Frissítve: 2011.
10. 06.
Elhunyt az Apple alapító-elnöke. Az 56 éves Steve Jobst
2004-ben diagnosztizálták hasnyálmirigyrákkal, 2009-ben
májátültetésen esett át, idén év elején pedig
egészségügyi okok miatt pihenre
vonult, majd fél évvel késbb lemondott
vezérigazgatói pozíciójáról. Az Apple vezetését Tim
Cook vette át, aki a napokban jelentette be az iPhone
legújabb változatát, a 4S-t. Ezen a konferencián már
Steve Jobs nem vett részt. Halálhírét a vállalat is
megersítette.
EREDETI CIKKÜNK: Steve Jobs és az Apple
története
Talán nincs még egy olyan cég a világon, ahol az
ötletgazda, az alapító ennyire maga lenne a cég. Az
Apple Inc. jelenleg a modern világ egyik szimbóluma,
egyszerre a haladás, és a vert helyzetbl felállás
példája. Steve Jobs így lehet a huszonegyedik század
meghatározó alakja, akinek életmve ezen innovatív cég
köré csoportosul, az Apple pedig ezáltal maga Steve
Jobs.
Az alapító 1955. február 24-én született San Francisco
-ban, örökbefogadó szülk gyermekeként, Steven Paul
Jobs néven. Fiatal korától fogva nyilvánvaló volt nagy
érdekldése a technikai eszközök iránt, egyszer nyári
munkán is volt a Hewlett-Packardnál (a legenda szerint egy
alkatrész keresése kapcsán magát Bill Hewlettet hívta
fel, és így szerezte az állást). 1971-ben egyik jó
barátja révén megismerte Stephen Gery Wozniak-ot, aki
korábban már kísérletezett számítógép építéssel,
azonban az a kipróbálás során, ráadásul egy
újságíró jelenlétében elégett. Az egyetemista
fiatalemberek hamar egymásra találtak, és tehetségüket
egy újságcikkben olvasott csalafinta módszer
továbbfejlesztésével kamatoztatták: a cikk szerint a
hívások adatainak listázásához apró jeleket vittek át
a társaságok a beszélgetések ideje alatt a kapcsolt
vonalakon, viszont egyes csalók ilyen jeleket produkáló
készüléket építve majdnem ingyen telefonáltak.
Jobs-ék is építettek egy ilyen – késbb „kék
doboznak” nevezett – szerkezetet, amit 150 dollárért
adtak el valakinek. Megközelítleg még kétszáz ilyen
dobozt csináltak, és adtak el, de az üzletnek a
rendrséggel való fenyegetések vetettek véget.
Jobs 1972 októberéig
egyetlen szemesztert hallgatott végig az Oregon állambeli
Portland Reed Fiskolán, de tárgyként nem vette fel az
eladásokat. Ebben az évben került az éppen megalakult,
játékfejleszt Atarihoz, amelynek pont a negyvenedik
alkalmazottja lett. Az összeférhetetlen és arrogáns
Jobs-ot a fnöke rendszeresen éjszakai mszakba osztotta,
de ezt arra használta ki, hogy beszöktesse Wozniak-ot,
hogy kedvenc játékukkal, a Gran Trak-al játszhassanak.
Ekkortájt Jobs egy nagyobb feladatot kapott fnökétl,
hogy készítsen el egy ma már klasszikus, a Ponghoz
hasonló játékot, amiben vissza kell pattintani a labdát
úgy, hogy a képerny tetején a három fal lerombolódjon.
Ekkor még nem programozni kellett, hanem megépíteni az
áramköröket, de Jobsnak nem ment a feladat. Wozniak
segítségét kérte, akivel meg is építették a
játékot, Jobs pedig – eredeti tervének megfelelen –
azonnal vett is egy farmot a 350 dollárból, Portlandtl
délre.
