Hírességek
luxusautóiról gyakran hallani, viszont ritkábban esik
szó egy-egy olyan négykerekrl, ami maga is fontos
filmszerepet „játszott el”, pedig vannak filmek,
amikben a kocsik szinte kiemeltebb szerepet kapnak a
színészeknél. Cikkünk a leghíresebb guruló sztárok
közül mutat be néhányat.
A modernkor legnagyobb
találmánya a közlekedést megkönnyít autó. Az, hogy
mennyire a mindennapjaink részévé vált, mutatja, hogy
nem készül már film kocsik nélkül, st, némelyik
Hollywood-i film éppen a kocsik iránti rajongásra épít.
Ilyen volt például a Tolvajtempó cím mozi
Nicholas Cage és Angelina Jolie fszerelésével. A film
története, hogy a Cage által megformált volt profi
autótolvaj kénytelen ismét visszatérni, hogy öccsét
megmentse: 50 luxus autót kell ellopnia, mindössze 24 óra
alatt. A filmben majdnem mind az ötven autó megjelenik,
bár csak egy-egy képkockányira, ugyanakkor a legnagyobb
szerepet a filmbeli „legnagyobb falat”, egy 1969-es
Mustang Shelby GT 500-as kapja, más néven „Eleanor”.
Az 500 lóers kocsi különféle változatokban elérhet,
a filmben szerepelt verzió utolsó pár eladó példánya
megközelítleg 250 ezer dollártért kapható. A GT 500-
asokban egy 7000 köbcentis, nyolchengeres motor
dübörög.
Ha már Mustang, akkor
érdemes megemlítenünk a filmtörténet szakmai körökben
is nagyra tartott autós filmjét, a Steve McQueen
fszereplésével készült „A San Francisco-i zsarut”.
Az 1968-as alkotásban egy akkor vadiúj Mustang GT 390-es
volt McQueen mellett a másik fszerepl. A San Francisco
utcáin leforgatott fantasztikus üldözéses jelenet, amiben
végig bgnek a V8-asok, legendássá vált és
megteremtette a késbbi üldözéses jelenetek bizonyos
sémáit, a film a vágásáért pedig Oscart kapott.
A filmtörténetben igen egyedülálló alkotás Steven
Spielberg els nagyfilmje, amivel berobbant a köztudatba,
ez volt a Párbaj 1971-ben. A film
története egyszer: egy elhagyatott úton egy kamion
sofrje próbálja megölni a fszerepl férfit, viszont a
kamion sofrjének az arcát a film során egyszer sem
látjuk. A fszereplt alakító Dennis Weaver egy Plymouth
Valiant-tal veszi fel az egyenltlen küzdelmet az arc
nélküli sofr robusztus Peterbilt 281-esével szemben.
1985-ben elkészült a
Vissza a jövbe trilógia els epizódja, ami
kétségtelenül az év legnagyobb durranása volt a
filmvilágban. Robert Zemeckis filmjének egyik
„fszereplje” a csupán két évig (1981 és 1983
között) gyártott De Lorean DMC–12 nev sportautó. A
több mint négy méter hosszú autó egy hat hengeres, 2849
cm³-es motorral volt szerelve, 8 másodperc alatt volt
százon, végsebessége 210 km/h volt. A John DeLorean
által gyártott sportkocsi a cég egyetlen modellje volt,
és még a filmben „nyújtott alakítása” sem mentette
meg a hamarosan bekövetkezett bukástól.
A filmvilág legtöbb
autót használó karaktere kétségtelenül James Bond,
felsége 007-es ügynöke. Majdnem minden küldetéséhez
másik kocsit használt,
részben, mert majd' mindegyiket összetörte. Eddigi
huszonkét küldetése alatt többnyire angol autókat
használt, mint a Daniel Craig fszerelésével készült
legutóbbi két filmben is, bár itt már nem rendelkezik a
járm szuper képességekkel. A Casino Royale-ban egy
rövid, egyetlen perces jelenet alatt széttört a kocsi. A Quantum
csendje pedig már úgy indul, hogy az Aston Martin DBS-t
tönkreteszik egy üldözésben .
