Szinte nincs olyan
ember a világon, aki valaha ne hallott volna bizonyos drog
fajtákról, vagy esetleg ne találkozott volna velük. A
nyugati világban a huszadik század második felében
terjedtek el, valójában az emberiség különféle
célokból mindig is élt tudatmódosító szerekkel. Az
ENSZ jelentése alapján a világon összesen közel 200
millió drogfogyasztó van, ami a globális népesség 3
százaléka. Nem szakmai cikkünkben a komplex
statisztikák, sr szakkifejezések mellzésével,
tájékoztató szempontból vizsgáljuk a témát, ugyanis a
kábítószer napjainkra sajnos olyan össz-, és
világtársadalmi jelenség, mely súlyos kérdéseket vet
fel.
Ha egy közhellyel szeretnénk élni, azt mondhatnánk:
kábítószer használat szinte az emberiséggel egyids.
Már a puszta mindennapok során is tapasztaljuk, hogy az
ember hiánylény, így nem csoda, hogy szükségét érzi
különféle nyugtató, serkent és kikapcsoló
tevékenységek végzésének, vagy anyagok
fogyasztásának. Ha fáradtak vagyunk, teázunk vagy
kávézunk, egy hideg nap után jól esik a regeneráló
forró fürd, és folytathatnánk. S bár a koffein az
úgynevezett pszichostimulánsok, más néven serkent
szerek közé tartozik, közel sem olyan veszélyes, mint a
narkotikus és pszichedelikus, az emberi test, lélek
állapotában rövid távon is súlyos károkat okozó
drogok. A drog holland eredet szó, ami növényi vagy
állati eredet gyógyhatású készítményt jelent. A
drogokat pszichoaktív szereknek nevezzük, mert a központi
idegrendszerre fejtik ki hatásukat mikortól a szervezetbe
kerülnek, és megváltoztatják a mködését, st akár
elvonási tünetekkel járhat a hiányuk.
A mai értelemben vett
drogok eredetileg gyógyászati, és vallási célú
felhasználásúak voltak, gyakran a kett összefonódott.
Megfigyelhet, hogy egyes kultúrákban a gyógyászat kéz
a kézben járt ezoterikus jelleg gyakorlatokkal, amikbe
könnyen beilleszthetek voltak a hallucinációt,
révületet okozó anyagok. Egyes állítások szerint az
emberiség az idszámításunk eltti 4000-es évek táján
már alkalmazott ilyen szereket, i. e. 2735-ben pedig, a
kínai tudós-császár Shen Nung össze is állított egy
könyvet a gyógynövényekrl. Az ókori Közel-Keleten
ers kultúrája volt a kábító hatású szerek
használatának, ezt bizonyítja a suméroknál az ópiumhoz
társított képírás jel, a „hul”, ami örömöt
jelent. Az egyiptomiaknál az i. e. 3000-es években több
sörfzde is volt, a 2000-es évekbl már tiltó tanítás
is fent maradt a tudatmódosító szerek használatával
kapcsolatban egy egyiptomi paptól, ugyanígy Bölcs
Salamontól is. A tudatmódosító szerek szakrális célú
használata az ókori Görögországban, a Delphoiban
található jósda mködésében is szerepet játszottak.
Az egész görög világból jóslatért ide áramlók
számára a hallucinogén hatású nyers babérlevél
rágcsálása által révületbe esett püthia papn adta a
vezetést. Az aztékok is kbe vésték akkori orvosi
tudásukat, amikben szintén nagy szerepet játszottak
hallucinogén szerek, különösen a tudatmódosító
dohány-származékok, és a szakrális célokra használt
gombák. (Megdöbbent, hogy Aldous Huxley maga is
kipróbálta ez utóbbi gombát, tapasztalatait pedig
leírta egyik ilyen célból írott mvében. A szer által
kiváltott hallucinációkban ugyanolyan látomásai voltak
furcsa lényekrl, mint amiket az aztékok is
megörökítettek épületeiken). A dél-amerikai indiánok
által felfedezett szerek közül a kokain és a kinin
jelents modern drog, de a kokaint például egy Carl Koller
nev orvos helyi érzéstelenít hatása miatt alkalmazta.