Woziak 1973-ban munkába állt a Hewlett-Packard-nál, és
ebben az idszakban egy húsz dolláros, MOS Technology 6502
programozható mikroprocesszort vásárolt, és kipróbálta
saját Hewlett- Packard gépén. Mködött, így
eltervezte, hogy megépíti saját számítógépét, de nem
az Altair nyolc kapcsolós adatbeviteli módját követve,
hanem qwerty billentyzettel, kimenet gyanánt pedig a
televíziója képernyjét alkalmazta. Amikor bemutatta
Jobs-nak a gépet, a kiváló üzleti érzékkel megáldott
fiatalember nagy fantáziát látott a dologban, csakúgy,
mint a „kék dobozok” esetében. Jobs meggyzte, hogy ne
adja közre ingyen a kapcsolási rajzot, hanem árulják a
kész gépet termékként: „Dobjunk fel párat a levegbe,
és lássuk, viszik-e” – mondta. Wozniak építette
ugyan fel a gépet, de mint mondta, esze ágában sem volt
üzleti szemmel nézni a masinára: „Ugyan Steve egy árva
forrasztást sem végzett a gépen, de én soha nem
gondoltam arra, hogy számítógépet adjak el.” Wozniak
nem tudott azonosulni Jobs látomásával, a
számítástechnikai forradalommal, meg a nagy üzleti
elképzeléseivel, inkább a maga kispolgári életét
akarta élni. Bár megmutatta a gépet a fnökének is,
akinek tetszett ugyan a számítógép, de „nem volt a
gépnek helye a Hewlett- Packard-nál”. A HP nem kívánt
azon a piacon jelen lenni, mely egy 800 dolláros, tévéhez
köthet, BASIC-es számítógépben testesült meg.
Mindenki, akit csak megkerestek, beleértve az Atarit is,
elutasította ket. De valami mégis tovább lökte Jobs-t
és Wozniakot, így nem adták fel víziójukat, hanem
minden lehetséget megragadtak, ami a megvalósítás felé
vihette ket. Wozniak megvált a programozható HP–65
kalkulátortól, 250 dollárért, Jobs pedig eladta 1500
dollárért vörös és fehér Volkswagen kisbuszát. Egy
kis tke tehát már megvolt, hogy vállalkozást
indítsanak, aminek viszont még nem volt neve...
Wozniak úgy emlékszik vissza, hogy Jobs akkoriban nagyon
el volt foglalva az Oregoni farmja dolgaival, volt, hogy
hónapokat töltött a farmon, és ott dolgozgatott, majd
visszatért a városi életbe. Ebben az idszakban, amikor
éppen a Los Altos és Palo Alto között a 85-ös
sztrádán autóztak, Steve Jobs azzal állt el, hogy
„Kitaláltam egy nagyszer nevet: Apple Computer!”.
Több elképzelés is eszükbe jutott, mint például a
Matrix Electronics vagy az Executek, de Wozniak máig nem
tudja, mibl merített Jobs, amikor kiötlötte a nevet, de
sosem kérdezte meg tle. Ennek ellenére késbb mégis
adódtak problémák az egyébként tényleg egyszer
névbl, méghozzá a Beatles korábbi kiadójával, az
Apple Records-al. A cégnevek körüli huzavona 1981-ben,
egy kevésbé ismert közös megegyezéssel zárult a két
cég között, de az biztos, hogy az Apple 80 ezer dollárt
fizetett a kiadónak, hogy az „alma” nevet
használhassa, viszont mikor évekkel ezeltt az Apple
belépett a zene világának küszöbére az iTunes-al,
ismét kiújult a vita a két cég között. A mködéshez
viszont egy harmadik félre is szükség volt: egyrészt,
hogy egyáltalán elindulhasson a cég, másrészt szerettek
volna egy „küls” személyt is, aki majd elbillenti a
mérleg nyelvét, ha Jobs és Wozniak nem egyeznének meg.
Az akkor még az Atarinál dolgozó Ronald Gerald Wayne lett
az, aki elegend tkével, és szaktudással rendelkezett,
hogy a harmadik legyen. 1976. április 1- jén alapították
meg az Apple Computer Companyt, Wayne 10 százalékos
részedésével, a maradék kilencven pedig Wozniak és Jobs
között oszlott el.
Aztán Jobs az Apple I-el házalni kezdett, és ezen a
különös körúton bukkant rá, az akkor nemrégen
megalakult Byte Shop tulajdonosára, Paul Jay Terrel-re, aki
az els elektronikai alkatrészekkel foglalkozó lánc
tulajdonosa volt. Hiába volt az órákon át tartó
bemutató, Terrel nem látott fantáziát a dologban, de azt
javasolta, hogy maradjanak kapcsolatban. Nos, Jobs ezt
komolyan vette, és kapcsolatban maradt: másnap egy
valamire való hippihez méltó módon, mezítláb sétált
be a boltba Terrelhez. Akárhogy is, de Terrel ötven darab,
teljesen komplett gépet rendelt Jobstól, darabonkénti 500
dolláros áron. Jobs szangvinikus jelleme ekkor is
bizonyítást nyert: hiszen abba nem gondolt bele, hogy
ötven darab gép elkészítéséhez azért némi tke is
kell, nos, éppen az hiányzott. Jobs az alkatrész
beszállítókkal megállapodott a fizetési haladékban,
és egy házaspártól szerzett 5000 dollárnyi kölcsönt,
s bár a két Steve-nek valóban nem volt veszíteni
valója, a családos Wayne- nek igen, így nem vállalva a
kockázatot, eladta a 10 százalékos részesedését.
