FrissĂ­tve: 2011. 10. 06.

Elhunyt az Apple alapĂ­tĂł-elnĂśke. Az 56 ĂŠves Steve Jobst 2004-ben diagnosztizĂĄltĂĄk hasnyĂĄlmirigyrĂĄkkal, 2009-ben mĂĄjĂĄtĂźltetĂŠsen esett ĂĄt, idĂŠn ĂŠv elejĂŠn pedig egĂŠszsĂŠgĂźgyi okok miatt pihenőre vonult, majd fĂŠl ĂŠvvel kĂŠsőbb lemondott vezĂŠrigazgatĂłi pozĂ­ciĂłjĂĄrĂłl. Az Apple vezetĂŠsĂŠt Tim Cook vette ĂĄt, aki a napokban jelentette be az iPhone legĂşjabb vĂĄltozatĂĄt, a 4S-t. Ezen a konferenciĂĄn mĂĄr Steve Jobs nem vett rĂŠszt. HalĂĄlhĂ­rĂŠt a vĂĄllalat is megerősĂ­tette.

EREDETI CIKKÜNK: Steve Jobs és az Apple története

TalĂĄn nincs mĂŠg egy olyan cĂŠg a vilĂĄgon, ahol az Ăśtletgazda, az alapĂ­tĂł ennyire maga lenne a cĂŠg. Az Apple Inc. jelenleg a modern vilĂĄg egyik szimbĂłluma, egyszerre a haladĂĄs, ĂŠs a vert helyzetből felĂĄllĂĄs pĂŠldĂĄja. Steve Jobs Ă­gy lehet a huszonegyedik szĂĄzad meghatĂĄrozĂł alakja, akinek ĂŠletműve ezen innovatĂ­v cĂŠg kĂśrĂŠ csoportosul, az Apple pedig ezĂĄltal maga Steve Jobs.

Az alapĂ­tĂł 1955. februĂĄr 24-ĂŠn szĂźletett San Francisco -ban, ĂśrĂśkbefogadĂł szĂźlők gyermekekĂŠnt, Steven Paul Jobs nĂŠven. Fiatal korĂĄtĂłl fogva nyilvĂĄnvalĂł volt nagy ĂŠrdeklődĂŠse a technikai eszkĂśzĂśk irĂĄnt, egyszer nyĂĄri munkĂĄn is volt a Hewlett-PackardnĂĄl (a legenda szerint egy alkatrĂŠsz keresĂŠse kapcsĂĄn magĂĄt Bill Hewlettet hĂ­vta fel, ĂŠs Ă­gy szerezte az ĂĄllĂĄst). 1971-ben egyik jĂł barĂĄtja rĂŠvĂŠn megismerte Stephen Gery Wozniak-ot, aki korĂĄbban mĂĄr kĂ­sĂŠrletezett szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp ĂŠpĂ­tĂŠssel, azonban az a kiprĂłbĂĄlĂĄs sorĂĄn, rĂĄadĂĄsul egy ĂşjsĂĄgĂ­rĂł jelenlĂŠtĂŠben elĂŠgett. Az egyetemista fiatalemberek hamar egymĂĄsra talĂĄltak, ĂŠs tehetsĂŠgĂźket egy ĂşjsĂĄgcikkben olvasott csalafinta mĂłdszer tovĂĄbbfejlesztĂŠsĂŠvel kamatoztattĂĄk: a cikk szerint a hĂ­vĂĄsok adatainak listĂĄzĂĄsĂĄhoz aprĂł jeleket vittek ĂĄt a tĂĄrsasĂĄgok a beszĂŠlgetĂŠsek ideje alatt a kapcsolt vonalakon, viszont egyes csalĂłk ilyen jeleket produkĂĄlĂł kĂŠszĂźlĂŠket ĂŠpĂ­tve majdnem ingyen telefonĂĄltak. Jobs-ĂŠk is ĂŠpĂ­tettek egy ilyen – kĂŠsőbb „kĂŠk doboznak” nevezett – szerkezetet, amit 150 dollĂĄrĂŠrt adtak el valakinek. MegkĂśzelĂ­tőleg mĂŠg kĂŠtszĂĄz ilyen dobozt csinĂĄltak, ĂŠs adtak el, de az Ăźzletnek a rendőrsĂŠggel valĂł fenyegetĂŠsek vetettek vĂŠget.

Jobs 1972 oktĂłberĂŠig egyetlen szemesztert hallgatott vĂŠgig az Oregon ĂĄllambeli Portland Reed FőiskolĂĄn, de tĂĄrgykĂŠnt nem vette fel az előadĂĄsokat. Ebben az ĂŠvben kerĂźlt az ĂŠppen megalakult, jĂĄtĂŠkfejlesztő Atarihoz, amelynek pont a negyvenedik alkalmazottja lett. Az ĂśsszefĂŠrhetetlen ĂŠs arrogĂĄns Jobs-ot a főnĂśke rendszeresen ĂŠjszakai műszakba osztotta, de ő ezt arra hasznĂĄlta ki, hogy beszĂśktesse Wozniak-ot, hogy kedvenc jĂĄtĂŠkukkal, a Gran Trak-al jĂĄtszhassanak. EkkortĂĄjt Jobs egy nagyobb feladatot kapott főnĂśkĂŠtől, hogy kĂŠszĂ­tsen el egy ma mĂĄr klasszikus, a Ponghoz hasonlĂł jĂĄtĂŠkot, amiben vissza kell pattintani a labdĂĄt Ăşgy, hogy a kĂŠpernyő tetejĂŠn a hĂĄrom fal lerombolĂłdjon. Ekkor mĂŠg nem programozni kellett, hanem megĂŠpĂ­teni az ĂĄramkĂśrĂśket, de Jobsnak nem ment a feladat. Wozniak segĂ­tsĂŠgĂŠt kĂŠrte, akivel meg is ĂŠpĂ­tettĂŠk a jĂĄtĂŠkot, Jobs pedig – eredeti tervĂŠnek megfelelően – azonnal vett is egy farmot a 350 dollĂĄrbĂłl, Portlandtől dĂŠlre.