A tizenkilencedik század után is, szabályozatlanul
használhattak orvosi célokra morfiumot, ópiumkivonatot,
kokaint. Az amerikai polgárháborúból ezért rengeteg
katona morfiummal tért haza, az ópium pedig leginkább
Ázsiából szivárgott be Nyugatra, hiszen ott ekkoriban
rekreációs célokra használták, amint ma a nikotint,
vagy az alkoholt. Ezekkel szemben megdöbbent módon a
marihuana végig megrizte történelmi népszerségét.
Amerikában az 1900-as évek elejétl már elindultak
komoly intézkedések a szabályozatlan drog fogyasztással
szemben: az anyagok megfelel címkézését szabályozták,
1914-tl pedig az engedély nélküli nagyobb adag
értékesítését tiltották, a heroint pedig teljesen
betiltották. Egyébként ez a helyesen mértékletes
szellemiség idézte el a szesztilalmat is, bár ezt
1933-ban hatályon kívül helyezték. Annak ellenére, hogy
a harmincas években az Egyesült Államokban már kötelez
volt az iskolai drog-felvilágosítás, az ötvenes évekre
a marihuana és amfetaminok fogyasztása jelentsen
növekedett.
Az 1960-as években megdöbbent fordulat állt be: a
társadalmi és politikai változásokkal együtt a
drogokkal szembeni korábban tapasztalt intolerancia is
megfordult. A hagyományos értékek és hitek számára új
kihívást jelentett, hogy pontatlannak, st, nevetségesnek
titulálták a korábbi kábítószer-ellenes retorikát.
Komoly, szinte az egész nyugati társadalmat (mert ugye
ekkor a világ keleti felének jelents részén
diktatúrák uralma alatt nem jelentett ilyen problémát a
kábítószer) érint viták bontakoztak ki a
dekriminalizációról, és a legalizációról. Ne
feledkezzünk meg róla, hogy ezzel együtt – és nem csak
ezzel egy idben! – bontakozott ki az azóta az egész
világot megreformált szexuális- és zenei forradalom. A
korabeli zenekarok nem titkoltan rögzítették slágereiket
LSD és egyéb szerek befolyása alatt (Deep Puprle, Black
Sabbath, Jimi Hendrix, stb.) Ez a korszakváltás magával
hozta nem csak a szexualitás propagandáját, hanem a
kábítószerek rejtett elfogadásának hullámát is,
aminek eredményei az irodalomban, és a filmmvészetben
megjelent fokozottabb hedonizmus. Megannyi filmalkotás
épít a drogok használatának bemutatására, a valós
problémákat bemutatva (pl. a Rekviem egy álomért cím
megfilmesített novella, mely igen naturalista módon
szemlélteti egy heroinista csoport mindennapjait,
leépülését), de sajnos némelyik alkotás kontra
produktív. A szintén könyvadaptáció Félelem és
reszketés Las Vegasban cím mozi sokkal inkább hedonista
propaganda film, ahogyan az eredeti alkotás szerzjének
egész életpályája is, nem titkoltan errl szólt, míg
2005-ben fbe nem ltte magát (egyébként a drog- és
alkohol függ fhs a regényben, maga Hunter S. Thompson).
A keletrl beáramló misztérium vallások magukba
foglalják valamilyen formában a drog fogyasztást, ezért
lehetséges, hogy a manapság divatos távol-keleti
filozófiák, és kultúra elfogadtatja a nyugati emberrel
ezt. Erre épül például a viszonylag kis társadalmi
ismertséggel bíró goa zenei kultúra, mely a
távol-keleti, és kifejezetten tudat módosult állapotot
elidéz zenét, és ehhez megfelel életstílust
propagál. Mindezek ellenére az államok szankcionálják a
drog használatot is (furcsa kivétel az egyébként is
ultra-liberális Hollandia a marihuana legalitásával),
különös tekintettel az elállításra, vagy éppen a
kereskedelmére. A legcsekélyebb büntetést a fogyasztóra
róják ki, de évekig is ülhet az, akit kábítószerrel
való visszaéléssel ítélnek el.