Mindössze 800 dollárért vált meg a részétl, de azóta
sem bánta meg az akkori döntését. A kilencvenes években
így nyilatkozott egy interjúban: "Nincsenek álmatlan
éjszakáim. Akkor, és ott a lehet legjobb döntést
hoztam a rendelkezésre álló információk alapján."
1976 novemberében újabb változás történt a cég
életében: a jómódú Armas Clifford Markkula 92 ezer
dollárral szállt be a cégbe, mivel az ambiciózus Jobs,
és a szakmai zseni Wozniak személye meggyzte t. Markkula
színre lépése fontos esemény, ugyanis valójában az
csatlakozásától indultak meg felfelé az Apple pénzügyi
mutatói, személye többek közt 250 ezer dollárnyi
forgóhitelt jelentett a cégnek a Bank of Americától.
Markkula remek pénzügyi szakembernek bizonyult a cégnél,
és azt is felismerte, hogy a cég szervezettebb vezetést
igényel, ezért beajánlotta Michael M. Scottot, korábbi
munkatársát és barátját. Scott sok tekintetben
nyújtott újat az Apple- nek, és munkájával nagy hasznot
jelentett. Jobs túl bonyolultnak tartotta a Wayne által
korábban tervezett logót, ezért 1977-ben a Regis McKenna
Reklámügynökséget fogadta fel, hogy az új
cég-bettípus megtervezze, és lásson hozzá a logó
megtervezéséhez. A munka magába foglalta az Apple els
komolyabb hirdetésének megtervezését is, amit Rob Janoff
grafikus készített el. A tervez egyszer és letisztult
formát akart, ez egyébként megegyezett Jobs
látomásával is, aki azon a véleményen volt már ekkor
is, hogy nem csupán a funkció fontos, hanem a forma is,
legalább annyira. A ma ismert alma-forma fokozatosan
alakult ki, elször fekete-fehér volt, majd, hogy ne
tnjön cseresznyének, „kiharaptak belle” egy darabot.
Jobs akarta, hogy vízszintes csíkozás kerüljön az
almára, melyek fentrl lefelé haladva a zöld, sárga,
narancs, vörös, lila és kék – egyes vélemények
szerint, mivel a tervezés ideje és a színes Apple III
megjelenése egy idszakban valósult meg, a csíkok az új
gépre utalnak. Ekkor még egy „apple” felirat is
szerepelt a logón, ami idvel lekerült róla, és 1997-ben
maga a logó is megváltozott, egyszín lett.
Az Apple II egy 1977.
április 17-én megrendezett számítástechnikai vásáron
debütált, San Fransisco-ban. A tápot, és a
billentyzetet is magába foglaló gép grafikus
megjelenítésre is képes volt, lenygözve a
látogatókat, ekkor 1298 dollárba került. Ez év
októberében meg sznt az Apple I, amelybl összesen
kettszáz darabot értékesítettek, viszont az Apple II 5
kilogrammnyi súlya ellenére igazi siker lett, már a
következ éveben – az évek során összesen 5 millió
vásárlója lett. Augusztusban 21 ezer dollárért
megvásárolták a Microsofttól a BASIC nyelv használati
jogát nyolc évre, amit kicsit átdolgozva, késbb
Applesoft néven adtak ki. Az Apple II sikerét a hozzá
kiadott Apple-II Disk is nagyban elsegítette, ami a
korszak mágnes szalagos háttértáraival szemben már az
5,25 colos floppy lemez olvasót használta. A korszak
másik nagy újdonsága a Calculedger nev program volt,
amit egy Harvardos, és egy MIT-s egyetemista programozott
az Applesoft használatával. A program a számológép és
a négyzetháló ötvözése volt, és valóban
forradalminak számított – a szoftvert kerek egymillió
dollárért kínálták a fejlesztk, többek közt a
Microsoftnak is. Gates-ék nem voltak hajlandóak
végfelhasználókkal szóba állni. A Calculedger
„VisiCalc” néven jelent meg a következ évi vásáron
– bár az Apple nem egy milliót adott érte – és ez
lett a sláger. Jobsék az Apple IIPlus-al jöttek ki, és
csak ezen futott az a program, ami mindenkinek kellett, így
mindenki Apple-t vett.