Woziak 1973-ban munkĂĄba ĂĄllt a Hewlett-Packard-nĂĄl, ĂŠs ebben az időszakban egy hĂşsz dollĂĄros, MOS Technology 6502 programozhatĂł mikroprocesszort vĂĄsĂĄrolt, ĂŠs kiprĂłbĂĄlta sajĂĄt Hewlett- Packard gĂŠpĂŠn. MűkĂśdĂśtt, Ă­gy eltervezte, hogy megĂŠpĂ­ti sajĂĄt szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpĂŠt, de nem az Altair nyolc kapcsolĂłs adatbeviteli mĂłdjĂĄt kĂśvetve, hanem qwerty billentyűzettel, kimenet gyanĂĄnt pedig a televĂ­ziĂłja kĂŠpernyőjĂŠt alkalmazta. Amikor bemutatta Jobs-nak a gĂŠpet, a kivĂĄlĂł Ăźzleti ĂŠrzĂŠkkel megĂĄldott fiatalember nagy fantĂĄziĂĄt lĂĄtott a dologban, csakĂşgy, mint a „kĂŠk dobozok” esetĂŠben. Jobs meggyőzte, hogy ne adja kĂśzre ingyen a kapcsolĂĄsi rajzot, hanem ĂĄruljĂĄk a kĂŠsz gĂŠpet termĂŠkkĂŠnt: „Dobjunk fel pĂĄrat a levegőbe, ĂŠs lĂĄssuk, viszik-e” – mondta. Wozniak ĂŠpĂ­tette ugyan fel a gĂŠpet, de mint mondta, esze ĂĄgĂĄban sem volt Ăźzleti szemmel nĂŠzni a masinĂĄra: „Ugyan Steve egy ĂĄrva forrasztĂĄst sem vĂŠgzett a gĂŠpen, de ĂŠn soha nem gondoltam arra, hogy szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpet adjak el.” Wozniak nem tudott azonosulni Jobs lĂĄtomĂĄsĂĄval, a szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai forradalommal, meg a nagy Ăźzleti elkĂŠpzelĂŠseivel, inkĂĄbb a maga kispolgĂĄri ĂŠletĂŠt akarta ĂŠlni. BĂĄr megmutatta a gĂŠpet a főnĂśkĂŠnek is, akinek tetszett ugyan a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp, de „nem volt a gĂŠpnek helye a Hewlett- Packard-nĂĄl”. A HP nem kĂ­vĂĄnt azon a piacon jelen lenni, mely egy 800 dollĂĄros, tĂŠvĂŠhez kĂśthető, BASIC-es szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpben testesĂźlt meg. Mindenki, akit csak megkerestek, beleĂŠrtve az Atarit is, elutasĂ­totta őket. De valami mĂŠgis tovĂĄbb lĂśkte Jobs-t ĂŠs Wozniakot, Ă­gy nem adtĂĄk fel vĂ­ziĂłjukat, hanem minden lehetősĂŠget megragadtak, ami a megvalĂłsĂ­tĂĄs felĂŠ vihette őket. Wozniak megvĂĄlt a programozhatĂł HP–65 kalkulĂĄtortĂłl, 250 dollĂĄrĂŠrt, Jobs pedig eladta 1500 dollĂĄrĂŠrt vĂśrĂśs ĂŠs fehĂŠr Volkswagen kisbuszĂĄt. Egy kis tőke tehĂĄt mĂĄr megvolt, hogy vĂĄllalkozĂĄst indĂ­tsanak, aminek viszont mĂŠg nem volt neve...

