokásai is nagyban változtak. Az elektronikus játékok népszerűségének növekedése miatt a LEGO tizenegy éven keresztül volt veszteséges. A legsúlyosabb időszakban 500 millió dollárt veszítettek, alig kettő év leforgása alatt, és „ezt rosszul kezeltük” – ismerte el a cég egyik vezetője, Mads Nipper. Ekkoriban történt az a bámulatos fordulat, hogy a szoftvereket is alkalmazó Mindstorms vonal felnőtt rajongói feltörték a készlet rendszerét. A LEGO nem feljelentette a hackereket, hanem játékokat kínált fel a legjobbaknak, az ötleteikért cserébe. Ekkortájt született meg a Star Wars szabadalom és a számítógépes játékok. A Mindstorms-ban is nagyobb teret adtak a felhasználóknak, így a 2006-ban kiadott sorozat minden eladási csúcsot megdöntött. 2004 fordulópontot jelentett, és a vert helyzetből folytatódott a cég felállása. A LEGO korszerűbben állt ahhoz, hogy az építő játékok terén ők az elsők, és a legjobbak, tudatosan építkezett is erre, és sok klasszikus készletét is ennek szellemében frissített fel. 1934 óta a LEGO többször átalakult, de úgy maradt fent, hogy a problémákból erényt kovácsolt.