A legemlékezetesebb
kocsija azonban mindenképpen az 1964-es Goldfingerben
debütált Aston Martin DB5-ös volt. Bond harmadik
küldetéséhez Q épített egy különleges képességekkel
felszerelt autót. Van a kocsiban az üldözk ellen
bevethet füstgép, golyóálló szélvéd, cserélhet
rendszámtábla, kagylós rádiótelefon, késes abroncsok,
radar, katapult ülés és kiemelked gépfegyver is.
Akármilyen hihetetlen is, a kocsit tényleg
megépítették, és a berendezés mködött is, kivéve a
gépfegyvert. Tavaly októberben az RM Auctions-nél került
kalapács alá az az 1964-es DB5, aminek fakormányát maga
Sean Connery forgatta. A kocsi 2 millió 912 ezer fontért,
vagyis közel 920 millió forintért kelt el. Az 1963–1965
között gyártott luxusautóból a valóságban azonban
csupán 983 darab készült. 282 lóers, közel öt méter,
és egy 3995 köbcentis motor hajtja. A másfél tonnás
kocsi végsebessége 233 km/h.
Manapság sem ritka,
hogy egy-egy autót egy film kedvéért építenek át, st,
volt már példa arra is, hogy kifejezetten egy mozinak
készített autót egy gyár. Ez a gyár az Audi volt, akik
a 2004- ben mozikba került Én, a robot cím
Asimov-adaptációhoz készítették el az RSQ nev tanulmányautót. A
középmotoros koncepcióautót a német gyár kifejezetten
termékelhelyezés céljából
csinálta, ami nem ritka a filmiparban. A Julian Hönig
által megálmodott autó egyébként valóban mködik, és
formai elfutára volt a napjainkban kiadott Audiknak,
például az R8-asnak. A szénszálas kasztni „lunar
silver” festékkel van bevonva, nagy fény esetén
aranyló színben pompázik. Az autó másik érdekessége
az eddig nem látott, pillangó-szeren nyíló ajtók,
valamint a digitális kijelz a mszerfalon, ami az Audi
Multi Media Interface (MMI) ellenrzési rendszere.
Az olasz meló cím
1969-es filmben a menekül rablóbanda három Minivel szeli
át a várost, és teszi ki szélsséges
megpróbáltatásoknak a kis autókat. A koncepció bevált,
és a film 2003- as remake-jében szintén három Mini
Cooper szerepelt. A forgatás során
egyébként háromnál jóval több kocsit használtak fel,
ugyanis néhány tönkrement az igénybevétel során,
valamint megersített alvázúakat használtak az
ugratásokhoz, és szétvágott autókat a kocsik
belsejében készült felvételekhez, ugyanis az autókban
nincs elég hely belül.
Európában már
kultikussá vált egy francia vígjáték tetralógia, a
Taxi. A Luc Besson rendezte 1997-es filmben a fszerepl
Daniel egy Marseille-i volt pizzafutár, aki taxizásba
kezd, és segít az ügyefogyott rendr barátjának az
ügyek felgöngyölítésében. A címadó járgány az
akkor éppen megjelent vadiúj Peugeot 406-os. A film
egésze egy nagy „Franciaország-reklámnak” is
felfogható, azonban a másodpercek alatt sportkocsivá átalakuló taxi
gondolata egyedülálló volt. A harmadik részben már egy
ránc felvarrott 406-os szerepelt, a negyedik epizódban pedig a
kor igényeihez szabva, lecserélték az elz szériát,
és egy 407-es állt be a fszerepbe.