Wozniak Ăşgy emlĂŠkszik vissza, hogy Jobs akkoriban nagyon el volt foglalva az Oregoni farmja dolgaival, volt, hogy hĂłnapokat tĂśltĂśtt a farmon, ĂŠs ott dolgozgatott, majd visszatĂŠrt a vĂĄrosi ĂŠletbe. Ebben az időszakban, amikor ĂŠppen a Los Altos ĂŠs Palo Alto kĂśzĂśtt a 85-Ăśs sztrĂĄdĂĄn autĂłztak, Steve Jobs azzal ĂĄllt elő, hogy „KitalĂĄltam egy nagyszerű nevet: Apple Computer!”. TĂśbb elkĂŠpzelĂŠs is eszĂźkbe jutott, mint pĂŠldĂĄul a Matrix Electronics vagy az Executek, de Wozniak mĂĄig nem tudja, miből merĂ­tett Jobs, amikor kiĂśtlĂśtte a nevet, de sosem kĂŠrdezte meg tőle. Ennek ellenĂŠre kĂŠsőbb mĂŠgis adĂłdtak problĂŠmĂĄk az egyĂŠbkĂŠnt tĂŠnyleg egyszerű nĂŠvből, mĂŠghozzĂĄ a Beatles korĂĄbbi kiadĂłjĂĄval, az Apple Records-al. A cĂŠgnevek kĂśrĂźli huzavona 1981-ben, egy kevĂŠsbĂŠ ismert kĂśzĂśs megegyezĂŠssel zĂĄrult a kĂŠt cĂŠg kĂśzĂśtt, de az biztos, hogy az Apple 80 ezer dollĂĄrt fizetett a kiadĂłnak, hogy az „alma” nevet hasznĂĄlhassa, viszont mikor ĂŠvekkel ezelőtt az Apple belĂŠpett a zene vilĂĄgĂĄnak kĂźszĂśbĂŠre az iTunes-al, ismĂŠt kiĂşjult a vita a kĂŠt cĂŠg kĂśzĂśtt. A műkĂśdĂŠshez viszont egy harmadik fĂŠlre is szĂźksĂŠg volt: egyrĂŠszt, hogy egyĂĄltalĂĄn elindulhasson a cĂŠg, mĂĄsrĂŠszt szerettek volna egy „kĂźlső” szemĂŠlyt is, aki majd elbillenti a mĂŠrleg nyelvĂŠt, ha Jobs ĂŠs Wozniak nem egyeznĂŠnek meg. Az akkor mĂŠg az AtarinĂĄl dolgozĂł Ronald Gerald Wayne lett az, aki elegendő tőkĂŠvel, ĂŠs szaktudĂĄssal rendelkezett, hogy a harmadik legyen. 1976. ĂĄprilis 1- jĂŠn alapĂ­tottĂĄk meg az Apple Computer Companyt, Wayne 10 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszedĂŠsĂŠvel, a maradĂŠk kilencven pedig Wozniak ĂŠs Jobs kĂśzĂśtt oszlott el.

AztĂĄn Jobs az Apple I-el hĂĄzalni kezdett, ĂŠs ezen a kĂźlĂśnĂśs kĂśrĂşton bukkant rĂĄ, az akkor nemrĂŠgen megalakult Byte Shop tulajdonosĂĄra, Paul Jay Terrel-re, aki az első elektronikai alkatrĂŠszekkel foglalkozĂł lĂĄnc tulajdonosa volt. HiĂĄba volt az ĂłrĂĄkon ĂĄt tartĂł bemutatĂł, Terrel nem lĂĄtott fantĂĄziĂĄt a dologban, de azt javasolta, hogy maradjanak kapcsolatban. Nos, Jobs ezt komolyan vette, ĂŠs kapcsolatban maradt: mĂĄsnap egy valamire valĂł hippihez mĂŠltĂł mĂłdon, mezĂ­tlĂĄb sĂŠtĂĄlt be a boltba Terrelhez. AkĂĄrhogy is, de Terrel Ăśtven darab, teljesen komplett gĂŠpet rendelt JobstĂłl, darabonkĂŠnti 500 dollĂĄros ĂĄron. Jobs szangvinikus jelleme ekkor is bizonyĂ­tĂĄst nyert: hiszen abba nem gondolt bele, hogy Ăśtven darab gĂŠp elkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠhez azĂŠrt nĂŠmi tőke is kell, nos, ĂŠppen az hiĂĄnyzott. Jobs az alkatrĂŠsz beszĂĄllĂ­tĂłkkal megĂĄllapodott a fizetĂŠsi haladĂŠkban, ĂŠs egy hĂĄzaspĂĄrtĂłl szerzett 5000 dollĂĄrnyi kĂślcsĂśnt, s bĂĄr a kĂŠt Steve-nek valĂłban nem volt veszĂ­teni valĂłja, a csalĂĄdos Wayne- nek igen, Ă­gy ő nem vĂĄllalva a kockĂĄzatot, eladta a 10 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszesedĂŠsĂŠt. MindĂśssze 800 dollĂĄrĂŠrt vĂĄlt meg a rĂŠszĂŠtől, de azĂłta sem bĂĄnta meg az akkori dĂśntĂŠsĂŠt. A kilencvenes ĂŠvekben Ă­gy nyilatkozott egy interjĂşban: "Nincsenek ĂĄlmatlan ĂŠjszakĂĄim. Akkor, ĂŠs ott a lehető legjobb dĂśntĂŠst hoztam a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł informĂĄciĂłk alapjĂĄn."