A drogokat feloszthatjuk az általuk kiváltott hatás
szerint is, attól függen, hogy nyugtató, hallucinogén,
vagy éppen serkent hatásúak. Mi is ilyen felosztásban
foglalkozunk velük, eltekintve a vegyület-alapú, és
egyéb ismertetésektl. A narkotikus, vagy nyugtató szerek
közé a heroint, morfiumot, illetve a nikotint és alkoholt
soroljuk. A legnagyobb anyagi áldozatot, és legersebb
függséget kialakító szer a heroin. Ennek minden
formája illegális, egyébiránt ez egy félszintetikus
szer, amit inhalálva (orron át felszívva), intravénásan
(tvel befecskendezve), vagy citromsavban oldva adagolnak
maguknak a függk. A szervezetben morfinná alakul, így
fejti ki hatását igen erteljesen, és gyorsan –
intravénásan lényegében azonnal, emiatt az egyik
leggyakoribb túladagolás általi halált okozó szer. A
néhány óráig tartó hatás, hogy a bels feszültség
megsznik, s a helyét önbizalom, eufória foglalja el,
viszont hányással, zavaros elmeállapottal társul. Annak
ellenére, hogy a rövid bódulatot mély depresszió
váltja fel, mely nehezen sznik, az alkalmi élvezetbl
hamar átcsap a heroin fogyasztás életcéllá. A szer
megvonása elviselhetetlen testi szenvedéssel jár, ers
viszketéssel, orrcsöpögéssel, könnyezés,
kínzó-fájdalmas görcsökkel, hasmenéssel. Ilyen
stádiumban a fogyasztás utáni emészt vágyat csupán a
szenvedéstl való szabadulás motiválja, nem a mámor.
Szintén narkotikus szer a kizárólag gyógyászatban
használatos morfin, vagy morfium, amelybl az elbb
említett heroint is kinyerik. A morfiumot a mákból
állítják el, melyet elször 1801-ben izoláltak, s
neveztek el az álmok görög istenérl, Morpheus-ról. A
morfin a fájdalomérz rostokon érkez fájdalom
impulzusokat befolyásolja, illetve a fájdalom szubjektív
megélését olyan módon, hogy csökkenti az attól való
félelmet. A heroin alapanyagát képez mák ftermelje
Afganisztán, mely 3,1 milliárd dollárnyi mákot exportál
átlagosan, ami az ország GDP-jének 46 százaléka.
A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik
a sajnos igen népszer marihuana, LSD, vagy a meszkalin. A
latinul cannabis-nak nevezett kender elssorban nem arról
híres, hogy textilipari nyersanyag, és több ezer éve
már szövetként is felhasználták. A szárított,
megtermékenyítetlen kendervirágzatot hívják
marihuanának, melyet cigarettába sodorva (a könnyebb
éghetség miatt dohánnyal keverve) fogyasztanak, ezt
hívják legáltalánosabban „joint”-nak, bár rengeteg
egyéb megnevezése létezik a szlengben. A „füvet”
teaként, de akár süteménybe keverve (lásd: Hollandia)
is fogyasztják, vagy vízipipában szívják el,
hatóanyaga a THC. Könny beszerezhetsége miatt, illetve
amiatt, hogy állítólag nem alakít ki függést, az egyik
legnépszerbb drog – mégis, 16 százalékkal a harmadik
helyet foglalja el azon öt drog között, melyek miatt a
leggyakrabban kerülnek drogelvonó létesítményekbe az
USA-ban. Szintén az USA-ban készült felmérés alapján a
cannabist fogyasztó fiatalok négyszer hajlamosabbak az
erszakra, és ötször hajlamosabbak a lopásra, mint akik
nem fogyasztanak. A marihuanát általában az ún.
„könny drogok” kategóriájába sorolják, ami eleve
(a „keménydrog” kifejezéssel együtt) tudománytalan.