Szintén átalakultak,
bár máshogyan a Michael Bay rendezte Transformers filmek
fszerepli. Az robotok ugyanis „polgári” formájukban
hétköznapi jármveknek tnhetnek. Egy vérbeli amerikai
szuperprodukcióhoz természetesen csak a General Motors
szállíthatja a kocsikat, ezért változnak a jó és rossz
robotok Hummerré, vagy éppen GMC-vé. A fszerepl Sam (
Shia LaBeouf) segítje rdongó, aki egy vadiúj, sárga
Chevrolet Camaro Bumblebee-vé alakul át. A valóságban
egy Camaro öt méter hosszú, és egy 6200 köbcentis,
V8-as motor hajtja meg. Több mint 400 lóers, és
kevesebb, mint öt másodperc alatt felgyorsul 100 km/h-ra,
alapára 23 ezer dollártól indul, kiviteltl függen. Az
egyik robot, név szerint „Barikád” egy rendri Ford
Saleen Mustang-gá alakul át. Az autóversenyz Steven
Saleen-rl elnevezett vonal a tuningolt verziók
mellékneve. Egy ilyen Mustangban egy nyolchengeres, 4.6
literes motor zúg, a 485 lóer pedig mindössze hat
másodperc alatt röpíti százra az utasokat.
2008-ban Clint Eastwood
készített egy nagy hatású drámát, aminek a címe egy
autó neve volt, ez a Gran Torino. A film azért az
autó kapta a címét, mert a xenofóbiás fszerepl Walt
Kowalski (Eastwood) összetzésbe kerül vietnamiakkal,
amikor azok el akarják lopni 1972-es Fordját, és az
egész film cselekménye és végkifejlete e köré a
meghiúsult lopás köré csoportosul. Az eset kapcsán
megismerkedik az egyik tolvajsráccal, akivel való
barátsága megváltoztatja az ids Kowalskit, de a film
így is tragédiával végzdik.
1968-ban jelent meg
elször egy autó úgy vásznon, hogy személyiséggel
rendelkezett. volt Herbie, az „A kicsi kocsi kalandjai”
cím film fszereplje, aki jobban megmaradt a
mozilátogatók emlékezetében, mint a fszerepet alakító
Dean Jones. A tört fehér szín Volkswagen Beetle-ön egy
kék-fehér-piros trikolór csík fut végig, száma pedig
az 53-as. Az eredeti film óta franchise-á vált Herbie
még öt másik filmben szerepelt, legutóbb 2005-ben,
valamint egy TV-sorozatban is.
1982-ben már nem csak
személyiséggel, hanem mesterséges intelligenciával
rendelkez, beszél autó is megjelent a képernyn. Az
1982 és 1986 között futó Knigth Rider sorozat
fszereplje David Hasselhoff mellett egy fekete Pontiac
Firebird Trans Am volt, abból is a harmadik széria.
Érdekes, hogy a való életben megbukott széria a
képernyn kultikus sztárrá lett, KITT néven, ami a
„Knigth Industries Two Thousand” rövidítése. A GM
gyártotta Firebird-ök a Camaro F-Body karosszériájára
épültek, tipikus amerikai izomautók voltak. Többféle
motorverzióban készült, létezett belle hathengeres (
2500 és 3800 köbcenti között) valamint nyolchengeres
(5000 vagy 5700 köbcenti) változat.
Nem a Knigth Rider volt
az egyetlen sorozat, ami fontos szerepet adott egy autónak.
Ne feledkezzünk meg a híres magyar Tony Curtis, és Roger
Moore szereplésével készült Minden lében két kanál
cím krimivígjáték sorozatról, amiben hol egy Ferrari
Dino 246-osban, hol egy Aston Martin DBS-ben száguldottak a nyomozók.
Hasonlóan nem adtak a kicsire a nyolcvanas évek egyik
híres zsaru-sorozatának, a Miami Vice-nak a nyomozói sem.
Crockett és Tubbs egy fekete Ferrari 365 GTS/4-et
használtak, vagy egy fehér Testarossa-t. A sorozatot
készít cég nem akarta kockára tenni a csekély számú
hozzáférhet, és eredetiben igen drága GTS/4-esek
egyikét, így egy Chevrolet Corvette-et alakítottak át
erre a célra.
Szintén olasz sportkocsit, egy tzpiros Ferrari 308 GTS-t használt a Hawaii-i nyomozó, Thomas Magnum, akit Tom Selleck alakított a Magnum cím sorozatban.