1976 novemberĂŠben Ăşjabb vĂĄltozĂĄs tĂśrtĂŠnt a cĂŠg ĂŠletĂŠben: a jĂłmĂłdĂş Armas Clifford Markkula 92 ezer dollĂĄrral szĂĄllt be a cĂŠgbe, mivel az ambiciĂłzus Jobs, ĂŠs a szakmai zseni Wozniak szemĂŠlye meggyőzte őt. Markkula szĂ­nre lĂŠpĂŠse fontos esemĂŠny, ugyanis valĂłjĂĄban az ő csatlakozĂĄsĂĄtĂłl indultak meg felfelĂŠ az Apple pĂŠnzĂźgyi mutatĂłi, szemĂŠlye tĂśbbek kĂśzt 250 ezer dollĂĄrnyi forgĂłhitelt jelentett a cĂŠgnek a Bank of AmericĂĄtĂłl. Markkula remek pĂŠnzĂźgyi szakembernek bizonyult a cĂŠgnĂŠl, ĂŠs azt is felismerte, hogy a cĂŠg szervezettebb vezetĂŠst igĂŠnyel, ezĂŠrt beajĂĄnlotta Michael M. Scottot, korĂĄbbi munkatĂĄrsĂĄt ĂŠs barĂĄtjĂĄt. Scott sok tekintetben nyĂşjtott Ăşjat az Apple- nek, ĂŠs munkĂĄjĂĄval nagy hasznot jelentett. Jobs tĂşl bonyolultnak tartotta a Wayne ĂĄltal korĂĄbban tervezett logĂłt, ezĂŠrt 1977-ben a Regis McKenna ReklĂĄmĂźgynĂśksĂŠget fogadta fel, hogy az Ăşj cĂŠg-betűtĂ­pus megtervezze, ĂŠs lĂĄsson hozzĂĄ a logĂł megtervezĂŠsĂŠhez. A munka magĂĄba foglalta az Apple első komolyabb hirdetĂŠsĂŠnek megtervezĂŠsĂŠt is, amit Rob Janoff grafikus kĂŠszĂ­tett el. A tervező egyszerű ĂŠs letisztult formĂĄt akart, ez egyĂŠbkĂŠnt megegyezett Jobs lĂĄtomĂĄsĂĄval is, aki azon a vĂŠlemĂŠnyen volt mĂĄr ekkor is, hogy nem csupĂĄn a funkciĂł fontos, hanem a forma is, legalĂĄbb annyira. A ma ismert alma-forma fokozatosan alakult ki, előszĂśr fekete-fehĂŠr volt, majd, hogy ne tűnjĂśn cseresznyĂŠnek, „kiharaptak belőle” egy darabot. Jobs akarta, hogy vĂ­zszintes csĂ­kozĂĄs kerĂźljĂśn az almĂĄra, melyek fentről lefelĂŠ haladva a zĂśld, sĂĄrga, narancs, vĂśrĂśs, lila ĂŠs kĂŠk – egyes vĂŠlemĂŠnyek szerint, mivel a tervezĂŠs ideje ĂŠs a szĂ­nes Apple III megjelenĂŠse egy időszakban valĂłsult meg, a csĂ­kok az Ăşj gĂŠpre utalnak. Ekkor mĂŠg egy „apple” felirat is szerepelt a logĂłn, ami idővel lekerĂźlt rĂłla, ĂŠs 1997-ben maga a logĂł is megvĂĄltozott, egyszĂ­nű lett.

Az Apple II egy 1977. ĂĄprilis 17-ĂŠn megrendezett szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai vĂĄsĂĄron debĂźtĂĄlt, San Fransisco-ban. A tĂĄpot, ĂŠs a billentyűzetet is magĂĄba foglalĂł gĂŠp grafikus megjelenĂ­tĂŠsre is kĂŠpes volt, lenyűgĂśzve a lĂĄtogatĂłkat, ekkor 1298 dollĂĄrba kerĂźlt. Ez ĂŠv oktĂłberĂŠben meg szűnt az Apple I, amelyből Ăśsszesen kettőszĂĄz darabot ĂŠrtĂŠkesĂ­tettek, viszont az Apple II 5 kilogrammnyi sĂşlya ellenĂŠre igazi siker lett, mĂĄr a kĂśvetkező ĂŠveben – az ĂŠvek sorĂĄn Ăśsszesen 5 milliĂł vĂĄsĂĄrlĂłja lett. Augusztusban 21 ezer dollĂĄrĂŠrt megvĂĄsĂĄroltĂĄk a MicrosofttĂłl a BASIC nyelv hasznĂĄlati jogĂĄt nyolc ĂŠvre, amit kicsit ĂĄtdolgozva, kĂŠsőbb Applesoft nĂŠven adtak ki. Az Apple II sikerĂŠt a hozzĂĄ kiadott Apple-II Disk is nagyban elősegĂ­tette, ami a korszak mĂĄgnes szalagos hĂĄttĂŠrtĂĄraival szemben mĂĄr az 5,25 colos floppy lemez olvasĂłt hasznĂĄlta. A korszak mĂĄsik nagy ĂşjdonsĂĄga a Calculedger nevű program volt, amit egy Harvardos, ĂŠs egy MIT-s egyetemista programozott az Applesoft hasznĂĄlatĂĄval. A program a szĂĄmolĂłgĂŠp ĂŠs a nĂŠgyzethĂĄlĂł ĂśtvĂśzĂŠse volt, ĂŠs valĂłban forradalminak szĂĄmĂ­tott – a szoftvert kerek egymilliĂł dollĂĄrĂŠrt kĂ­nĂĄltĂĄk a fejlesztők, tĂśbbek kĂśzt a Microsoftnak is. Gates-ĂŠk nem voltak hajlandĂłak vĂŠgfelhasznĂĄlĂłkkal szĂłba ĂĄllni. A Calculedger „VisiCalc” nĂŠven jelent meg a kĂśvetkező ĂŠvi vĂĄsĂĄron – bĂĄr az Apple nem egy milliĂłt adott ĂŠrte – ĂŠs ez lett a slĂĄger. JobsĂŠk az Apple IIPlus-al jĂśttek ki, ĂŠs csak ezen futott az a program, ami mindenkinek kellett, Ă­gy mindenki Apple-t vett.

