Az egĂŠsz vilĂĄgot meglepte a nĂŠmet szĂźletĂŠsű Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedek nĂŠven lett pĂĄpa. HĂ­rĂźgynĂśksĂŠgi ĂŠrtesĂźlĂŠsek szerint, mĂŠg a kĂśzeli munkatĂĄrsait is meglepte a Szentatya lemondĂĄsa, amely a bejelentĂŠs napjĂĄn a vezető hĂ­rek kĂśzĂśtt szerepelt vilĂĄgszerte. Nem vĂŠletlenĂźl, ĂŠvszĂĄzadok Ăłta nem volt pĂŠlda erre.

XVI. Benedeknek tĂśbb szempontbĂłl sem volt kĂśnnyű dolga 2005-ben, amikor a konklĂĄvĂŠ megvĂĄlasztotta Karol Wojtyła - azaz II. JĂĄnos PĂĄl - utĂĄn, hiszen elődje rendkĂ­vĂźl nĂŠpszerű volt ĂŠs nemcsak a katolikusok kĂśrĂŠben, az 1978-ban megvĂĄlasztott pĂĄpa szimpatikus kisugĂĄrzĂĄsĂĄval, mosolyĂĄval ĂŠs karizmatikus szemĂŠlyisĂŠgĂŠvel korĂĄnak emblematikus figurĂĄjakĂŠnt kerĂźlt be a vilĂĄgtĂśrtĂŠnelembe.

A katolikus egyhĂĄz hĂ­veinek szĂĄma – mĂĄs vallĂĄsokhoz hasonlĂłan - csĂśkkenő tendenciĂĄt mutat, ĂŠs a 21. szĂĄzad kihĂ­vĂĄsainak is nehezebben tudnak megfelelni a kĂźlĂśnbĂśző egyhĂĄzak. Épp ezzel indokolta lemondĂĄsĂĄt Benedek pĂĄpa, latinul elmondott beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozta, hogy sem szellemileg, sem fizikailag nincs mĂĄr olyan jĂł ĂĄllapotban, hogy ellĂĄssa Szent PĂŠter fĂśldi helytartĂłjĂĄnak feladatait.

UtĂłdjĂĄt valĂłszĂ­nűleg mĂĄrciusban megvĂĄlasztjĂĄk, az esĂŠlyesek kĂśzĂśtt Erdő PĂŠter esztergom-budapesti ĂŠrsek neve is felmerĂźlt, mĂ­g mĂĄs forrĂĄsok szerint afrikai vagy ĂĄzsiai pĂĄpĂĄt vĂĄlasztanak a bĂ­borosok. De minden ilyen informĂĄciĂł csak talĂĄlgatĂĄs addig, amĂ­g fel nem szĂĄll a sikeres pĂĄpavĂĄlasztĂĄst jelző fĂźst.