A f önmagában nem vezet ahhoz, hogy más szerek iránti
függést alakítson ki, de a fogyasztói a nemkívánatos
helyzetekbl, életérzésekbl való menekülés miatt
kezdik el alkalmazni. Az általános vélekedést cáfolja
az a tény, hogy a gyakori fogyasztók esetében kialakulhat
tolerancia a szer hatásával szemben, ezért igen nagy az
esély, hogy emiatt viszont a megfelel állapot elérése
érdekében súlyosabb szerekhez nyúl a fogyasztó. A
kender gyantája préselve és összegyjtve a hasis,
melynek színe a zöldtl az aranybarnán keresztül a
szinte feketéig változhat, tisztaságától és az
elállítás módszerétl függen. Hatásai között
szerepel többek közt a megnövekedett éhség, a rövid
távú memória zavara, eltorzul az idérzék. A canabis a
negyedik leggyakrabban alkalmazott pszichoaktív szer a
dohány, koffein és az alkohol mögött! Szakemberek
megfigyelései alapján egyértelm, hogy a cannabis kapu a
keményebb drogok, a mélyebb életvitel felé. Az ENSZ
1997-es jelentése szerint világszerte 141 millió
fogyasztója van, ami a Föld népességének 2,5 %-a.
A meszkalin az egyik legrégebb ideje használt
hallucinogén szer, mely számos kaktuszfélében
megtalálható. Hatásait egy-két óra alatt fejti ki, mely
akár 12 órán át is tarthat – az LSD-hez hasonló
hatások mellett ers vizuális élmények érik a
használót, míg csökken az akarater. Az LSD egy furcsa
véletlen folytán vált ismert hallucinogén szerré,
amikor is Albert Hoffmann korábbi kutatásainak
eredményeként vette el az LSD-25 nev vegyületet
farmakológiai kísérletekhez. A kísérlet után hirtelen
rosszul lett, szédülés és nyugtalanság fogta el. A
részegséghez hasonló állapotban enyhe látomásai
voltak, eközben a fény bántotta, amikor pedig szemeit
becsukta kaleidoszkópszer színes képeket látott maga
eltt. Az állapot két óra múlva mindenféle utóhatás
nélkül elmúlt. Hamar rájött, hogy némi LSD-25
cseppenhetett rá az ujjára, brén át felszívódhatott
és ez okozhatta a hatást. A szer által kiváltott
hatásokat befolyásolják a bevétel eltti körülmények,
a környezet és a lelki állapot. Gyakran okoz
kaleidoszkópszer víziókat, miközben megváltozik a
tapasztalt dolgok megjelenése, nagyobb dózis esetén a
térbl is kiszakadva különféle lényeket érzékel és
lát a használó, miközben rémiszt gondolatok és
érzések gyötrik. Legveszélyesebb mellékhatása az ún.
flashback, amely az egyszeri használat után évek múltán
is bármikor jelentkezhet. Mivel egy színtelen, szagtalan,
enyhén kesernyés szerrl van szó, leggyakrabban apró
papírocskákra, bélyegre itatják, ami a brön át
felszívódva hat. Az 1950-es évek közepétl tört be a
mvészetekbe is, mikor a már említett Aldous Huxley
meszkalinos élményeit megírva, elindította a
pszichedelikus szubkultúrát. 1967-ben Johnson elnök
betiltotta az USA-ban az LSD-t, míg Magyarországon csak
1980-ban tiltották be.