MindĂśssze nĂŠhĂĄny ĂŠv telt el azĂłta, hogy Wozniak otthon ĂśsszeeszkĂĄbĂĄlta azt a bizonyos szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpet, mĂĄr milliomosokkĂĄ is vĂĄltak, hiszen 1980-ban az Apple mĂĄr a tőzsdĂŠre ment. Ebben az ĂŠvben jelent meg az Apple III, ami főleg Steve Jobs koncepciĂłja alapjĂĄn valĂłsult meg. Ez volt az egyik rossz dĂśntĂŠse, nem csak azĂŠrt, mert tĂşlsĂĄgosan borsos volt, hanem mert a formaterv oltĂĄrĂĄn felĂĄldoztĂĄk a ventilĂĄtort, Ă­gy Apple III-ak sokasĂĄgĂĄt hoztĂĄk vissza meghibĂĄsodva. Ez azĂŠrt tĂśrtĂŠnhetett meg, mert Jobs szerint „a mĂŠrnĂśkĂśk csak arra jĂłk, hogy elrontsĂĄk az egĂŠszet”, mĂĄsrĂŠszt mert, tĂşlsĂĄgosan is ragaszkodott a szinte nĂŠma szĂĄmĂ­tĂłgĂŠphez. A gĂŠp kĂśrĂźl rengeteg problĂŠma merĂźlt fel fokozatosan, ĂŠs a gyĂĄrtĂłsorrĂłl lekerĂźlt darabok kĂśzel hĂşsz szĂĄzalĂŠka volt hasznĂĄlhatatlan. MegmosolyogtatĂł, hogy a hő hatĂĄsĂĄra a foglalatukbĂłl kicsĂşszĂł chipek problĂŠmĂĄjĂĄra a hivatalos gyĂĄrtĂłi javaslat az volt, hogy tĂ­z centimĂŠterre emeljĂŠk fel a gĂŠpet, majd dobjĂĄk le... Mindezt tetĂŠzte, hogy Jobs Ăźzleti megfontolĂĄsbĂłl nem akarta, hogy az Apple II szoftvere fusson a III-ason is, ami Ăşjabb bonyodalmakat okozott. 1983-ban abbamaradt a gyatra szĂŠria fejlesztĂŠse, kĂśvetkező ĂŠv elejĂŠn a gyĂĄrtĂĄsa is. Az Apple III akkora fiaskĂł volt, hogy ettől fogva nem adjĂĄk szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpnek az „Apple” nevet, csak egyĂŠb technikai eszkĂśzĂśk viselik.

1983-ban viszont Ăşj gĂŠpet dobtak piacra, a Jobs lĂĄnyĂĄrĂłl elnevezett „Lisa”-t, ami a megannyi technolĂłgiai ĂşjĂ­tĂĄs ellenĂŠre, sajnos Ăşjabb bukta lett. Az eddig megtervezett nĂŠgy gĂŠpből, mĂĄr hĂĄrom bukott el, pedig a Lisa vonultatta fel előszĂśr a grafikus felhasznĂĄlĂłi felĂźletet, ami a kĂŠsőbb a Macintoshokban műkĂśdő szoftver elődje volt. Ennek a szoftveres megoldĂĄsnak a gyĂśkerei a Xerox-hoz nyĂşlnak vissza, ugyanis egy 1979-es lĂĄtogatĂĄs alkalmĂĄval, JobsĂŠk tőlĂźk vettĂŠk ĂĄt az egĂŠr ĂŠs a grafikus felĂźlet ĂśtletĂŠt. (A Xerox akkoriban olyan ĂşjĂ­tĂĄsokat fejlesztett ki, amik legalĂĄbb tĂ­z ĂŠvvel előztĂŠk meg korukat, ĂŠs amiket ha kihasznĂĄltak volna, a Xerox ma az lenne, ami a Microsoft ĂŠs az IBM egyszerre). LeginkĂĄbb nem a megvalĂłsĂ­tĂĄsban lĂĄtjĂĄk sokan a Lisa bukĂĄsĂĄt, hanem az ĂĄrcĂŠdulĂĄban, ami a nyolcvanas ĂŠvek elejĂŠn 10.000 dollĂĄr volt. A sikert az 1984-ben bemutatkozott Macintosh jelentette, ami a grafikus Mac OS-t futtatta, ĂŠs a kĂŠtezer-ĂśtszĂĄz dollĂĄrt mĂĄr nem talĂĄltĂĄk soknak ĂŠrte a vĂĄsĂĄrlĂłk. A Mac bemutatĂĄsakor Jobs Ă­gy nyilatkozott: "Az emberek hazaviszik ezeket a termĂŠkeket, dolgoznak rajtuk egy vasĂĄrnap reggelen, a gyerekeik is imĂĄdni fogjĂĄk ĂŠs egy napon talĂĄn vesznek majd egy mĂĄsodik pĂŠldĂĄnyt is belőle". A Macintoshnak a SuperBowl ideje alatt levetĂ­tett sajĂĄtos reklĂĄmfilm is emelte a nĂŠpszerűsĂŠgĂŠt: Orwell '1984' cĂ­mű regĂŠnye alapjĂĄn, az akkor szinte egyeduralkodĂł IBM-et jelkĂŠpező Nagy TestvĂŠr kĂŠpĂŠnek dob egy nagy kalapĂĄcsot egy nő.

