Barack Obama amerikai
elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányf a keddi
izraeli sajtó szerint fátylat borított az iráni
atomegyezmény miatti nézeteltérésekre, és a jövend
együttmködésrl tárgyalt. A Háárec cím lap szerint
Netanjahu egyenesen "felfedezte Amerikát" hétfi
washingtoni tárgyalásán.
Beszámolójában a Háárec kiemelte, hogy szemben a
régebbi találkozókkal az izraeli kormányf ezúttal
"kiváló, st emelkedett hangulatban" hagyta el a Fehér
Házat. Tizenhárom hónappal az utolsó személyes
találkozó és négy hónappal az utolsó
telefonbeszélgetés után a miniszterelnök szinte
eufórikusan számolt be az újságíróknak
megbeszélésükrl, amely az eredetileg tervezettnél
háromnegyed órával tovább tartott.
"Netanjahu felfedezte
Amerikát" - írta Barak Ravid a találkozóról, amelyen
szerinte a vitatott iráni egyezménnyel terhelt múlt
helyett a közös jövbeli tennivalókkal foglalkoztak. Az
izraeli miniszterelnök saját értékelése szerint ez volt
az eddigi legjobb találkozó, és ha nem is értettek egyet
mindenben, de a közös cselekvésrl tárgyaltak - fzte
hozzá.
Ravid feltette a kérdést, hogy az elmúlt hét évben
miért kellett folyamatosan háborút folytatni Izrael
legnagyobb szövetségesének elnökével? Szerinte a
vitatott iráni megállapodás lezárása jó szolgálatot
tett a két ország kapcsolatának, mert a nézeteltérést
félretéve már harag nélkül a jöv felé nézhetnek. A
sajtó értesülései szerint Netanjahu közölte, hogy a
Szíriával kapcsolatos nagyhatalmi megállapodásoknak
figyelembe kell venniük Izrael érdekeit. Ismét vázolta
egyúttal az Izrael számára elfogadhatatlan
határvonalakat: Irán nem nyithat új frontot a zsidó
állam ellen a Golán-fennsíkról, és Jeruzsálem ezentúl
is megakadályozza a fegyverek Libanonba szállítását
Szíriából.
A két politikus megvitatta a 2017 és 2027 közötti
Izraelnek szánt amerikai katonai segély ügyét is.
Pénzösszegrl Netanjahu nem nyilatkozott, de helyi
médiaértesülések szerint Jeruzsálem évi ötmilliárd
dollárt kér, és valószínleg valahol négy és öt
milliárd dollár között születik majd meg a
kompromisszum. Netanjahu állítólag azzal érvelt, hogy a
rakétatechnológia és a pontos célpontra irányuló
fegyverek fejldése olyan anyagi kihívások elé
állítják Izraelt, amelyek 2007-ben, a segélyek
legutóbbi megállapításakor még nem léteztek.
Megegyeztek, hogy decemberben egy amerikai bizottság
utazik Izraelbe a tárgyalások folytatására. Az alku
hetekig, hónapokig is eltarthat, de kölcsönös a
szándék a kérdés rendezésére. Ámosz Harel, a Háárec
katonai szakértje szerint jelenleg 3,1 milliárd dollár
érkezik évente, de az amerikai elnökválasztás eltt
álló Obama kénytelen növelni ezt az összeget egyrészt
a zsidó adományozók és a befolyásos szavazók miatt,
másrészt azért, mert Izrael Washington legbiztosabb
közel-keleti katonai és stratégiai szövetségese.
Jelenleg az egyre növekv izraeli katonai
költségvetésnek mintegy hat százalékát fedezi az
amerikai segély, amely az évtizedek során folyamatosan
veszített jelentségébl, mert a fejlett iparával
gazdaságilag sikeres zsidó állam egyre nagyobb részben
képes maga fedezni önvédelmi kiadásait - vélik a
szakértk. Netanjahu Washingtonban elismerte, hogy az
amerikai elnökök közül Obama járult hozzá a legnagyobb
mértékben - a katonai technológiák átadásával is -
Izrael biztonságához, miután a politikai vitákat
leválasztotta a katonai segélyek kérdésérl.
A Jediót Ahronót cím lap kiemelte, hogy noha a katonai
segély ügyeit csak 2017 végéig kell lezárni és Obama
azt a 2017 januárjában felesküd utódjára is
hagyhatná, de az amerikai elnök még hivatali idejében
szeretne megállapodásra jutni. A lap szerint Netanjahu az
alku során emlékeztetett arra, hogy Izrael csak mintegy
feleannyi segélyt kap Washingtontól, mint Dél-Korea.
A palesztin kérdésben Netanjahu hangsúlyozta, hogy
továbbra is a két népnek két államot ígér olyan
megoldás híve, amelyben a palesztin állam fegyvertelen
és elismeri Izraelt zsidó államnak, valamint közölte,
hogy kész lépéseket tenni a jelenlegi feszültség
enyhítésére. A Fehér Ház már nem kérte a
telepépítések befagyasztását, csak a nyugalom és a
stabilitás helyreállítását - derül ki a lapokból.
A Jediót Ahronót szerint Washingtonban lemondtak róla,
hogy Obama idejében békeegyezmény szülessen a
palesztinokkal, st még a tárgyalások újraindulását
sem erltetik a következ év során. Ennek nyílt
beismerése a lap szerint akkor is meglep, ha Obama eldjei
sem tudtak áttörést elérni.