Igen súlyos hatású, leginkább a goa-kultúrában
elterjedt szer a varázs gombának nevezett pszichedelikus
gomba. Afrikában, Szibériában, Dél-Amerikában a
történelem során is kedvelt szer volt a sámánisztikus
gyakorlatok elvégzéséhez. A nyugati világba egy
véletlen miatt jutott el, amikor 1955-ben két fotográfus
a Life számára készített beszámolót mexikói
élményeikrl, ahol részt vettek egy sámáni
szertartáson, ahol maguk is fogyasztottak gombát. A gomba
pszichikai és fiziológiai hatásai megegyeznek az LSD
hatásaival, de fogyasztók arról számoltak be, hogy egyes
esetekben „mélyebb” spirituális élmenyeket ad. A
fogyasztás után 40 perccel kaleidoszkóp szer
hallucinációk jelentkeznek, legersebb hatásait a
második óra elteltével tapasztalja a felhasználó. Maguk
a fogyasztók is elismerik, hogy az els alkalmak után ers
késztetésük lett a keleti misztika és életmód iránt,
a fogyasztók majdnem 100%-ánál megfigyelhet egy
hirtelen, éles váltás. A hatás elidézésére egy
egész kulturális alapon mköd iparág épült, melyben a
zenei eladók nem titkoltan olyan zenét alkotnak, mely
már önmagában is képes valamilyen tudat módosult
állapotot elidézni. A serkent szerek közül relatív
olcsósága miatt az ecstasy nev party-drog a
legelterjedtebb. Eredeti alakjában fehér por, amit
tabletta, vagy kapszula formájában a szájon át vesznek
be, melyek kedves mese figurákat ábrázolnak. Hatóanyaga
az MDMA, melynek pszichoaktív hatását elször 1978-ban
fedezték fel, majd a nyolcvanas években a
pszichoterápiában alkalmazták, mivel növelte a
páciensek önértékelését, s ezzel egy idben lett
népszer party-drog. Az egyik f veszélye, hogy akár
egy-két tabletta is halálos dózissá válhat az anyagtól
függen. Rövid távú hatásai közé tartozik, hogy a
meglév alaphangulatot fokozza, függetlenül attól, hogy
az milyen irányú, eközben kikapcsolja a szervezet
védekez mechanizmusait (mint az éhség, szomjúság,
fáradtság érzet), és ezzel egy idben túlterheli a
szívet, vesét és májat. Ezekbl következen gyakori az
olyan haláleset, amikor a fáradtságot nem érezve, valaki
féktelenül táncol, miközben a szíve egyénként is
többszörös ütemmel ver, amely körülmények
szívrohamot idéznek el.
A metamfetamin, vagy
„kristálymet” a figyelemhiányos hiperaktivitási
szindróma és narkolepszia kezelésére volt használatos.
Ismertebb nevén: speed, ami kristályos formájú anyag,
ezt pipából szívják, ha por állagú akkor pedig
beszívják, vagy feloldva intravénásan adagolják.
Felszippantása után pár másodperccel már kifejti 4-6
órán át tartó hatását, ami olyan, mintha hirtelen,
ers stressz érte volna az embert, csak ez nem múlik el
olyan hamar, és folyamatos, gyors beszédben, nagyfokú
nyugtalanságban manifesztálódik. Elnyomja az étvágyat,
és a fáradságot (tehát nem megszünteti azt, csak
kitolja a pihenés idejét), emiatt a hatás elmúltával
ers fáradságot, depressziót idéz el, holott a hatásai
között az euforikus érzések dominánsak. A speeddel
szemben hamar kiépül a test toleranciája, így egyre
több kell a szerbl ugyanazon hatás eléréséhez. Igen
ers a pszichikai függés kialakulása, ha pedig idült
fogyasztóktól vonják meg a szert ers depresszió, mély
álmosság, bélmködési zavarok lépnek fel.
A kokain az egyik legdrágább kábítószer a világon,
melyet a dél-amerikai kokacserje leveleibl vonnak ki. Az
1400-as években ismerték meg az európaiak, st, az akkori
spanyol törvények megengedték, hogy a birtokosok koka
levéllel fizessenek adót, ami megnövelte az amúgy sem
csekély dél-amerikai termesztést. Az európai koka
kereslet odáig fajult, hogy az 1870-es években már kokain
tartalmú bor is megjelent. Az 1880-as évek végén alakult
Coca-Cola akkoriban még tartalmazott igazi kokaint is a
koffein mellett, de 1903-ban ezt megszüntették. A növekv
halál esetek miatt, a kokain 1914-ben tiltott szerré
válik Amerikában. A kokain elállításához szükséges
kokacserjét legnagyobb mennyiségben Kolumbiában (56%),
Peruban (29%) és Bolíviában (15%) termelik. A por
formájú kokaint orron át szippantják fel, a maradékot
általában a fogínybe dörzsölik, vízben oldva
injekcióval is beadják, vagy savas folyadékkal keverve
nyelik le. Elszívhatóvá is akarták tenni a kokaint,
ezért a hetvenes években szintetizálták (ez a crack)
így apró kavicsok formájában árulják, amit
cigarettába tesznek. Hatását közvetlenül az agyban
fejti ki, megdöbbent gyakori tünete, a „kokain
bogarak” érzése, vagyis amikor a fogyasztó azt érzi,
mintha bogarak mászkálnának a bre alatt. Nagyon gyors
leépülést eredményez, s a használó már az els
alkalom után ers vágyat érez a következ élményre,
ami nagyjából 30-45 perc alatt el is múlik.