Mindössze néhány év telt el azóta, hogy Wozniak otthon
összeeszkábálta azt a bizonyos számítógépet, már
milliomosokká is váltak, hiszen 1980-ban az Apple már a
tzsdére ment. Ebben az évben jelent meg az Apple III, ami
fleg Steve Jobs koncepciója alapján valósult meg. Ez
volt az egyik rossz döntése, nem csak azért, mert
túlságosan borsos volt, hanem mert a formaterv oltárán
feláldozták a ventilátort, így Apple III-ak sokaságát
hozták vissza meghibásodva. Ez azért történhetett meg,
mert Jobs szerint „a mérnökök csak arra jók, hogy
elrontsák az egészet”, másrészt mert, túlságosan is
ragaszkodott a szinte néma számítógéphez. A gép
körül rengeteg probléma merült fel fokozatosan, és a
gyártósorról lekerült darabok közel húsz százaléka
volt használhatatlan. Megmosolyogtató, hogy a h
hatására a foglalatukból kicsúszó chipek
problémájára a hivatalos gyártói javaslat az volt, hogy
tíz centiméterre emeljék fel a gépet, majd dobják le...
Mindezt tetézte, hogy Jobs üzleti megfontolásból nem
akarta, hogy az Apple II szoftvere fusson a III-ason is, ami
újabb bonyodalmakat okozott. 1983-ban abbamaradt a gyatra
széria fejlesztése, következ év elején a gyártása
is. Az Apple III akkora fiaskó volt, hogy ettl fogva nem
adják számítógépnek az „Apple” nevet, csak egyéb
technikai eszközök viselik.
1983-ban viszont új gépet dobtak piacra, a Jobs
lányáról elnevezett „Lisa”-t, ami a megannyi
technológiai újítás ellenére, sajnos újabb bukta lett.
Az eddig megtervezett négy gépbl, már három bukott el,
pedig a Lisa vonultatta fel elször a grafikus
felhasználói felületet, ami a késbb a Macintoshokban
mköd szoftver eldje volt. Ennek a szoftveres
megoldásnak a gyökerei a Xerox-hoz nyúlnak vissza,
ugyanis egy 1979-es látogatás alkalmával, Jobsék tlük
vették át az egér és a grafikus felület ötletét. (A
Xerox akkoriban olyan újításokat fejlesztett ki, amik
legalább tíz évvel elzték meg korukat, és amiket ha
kihasználtak volna, a Xerox ma az lenne, ami a Microsoft
és az IBM egyszerre). Leginkább nem a megvalósításban
látják sokan a Lisa bukását, hanem az árcédulában,
ami a nyolcvanas évek elején 10.000 dollár volt. A sikert
az 1984-ben bemutatkozott Macintosh jelentette, ami a
grafikus Mac OS-t futtatta, és a kétezer-ötszáz dollárt
már nem találták soknak érte a vásárlók. A Mac
bemutatásakor Jobs így nyilatkozott: "Az emberek
hazaviszik ezeket a termékeket, dolgoznak rajtuk egy
vasárnap reggelen, a gyerekeik is imádni fogják és egy
napon talán vesznek majd egy második példányt is
belle". A Macintoshnak a SuperBowl ideje alatt levetített
sajátos reklámfilm is emelte a népszerségét: Orwell
'1984' cím regénye alapján, az akkor szinte
egyeduralkodó IBM-et jelképez Nagy Testvér képének
dob egy nagy kalapácsot egy
n.
1983-ban került a céghez a Pepsi korábbi vezetje, John
Sculley, akit maga Jobs hívott be az Apple-be a következ
kérdéssel: "Egész hátralév életedben cukros vizet
akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?"
Sculley otthagyta a „cukros víz gyártót”, de igen
csúnya módon, 1985- ben kirúgta az alapítót. Larry
Tesler errl az idrl azt mondta: „Jobs mindenkit
terrorizált bizonyos szinten, ezért kis megnyugvást
okozott, amikor elhagyta a céget, másrészt mindenki
részérl volt egy bizonyos hihetetlen tisztelet Jobs
irányába, és kissé mindenkiben felmerült, hogy mi lesz
a céggel, ha a látnok többé nem dolgozik ott.” Jobs
tényleg nehezen kezelhet személyiség, de tény, hogy
ideiglenes eltávozásával az alma hamar erjedni kezdett. A
Windows sikerével az IBM-alapú gépek egyre népszerbbé
váltak, miközben az Apple egy helyben toporgott,
különösen az 1987- es évben kerültek borzalmas
állapotba az Apple részvények. Bár sok projektet kezdtek
el, nem volt sikeres a cég Sculley vezérlete alatt.