1983-ban kerĂźlt a cĂŠghez a Pepsi korĂĄbbi vezetője, John Sculley, akit maga Jobs hĂ­vott be az Apple-be a kĂśvetkező kĂŠrdĂŠssel: "EgĂŠsz hĂĄtralĂŠvő ĂŠletedben cukros vizet akarsz ĂĄrulni, vagy inkĂĄbb megvĂĄltoztatod a vilĂĄgot?" Sculley otthagyta a „cukros vĂ­z gyĂĄrtĂłt”, de igen csĂşnya mĂłdon, 1985- ben kirĂşgta az alapĂ­tĂłt. Larry Tesler erről az időről azt mondta: „Jobs mindenkit terrorizĂĄlt bizonyos szinten, ezĂŠrt kis megnyugvĂĄst okozott, amikor elhagyta a cĂŠget, mĂĄsrĂŠszt mindenki rĂŠszĂŠről volt egy bizonyos hihetetlen tisztelet Jobs irĂĄnyĂĄba, ĂŠs kissĂŠ mindenkiben felmerĂźlt, hogy mi lesz a cĂŠggel, ha a lĂĄtnok tĂśbbĂŠ nem dolgozik ott.” Jobs tĂŠnyleg nehezen kezelhető szemĂŠlyisĂŠg, de tĂŠny, hogy ideiglenes eltĂĄvozĂĄsĂĄval az alma hamar erjedni kezdett. A Windows sikerĂŠvel az IBM-alapĂş gĂŠpek egyre nĂŠpszerűbbĂŠ vĂĄltak, mikĂśzben az Apple egy helyben toporgott, kĂźlĂśnĂśsen az 1987- es ĂŠvben kerĂźltek borzalmas ĂĄllapotba az Apple rĂŠszvĂŠnyek. BĂĄr sok projektet kezdtek el, nem volt sikeres a cĂŠg Sculley vezĂŠrlete alatt. 1993-ban aztĂĄn őt az a Michael Spindler vĂĄltotta, aki 1996-ig tartĂł vezetĂŠse alatt tĂśbbek kĂśzt a sikeres Newton PDA-előd megalkotĂĄsĂĄt felĂźgyelte. MĂ­g Spindler volt a CEO, az Apple megprĂłbĂĄlkozott a Mac OS licencezĂŠsĂŠvel, de a sok Apple-kompatibilis, ĂŠs termĂŠszetesen olcsĂłbb gĂŠp nem tudta lenyomni a Microsoftot a licenc-hĂĄborĂşban, ĂŠs 1997-ben ezeket vissza is vontĂĄk.

KĂśzben Steve Jobs egyrĂŠszt 1985-ben megvĂĄsĂĄrolta a Pixart, ami ĂŠlete egyik legjobb dĂśntĂŠse lett, hiszen 2006-ban rĂŠszvĂŠnyt cserĂŠlt a Disneyvel hĂŠtmilliĂĄrd dollĂĄr ĂŠrtĂŠkben, Ă­gy Steve Jobs lett a Disney legnagyobb egyĂŠni rĂŠszvĂŠnyese, a Disney pedig megkapta a Pixart. 1988-ban egy mĂĄsik cĂŠget alapĂ­tott, a NeXT Computer System-et, aminek fő termĂŠke egy fekete, kocka alakĂş gĂŠp, a 6500 dollĂĄros „Kocka” volt. EgyĂŠbkĂŠnt NeXT komputert hasznĂĄlt a CERN HTTPd, a vilĂĄg első webszerverĂŠnek fejlesztĂŠsĂŠhez Tim Berners-Lee is. A fejlesztĂŠs ĂŠs teljesĂ­tmĂŠny terĂŠn, mint Jobs sok munkĂĄja megelőztĂŠk korukat, de a hat ĂŠs tĂ­z ezer dollĂĄr kĂśzĂśtti vĂŠtelĂĄr nagyon magas volt – hasonlĂł volt a NeXT-el a baj, mint az Apple Lisa-val. A nehĂŠzkes ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsek rĂĄbĂ­rtĂĄk Jobs-t, hogy inkĂĄbb a szoftveres rĂŠszleget erősĂ­tse.