„Az emberek, különösen a fiatalok nem hiszik el, vagy
nem akarják elhinni, hogy k meghalhatnak” – Funk
Sándor addiktológus pszichiáter így foglalta össze igen
találóan, miért is fogyasztanak ilyen nagy mértékben
drogokat az emberek, tudva a világos következményeit.
Szerencsére hazánkban az ezredforduló óta stagnál a
drogfogyasztás, a fiatalok többsége az önpusztítás
hagyományosabb módjait választja. Ennek ellenére a ma
végzs középiskolások közül minden másodikról
elmondható, hogy fogyasztott már valamilyen illegális
szert, ez a szám a 15-17 évesek között minden ötödik
fiatalt érinti. A drogfogyasztás ma már nem csak a
valóság ell menekül, kíváncsi fiatalok eszköze,
hanem gyakran nélkülözhetetlen party-kellék is. Az évi
kb. 200 diszkó baleset közül (melyben leggyakrabban 15-20
évesek halnak meg) a legtöbbet ilyen módosult tudat
idézi el.
Egyértelm, hogy súlyos szerepe van a médiának is, de
mint korábban utaltunk rá, emellett a különféle
kultúr-termékek ersen propagálják ezt a szabados
életvitelt. A szennykultúra a party-t, és a bedrogozást
propagálja, erre példa, amikor a korabeli Viva TV-be
bement „Majka Papa” bedrogozva. Így állította be a
csatorna t, mint belevaló figurát, aki még ezt is
megmerte csinálni. Látható, hogy akárcsak a magyar
celeb-világ példának kitett képviseli maguk is szintén
küzdenek súlyos problémákkal, önmaguk sem kaliberek. A
nemzetközi világsztárok közül rengeteg olyan figura
van, aki bevallottan áll, vagy állt ilyen szerek hatása
alatt
Világszerte hozzávetleg 26 millió ember kemény
drogfügg. 13 millióan használnak kokaint, vagyis
többen, mint hazánk összlakossága; heroint közel 9
millió ember használ. A legtöbben nem néznek szembe a
problémával, hogy az átmeneti feldobódást ígér
szereknek nem csupán rövid távú hatása van, hanem hamar
egy ember életének részévé válhat, anélkül hogy a
személy észrevenné. Ez egyértelmen látszik abból is,
hogy a tudatmódosító szerek legtöbbjét, eredetileg
sámánok, varázslók használták, és használják
transzcendens élmények megélése miatt. Gondoljunk csak
bele abba, ha valaki csupán „alkalmi” fogyasztó
szombat esténként – az szervezete megszokja az adott
szerek hetente való bevitelét, és rövid idn belül
tudat alatt válik függvé. Szembesülve azzal a súlyos
lecsúszással, és rengeteg elrontott élettel, amit
egy-egy ilyen szer használata kivált, már egyetlen
drogfogyasztó is soknak számít a világon...
Interjú Tóth
Tamással, aki volt Goa-party szervezként aktív drog
fogyasztó is volt, ma viszont már családapa, és
drogprevenciós eladásokat tart fiataloknak.
Napjainkra a
különféle tudatmódosító szerek átszövik a
kultúránkat, gondolok itt például az alkoholra, de
mégis, van az úgynevezett kemény drogoknak egy külön
világa, ami például a Goa zenével van összefüggésben.
Te innen jöttél, beszélnél errl a világról?