1993-ban aztán t az a Michael Spindler váltotta, aki
1996-ig tartó vezetése alatt többek közt a sikeres
Newton PDA-eld megalkotását felügyelte. Míg Spindler
volt a CEO, az Apple megpróbálkozott a Mac OS
licencezésével, de a sok Apple-kompatibilis, és
természetesen olcsóbb gép nem tudta lenyomni a
Microsoftot a licenc-háborúban, és 1997-ben ezeket vissza
is vonták.
Közben Steve Jobs
egyrészt 1985-ben megvásárolta a Pixart, ami élete egyik
legjobb döntése lett, hiszen 2006-ban részvényt cserélt
a Disneyvel hétmilliárd dollár értékben, így Steve
Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, a
Disney pedig megkapta a Pixart. 1988-ban egy másik céget
alapított, a NeXT Computer System-et, aminek f terméke
egy fekete, kocka alakú gép, a 6500 dolláros „Kocka”
volt. Egyébként NeXT komputert használt a CERN HTTPd, a
világ els webszerverének fejlesztéséhez Tim Berners-Lee
is. A fejlesztés és teljesítmény terén, mint Jobs sok
munkája megelzték korukat, de a hat és tíz ezer dollár
közötti vételár nagyon magas volt – hasonló volt a
NeXT-el a baj, mint az Apple Lisa-val. A nehézkes
értékesítések rábírták Jobs-t, hogy inkább a
szoftveres részleget ersítse.
1996-tól Spindler helyett Gil Amelio lett a vállalat
feje, aki a költségek drasztikus lefaragásával sosem
látott mélypontra taszította az Apple-t 1997-ben. Ugyan
708 millió dolláros veszteséget kellett elkönyvelnie a
cégnek, mégis ebben a számban benne foglaltatik a NeXT
felvásárlása, ami 402 millió dollárt jelentett – ez
utólag jó taktikának bizonyult, ugyanis egyrészt a NeXT
szoftverébl lett késbb a Mac OS X, másrészt pedig a
bevásárlás visszahozta az alapítót az Apple- hez, bár
elször csak mint tanácsadó. Jobs tudatosságára vall,
hogy ezekben az idkben sem lett „htlen” ahhoz, ami az
álma volt: bár a saját maga által alapított cégben
csupán tanácsadó volt, mégsem szétrombolni, hanem
építeni akarta szeretett mvét. Az érem másik oldala,
hogy az alá beosztottak ismét átélték a korábbi
„terrort”, miközben Jobs megakadályozott több,
sikertelen projektet. Nem kevesebb, mint néhány hónappal
a visszatérése után, ismét lett a CEO, jelképes,
egydolláros éves fizetésért.
Ebben az idszakban döntött úgy az Apple vezetsége,
hogy a NeXT operációs rendszerének nyomvonalán indulnak
el: stratégiai együttmködésre léptek a Microsofttal
(ez 1997-ben, egy konferencián valósult meg, ahol Gates
egy óriási kivetítn jelent meg Jobs mögött) majd a
NeXT fejleszti is az Apple-nek kezdtek dolgozni. Jobs
ekkoriban úgy nyilatkozott, hogy az Apple nem a Microsoftot
akarja legyzni. Gates vállalata 150 millió dollárt
fektetett bele a Macintosh fejlesztésébe, a Mac Business
Unitba. Jobs visszatérése indította el a ma már
természetesnek számító országos bolthálózatot, ami
által közvetlenül is elérték a vásárlókat, emellett
pedig megjelent a PowerBook G3 laptop, és az egyszer, nem
a mai Mac-ekre hasonlító Power Mac G3. A 2000-ben
elkezddött átállás 2003-ra jutott el arra a szintre,
hogy a Mac OS X használható lett már majdnem minden Mac
gépen. 1998-ban dobták piacra az els iMac-et, ami
óriási siker lett, ugyanis egyetlen év alatt 800 ezer
darabot értékesítettek, ami által évek óta elször
zárták nyereséggel a céget. A csepp alakú gép a
formájával, és színes burkolatával vált
barátságosabbá a piac többi, ennél nem lemaradottabb
gépénél. 1999-ben mutatták be a kagyló alakú,
hivatalosan „blueberry” színben pompázó iBook
laptopot, ezenfelül az igen dizájnos Power Mac G4-es
asztali gépet – a részvények ismét emelkedtek. A
következ évben jelent meg a Power Macintosh G4 Cube, ami
az Apple III nyomvonalán haladt, és ventilátor híján
azzal megegyez tüneteket produkált (ennek utódja a
jelenleg a 700 dolláros, alig 15 centiméter átmérj Mac
mini) így hamar vissza is vonták.