1996-tĂłl Spindler helyett Gil Amelio lett a vĂĄllalat feje, aki a kĂśltsĂŠgek drasztikus lefaragĂĄsĂĄval sosem lĂĄtott mĂŠlypontra taszĂ­totta az Apple-t 1997-ben. Ugyan 708 milliĂł dollĂĄros vesztesĂŠget kellett elkĂśnyvelnie a cĂŠgnek, mĂŠgis ebben a szĂĄmban benne foglaltatik a NeXT felvĂĄsĂĄrlĂĄsa, ami 402 milliĂł dollĂĄrt jelentett – ez utĂłlag jĂł taktikĂĄnak bizonyult, ugyanis egyrĂŠszt a NeXT szoftverĂŠből lett kĂŠsőbb a Mac OS X, mĂĄsrĂŠszt pedig a bevĂĄsĂĄrlĂĄs visszahozta az alapĂ­tĂłt az Apple- hez, bĂĄr előszĂśr csak mint tanĂĄcsadĂł. Jobs tudatossĂĄgĂĄra vall, hogy ezekben az időkben sem lett „hűtlen” ahhoz, ami az ĂĄlma volt: bĂĄr a sajĂĄt maga ĂĄltal alapĂ­tott cĂŠgben csupĂĄn tanĂĄcsadĂł volt, mĂŠgsem szĂŠtrombolni, hanem ĂŠpĂ­teni akarta szeretett művĂŠt. Az ĂŠrem mĂĄsik oldala, hogy az alĂĄ beosztottak ismĂŠt ĂĄtĂŠltĂŠk a korĂĄbbi „terrort”, mikĂśzben Jobs megakadĂĄlyozott tĂśbb, sikertelen projektet. Nem kevesebb, mint nĂŠhĂĄny hĂłnappal a visszatĂŠrĂŠse utĂĄn, ismĂŠt ő lett a CEO, jelkĂŠpes, egydollĂĄros ĂŠves fizetĂŠsĂŠrt.

Ebben az időszakban dĂśntĂśtt Ăşgy az Apple vezetősĂŠge, hogy a NeXT operĂĄciĂłs rendszerĂŠnek nyomvonalĂĄn indulnak el: stratĂŠgiai egyĂźttműkĂśdĂŠsre lĂŠptek a Microsofttal (ez 1997-ben, egy konferenciĂĄn valĂłsult meg, ahol Gates egy ĂłriĂĄsi kivetĂ­tőn jelent meg Jobs mĂśgĂśtt) majd a NeXT fejlesztői is az Apple-nek kezdtek dolgozni. Jobs ekkoriban Ăşgy nyilatkozott, hogy az Apple nem a Microsoftot akarja legyőzni. Gates vĂĄllalata 150 milliĂł dollĂĄrt fektetett bele a Macintosh fejlesztĂŠsĂŠbe, a Mac Business Unitba. Jobs visszatĂŠrĂŠse indĂ­totta el a ma mĂĄr termĂŠszetesnek szĂĄmĂ­tĂł orszĂĄgos bolthĂĄlĂłzatot, ami ĂĄltal kĂśzvetlenĂźl is elĂŠrtĂŠk a vĂĄsĂĄrlĂłkat, emellett pedig megjelent a PowerBook G3 laptop, ĂŠs az egyszerű, nem a mai Mac-ekre hasonlĂ­tĂł Power Mac G3. A 2000-ben elkezdődĂśtt ĂĄtĂĄllĂĄs 2003-ra jutott el arra a szintre, hogy a Mac OS X hasznĂĄlhatĂł lett mĂĄr majdnem minden Mac gĂŠpen. 1998-ban dobtĂĄk piacra az első iMac-et, ami ĂłriĂĄsi siker lett, ugyanis egyetlen ĂŠv alatt 800 ezer darabot ĂŠrtĂŠkesĂ­tettek, ami ĂĄltal ĂŠvek Ăłta előszĂśr zĂĄrtĂĄk nyeresĂŠggel a cĂŠget. A csepp alakĂş gĂŠp a formĂĄjĂĄval, ĂŠs szĂ­nes burkolatĂĄval vĂĄlt barĂĄtsĂĄgosabbĂĄ a piac tĂśbbi, ennĂŠl nem lemaradottabb gĂŠpĂŠnĂŠl. 1999-ben mutattĂĄk be a kagylĂł alakĂş, hivatalosan „blueberry” szĂ­nben pompĂĄzĂł iBook laptopot, ezenfelĂźl az igen dizĂĄjnos Power Mac G4-es asztali gĂŠpet – a rĂŠszvĂŠnyek ismĂŠt emelkedtek. A kĂśvetkező ĂŠvben jelent meg a Power Macintosh G4 Cube, ami az Apple III nyomvonalĂĄn haladt, ĂŠs ventilĂĄtor hĂ­jĂĄn azzal megegyező tĂźneteket produkĂĄlt (ennek utĂłdja a jelenleg a 700 dollĂĄros, alig 15 centimĂŠter ĂĄtmĂŠrőjű Mac mini) Ă­gy hamar vissza is vontĂĄk.

A 2000-es ĂŠvben a G4 Cube kudarca nem a legnagyobb problĂŠma volt: az Apple rĂŠszvĂŠnyei a szeptember huszonnyolcadikai 26,75 dollĂĄr utĂĄn, mĂĄsnap 12,875 dollĂĄron zĂĄrtak, decemberben pedig hĂŠt dollĂĄrnĂĄl is kevesebbĂŠrt lehetett hozzĂĄjutni egyetlen rĂŠszvĂŠnyhez. A mĂŠlyen hullĂĄmzĂĄs egĂŠszen 2003-ig jellemezte a rĂŠszvĂŠnyeket. A nehĂŠzkes időszak ellenĂŠre az Apple 2001-ben tĂśbb korszakalkotĂł ĂşjdonsĂĄggal jĂśtt ki, mint pĂŠldĂĄul az alumĂ­niumhĂĄzĂş PowerBook, a Mac OS X (amit a NeXTstepből fejlesztettek ki), a hĂłfehĂŠr iBook, ĂŠs a legfontosabb, az iPod, amiről akkor mĂŠg senki sem sejtette, hogy az eltelt tĂ­z ĂŠvben azon tĂşl, hogy az Apple egyik ikonja lett, a zenehallgatĂĄs forradalmĂĄnak főszereplőjĂŠvĂŠ vĂĄlt. A Power Macintosh G5 megjelenĂŠse 2003-ban, vagy a 2004-ben piacra dobott iPod mini nagyot lendĂ­tett a rĂŠszvĂŠnyeken: az akkor rĂŠszvĂŠnyenkĂŠnt 33 dollĂĄros ĂĄr 2006 első hĂłnapjĂĄra felemelkedett 86,4 dollĂĄrra.