Elször is, azt hadd szögezzem le, hogy a gyakorlatban
sincs különbség „könny” és „kemény” drogok
közt. Goa egy indiai provincia, ahonnan a hetvenes évektl
fogva indították el hippik az acid zenei stílussal
együtt ezt az irányzatot, a keleti zenék misztikus
világával, keleti filozófiákkal összefonódva. A zene
eleve át van itatva a tudatmódosító állapottal. Úgy
van kitalálva, hogy 130-160 ütem per perccel pörög. Ez
egy olyan közösség, akik nem a mainstream fáramában
mozognak, nem igazán elterjedt, és szinte mindenki ismer
mindenkit. 5-10 ezer tagot számláló közösség,
belterjes, akár családiasnak is hívhatnánk... Én úgy
kerültem bele ebbe a világba, hogy elmentünk egy balatoni
partira, ahol droggal köszöntöttük a napfelkeltét. Én
magam a fvel kezdtem a fogyasztást. Ezután fokozatosan
cseréldött le a baráti köröm, magával szippantott ez
a világ: elkezdtem így öltözködni, érdekldni kezdtem
a keleti vallások iránt.
Mit gondolsz, fiatalok miért fogyasztanak világszerte
tömeg méretekben drogokat?
Egy érték vesztett világban élünk, ahol kiüresedtek a
szüli szerepek. A fiatalok a baráti körükbl szerzik az
infókat, amik nincsenek megszrve, hiányzik az érték
ítélet. A másik pedig, hogy sok szül nem foglalkozik a
gyerekeikkel. Nincs kommunikáció, mert mikor haza megy a
gyerek, azt mondja, nem történt semmi, majd bemegy a
szobájába; a szülk sem ismerik a drog világot, nincs
tapasztalatuk. Ehhez társul a média és egyes malkotások
erteljes befolyása. Én is sok olyan irodalmi klasszikust
olvastam, s ezek szerzit, akik maguk is aktív
kábítószer fogyasztók voltak, pl. Aldous Huxley, a Szép
új világ írója, aki leírta kábszeres élményeit.
Milyen megoldásokat látsz arra, hogy azok, akik ha nem
is annyira mélyen, mint annak idején Te, de érintkeznek
drogokkal, akár csak alakalmi füvezk, hogy ennek
árnyoldalaira rádöbbentsük ket?
Sokan az elrettentést, a megfélemlítést tekintik jó
megoldásnak, de gyakran semmi értelme sincs. A
prevencióra fontos hangsúlyt tenni, hiszen ha már benne
van valaki, akkor nehéz, szinte lehetetlen kijönni.
Sokszor olyan függség alakul ki, amiben lehet, hogy
megszabadul az adott szertl, de más szerre rászokik, ez
sem totális megoldás. A megelzés odafigyelés fontos,
és itt jön be a szülk felelssége, hogy ismerjék
nagyjából a drogokat, hatásait, és foglalkozzanak,
beszélgessenek a gyerekeikkel, elmagyarázva ennek a
világnak a szörnységét. Így már, ha van egy erkölcsi
alap, akkor a kritikus idszakban ellent tud állni a
fiatal. Olyan ers rácsot kell felépíteni a
fiatalságban, ami megrzi t ezektl, de persze egy id
után ebbe leginkább az ifjú felelssége a dönt, hiszen
a szül nincs mindig vele. A fiatal válogassa meg a
barátait, hogy hova megy, hagyja ki a bulikat, diszkókat,
legyen belátása a dolgokba.
Te hogyan kerültél ki ebbl a világból?
Egy korábbi party szervez barátom egyik pillanatról a
másikra változott meg, holott eltte együtt drogoztunk.
Elkezdtem érdekldni, mi miatt változott meg, azt mondta,
neki Jézus segített. Eközben nekem már rendrségi
ügyeim voltak, elvonókra jártam, de szabadulni akartam
ebbl. Ez a barátom azt javasolta, hogy én is Isten
segítségét kérjem, hogy hozzon ki onnan, ahonnan eltte
én a magam erejébl nem tudtam kijönni. Így tettem, és
az életem rövid id alatt fordulatot vett, most már pedig
én is igyekszem segíteni azoknak – a magam
lehetségeihez képest – hogy kijöhessenek ebbl a
világból.