A 2000-es évben a G4 Cube kudarca nem a legnagyobb
probléma volt: az Apple részvényei a szeptember
huszonnyolcadikai 26,75 dollár után, másnap 12,875
dolláron zártak, decemberben pedig hét dollárnál is
kevesebbért lehetett hozzájutni egyetlen részvényhez. A
mélyen hullámzás egészen 2003-ig jellemezte a
részvényeket. A nehézkes idszak ellenére az Apple
2001-ben több korszakalkotó újdonsággal jött ki, mint
például az alumíniumházú PowerBook, a Mac OS X (amit a
NeXTstepbl fejlesztettek ki), a hófehér iBook, és a
legfontosabb, az iPod, amirl akkor még senki sem sejtette,
hogy az eltelt tíz évben azon túl, hogy az Apple egyik
ikonja lett, a zenehallgatás forradalmának
fszerepljévé vált. A Power Macintosh G5 megjelenése
2003-ban, vagy a 2004-ben piacra dobott iPod mini nagyot
lendített a részvényeken: az akkor részvényenként 33
dolláros ár 2006 els hónapjára felemelkedett 86,4
dollárra.
A vállalat egyik f
csapásiránya az iLife, a digitális életstílus lett,
miközben az iTunes sikere is óriásira növekedett, az
iPod sikerével összefüggésben, hiszen az elmúlt évek
alatt az online zeneáruházból több mint egymilliárd
dalt töltöttek le. Az elmúlt években az Apple sosem
tapasztalt nyereségeket könyvelhetett el, és 2005- re az
Apple vált a negyedik legnagyobb számítógépgyártóvá,
az évenkénti több mint egymillió értékesített
konfigurációval. Az eddig értékesített,
megközelítleg 270 millió iPodból csak 2005- ben 32
millió fogyott el. A növekedés páratlan: míg 2007
áprilisában 100 millió darab fogyott, addig ez a szám
idén januárig 304 millióra ugrott!
2006 óta az Apple gépei is Intel processzorral mködnek,
mindig a legújabb család termékeit szerelik a Mac-ekbe.
2007-ben óriási korszakváltás következett be: az iPod
touch alapjaira építkezve megjelent az iPhone, ami
átrajzolta a mobilpiacot is. Azóta jelennek meg sorra
nagy, érintésérzékeny kijelzvel ellátott telefonok,
mióta az els generáció megjelent, de legnagyobb
újítása talán az évek óta remélt technológia, a
multi-touch képerny. Az azóta a negyedik
generációjában lev iPhone-ból százmilliónál is
többet sikerült értékesíteni. A tavaly áprilisban
megjelent iPad pedig megnyitott egy teljesen új, már
hosszú évek óta várt piacot, a tabletekét, és így
vált szintén korszakalkotóvá. 2010 decemberéig 15
millió darab talált gazdára világ-szerte az iPhone-okhoz
hasonlóan a kínai Foxconn nagyvállalat által
összeépített gépbl.
"Az Apple mindig a fejlesztésrl szólt. Az Apple II
teremtette meg a PC iparágat, a Macintosh pedig az a
termék, amelybl a piac az utána következ 10 évben
ihletet merített a saját termékeihez” - nyilatkozta
egyszer Steve Jobs, és nem állt messze a valóságtól. Az
Apple minden kétséget kizáróan a világ
legdinamikusabban fejld vállalata, amely az igazi
mélységek után képes volt több korszakalkotó
innováció megvalósítására. Népszersége az
eredményeiben is látszik,
amit fokoz a vállalat alapítója, és alapja, Steve Jobs
eltökéltsége, hogy megváltoztassa a technológiai
világot, ami az elbb idézett nyilatkozatából is
megersítés nyer – „Itt az id, hogy az innováció
folytatódjék. Ki más vállalhatná ezt a szerepet, mint
az Apple."