A vĂĄllalat egyik fő csapĂĄsirĂĄnya az iLife, a digitĂĄlis ĂŠletstĂ­lus lett, mikĂśzben az iTunes sikere is ĂłriĂĄsira nĂśvekedett, az iPod sikerĂŠvel ĂśsszefĂźggĂŠsben, hiszen az elmĂşlt ĂŠvek alatt az online zeneĂĄruhĂĄzbĂłl tĂśbb mint egymilliĂĄrd dalt tĂśltĂśttek le. Az elmĂşlt ĂŠvekben az Apple sosem tapasztalt nyeresĂŠgeket kĂśnyvelhetett el, ĂŠs 2005- re az Apple vĂĄlt a negyedik legnagyobb szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpgyĂĄrtĂłvĂĄ, az ĂŠvenkĂŠnti tĂśbb mint egymilliĂł ĂŠrtĂŠkesĂ­tett konfigurĂĄciĂłval. Az eddig ĂŠrtĂŠkesĂ­tett, megkĂśzelĂ­tőleg 270 milliĂł iPodbĂłl csak 2005- ben 32 milliĂł fogyott el. A nĂśvekedĂŠs pĂĄratlan: mĂ­g 2007 ĂĄprilisĂĄban 100 milliĂł darab fogyott, addig ez a szĂĄm idĂŠn januĂĄrig 304 milliĂłra ugrott!

2006 Ăłta az Apple gĂŠpei is Intel processzorral műkĂśdnek, mindig a legĂşjabb csalĂĄd termĂŠkeit szerelik a Mac-ekbe. 2007-ben ĂłriĂĄsi korszakvĂĄltĂĄs kĂśvetkezett be: az iPod touch alapjaira ĂŠpĂ­tkezve megjelent az iPhone, ami ĂĄtrajzolta a mobilpiacot is. AzĂłta jelennek meg sorra nagy, ĂŠrintĂŠsĂŠrzĂŠkeny kijelzővel ellĂĄtott telefonok, miĂłta az első generĂĄciĂł megjelent, de legnagyobb ĂşjĂ­tĂĄsa talĂĄn az ĂŠvek Ăłta remĂŠlt technolĂłgia, a multi-touch kĂŠpernyő. Az azĂłta a negyedik generĂĄciĂłjĂĄban levő iPhone-bĂłl szĂĄzmilliĂłnĂĄl is tĂśbbet sikerĂźlt ĂŠrtĂŠkesĂ­teni. A tavaly ĂĄprilisban megjelent iPad pedig megnyitott egy teljesen Ăşj, mĂĄr hosszĂş ĂŠvek Ăłta vĂĄrt piacot, a tabletekĂŠt, ĂŠs Ă­gy vĂĄlt szintĂŠn korszakalkotĂłvĂĄ. 2010 decemberĂŠig 15 milliĂł darab talĂĄlt gazdĂĄra vilĂĄg-szerte az iPhone-okhoz hasonlĂłan a kĂ­nai Foxconn nagyvĂĄllalat ĂĄltal ĂśsszeĂŠpĂ­tett gĂŠpből.

"Az Apple mindig a fejlesztĂŠsről szĂłlt. Az Apple II teremtette meg a PC iparĂĄgat, a Macintosh pedig az a termĂŠk, amelyből a piac az utĂĄna kĂśvetkező 10 ĂŠvben ihletet merĂ­tett a sajĂĄt termĂŠkeihez” - nyilatkozta egyszer Steve Jobs, ĂŠs nem ĂĄllt messze a valĂłsĂĄgtĂłl. Az Apple minden kĂŠtsĂŠget kizĂĄrĂłan a vilĂĄg legdinamikusabban fejlődő vĂĄllalata, amely az igazi mĂŠlysĂŠgek utĂĄn kĂŠpes volt tĂśbb korszakalkotĂł innovĂĄciĂł megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄra. NĂŠpszerűsĂŠge az eredmĂŠnyeiben is lĂĄtszik, amit fokoz a vĂĄllalat alapĂ­tĂłja, ĂŠs alapja, Steve Jobs eltĂśkĂŠltsĂŠge, hogy megvĂĄltoztassa a technolĂłgiai vilĂĄgot, ami az előbb idĂŠzett nyilatkozatĂĄbĂłl is megerősĂ­tĂŠs nyer – „Itt az idő, hogy az innovĂĄciĂł folytatĂłdjĂŠk. Ki mĂĄs vĂĄllalhatnĂĄ ezt a szerepet, mint az Apple."